Fejlesztenék a közszolgáltatásokat: nemcsak a hibákat, a megoldásokat is vázolták

Nyolc konzorciumi partnerével, a komáromi önkormányzat a Minőségi humán közszolgáltatások fejlesztése Komáromtól Nyergesújfaluig a Duna mentén című sikeres pályázat céljaiért ténykedik. A csoport települési tagja Bajót, Dunaalmás, Lábatlan, Nagysáp, Nyergesújfalu és Süttő.

Egy kérdőív összeállításához elkészültek az úgynevezett interjúk Nagysápon is. Mit jelent önnek a faluban élni? Min, hogyan változtatna? Mit tenne a változtatásokért? Ezekről beszélgettek felkészített munkatársak a településen élőkkel. Többek közt az derült ki, hogy azért jó itt élni, mert nyugodt, szép, csendes a környezet. Van, aki azért érzi jól magát, mert ide kötik családi gyökerei, illetve, hogy helyben van a munkahelye. Valaki más azt fogalmazta meg, hogy jó, hogy az emberek ismerik egymást, biztonságban érzi magát, örül a közösséghez tartozás érzésének. Az is a jegyzetfüzetbe került, hogy megújul a falu, szépülnek a parkok, működik a művelődési ház. Jó, hogy van óvoda és iskola is.

A másik oldalon szerepelt, hogy messze vannak a kulturális és egészségügyi intézmények. Több helyi munkahely kellene, így a fiatal családok egy részét nem tudja otthon tartani a község. Ritkán vannak egészségügyi szűrővizsgálatok. A nagyobb társasági és pezsgőbb közösségi élethez többet kellene foglalkozni az aktív közösségi emberekkel, őket érdemes lenne helyzetbe hozni, kapcsolataikat aktivizálni a döntéshozók irányába. Több olyan szolgáltatásra volna szükség, amely az itt élők igényeire figyel. Van, aki azt fogalmazta meg, hogy változtatni kellene a lakosság egymáshoz való viszonyán, összetartóbb, egymást elfogadóbb kapcsolatokat lenne jó kialakítani.

A Mit tenne a változtatásokért? kérdésre valaki többek közt jelezte, új helyi munkahelyek érdekében vállalja, hogy megkeres szakembereket, vállalkozókat, illetve támogatja fiatal családok letelepedését.

A bajótiak gondolják, javasolják

A Bajóton jegyzetfüzetbe került vélemények közt szerepel, hogy tiszta a levegő, nyugalmas, csendes a település, őrzik a hagyományokat, jók az emberi kapcsolatok. Az is megfogalmazódott, hogy lehet kérdezni a idősektől, együtt tudnak élni a cigányok és a többiek, a beköltözőket befogadja a falu, barátságos emberek élnek itt, a környéken jókat lehet kirándulni. Más vélemények szerint jó a buszközlekedés, illetve remekül működik az egyházközség. A másik oldalon kapott helyet például az a gondolat, hogy zavarják a mindennapokat a kábelégetők, a környezetet szennyezők, azok, akik kitapossák a közterületekre ültetett virágokat, amelyekből lehetne több is. Érdekes felvetés volt, hogy a helyiek nem becsülik kellően a faluban élő értelmiségieket.

A javaslatok közt szerepelt környezetvédelmi csapat szervezése a cigány kisebbségi önkormányzattal közösen, a fiatalok bevonásával a helyi kulturális élet fellendítése. A változásokhoz többen ajánlottak segítséget.