2018.08.16. 17:15
Áramütés végzett a gólyafiókával, testvére pedig már soha nem repülhet el Afrikába
Négy gólyafióka közül kettőt áramütés ért, egyikük pedig el is pusztult Dunabogdány egyik ismert gólyafészkében. A másik kismadár, bár életben maradt, röpképtelenné vált. Így a szülők két fiókával keltek útra Afrika felé, sérült utódukat a fészekben kellett hagyniuk. A megyei madármentők segítettek.
Négy gólyafióka közül kettőt áramütés ért, egyikük el is pusztult Dunabogdány egyik ismert gólyafészkében. Megyei madármentők segítettek a túlélő madárnak.
Forrás: Beküldött fotó
A Duna-Ipoly Nemzeti Parkhoz és a dömösi Birdmania Madárpark és Vadmadár Mentőközponthoz érkezett a bejelentés, hogy egy sérült fióka van Dunabogdányban, furcsán lógatja a szárnyát a fészekben.
– Kimentünk a helyszínre, de nem láttuk a madarat. Viszont gyanús volt, hogy talán hasal a magasan lévő fészekben, ezért a szentendrei tűzoltók segítségét kértük, akik daruval belenéztek a fészekbe, ám a madarat ők sem találták – kezdte a történetet Márton András, a dömösi madármentő központ vezetője. Két nap múlva újabb bejelentést kaptak ugyanarról a fészekről: Lepsényi Katalin az egyik közösségi oldalon kért segítséget a sérült gólyának.
– Egy fiatal hím a fészekben tollászkodott, amikor kiértünk. Távcsővel figyeltük, majd amikor oldalt fordult, láttuk, hogy baj van, csuklójánál jól látszott a már nem friss áramütés nyoma. A tűzoltók ismét jöttek Szentendréről, az áramszolgáltató pedig áramtalanította a vezetékeket, a rendőr körzeti megbízott a forgalmat állította le – mesélt az összefogásról az állatvédő, akinek még így sem volt könnyű dolga befogni a madarat.
– A kisgólya megdolgoztatott minket, mivel a sérülés ellenére egész jól repült. Így a fészek, a szemközti épület lapos teteje és a sóderes közt futtatott minket, mindig az utolsó pillanatban megugorva. Végül bekerítettük, elkaptuk a helyiek és a rendőrjárőr segítségével. Sajnos közelről sem volt biztatóbb a sérülése. Ami biztos, hogy a szárnya hegyét és a kézfej egy részét elveszíti, ezzel együtt az első 6-8 nagy toll sem nő ki. Ha az elhalás valamiért tovább megy a gyógyszerek ellenére, akkor legrosszabb esetben csuklóból veszíti el a szárnyát. Azaz repülni biztosan nem fog se így, se úgy – összegezte a madármentő, aki Dödölle névre keresztelte legújabb védencét.
A madár szerencsére jól van, távolságot tart, de nem pánikol. Mivel igen fiatal, minden bizonnyal hamar megszokja az embereket. Ez nagyon fontos, hiszen egész hátralévő életében emberre fog szorulni, ember mellett fog élni, mivel röpképes már nem lesz. Márton
András szerint az áramszolgáltató nagyon egyszerűen véget tudna vetni az ilyen sérüléseknek.
– Németországban már bevett szokás, hogy az oszlopok tetején lévő szigetelőket fejjel lefelé helyezik fel, így nem azokon „ülnek” a vezetékek, hanem alulról lógnak. Így ha a madarak rászállnak, nem érintkeznek a 20 ezer voltos vezetékekkel. A gólyákat ugyanis akkor éri az áramütés, amikor a felszálláshoz kiterjesztik a szárnyaikat és egy jó nagy csapással a levegőbe emelkednének – vélekedett a szakember, akitől megtudtuk: nagyon kevés az a baleset, amikor a vezetékeknek repülnek a madarak. Dödölle is feltehetően a póznán ülve sérült meg. A szakember szerint elpusztult testvére mellett állhatott szorosan. Feltehetően egyikükön bement, míg a másikukon kiment az áram, ugyanis mindkét állaton csak egy-egy égési sebet találtak. Ha valaki miatt egy gólya elpusztul, akkor meg kell fizetnie annak eszmei értékét, ami 100 ezer forint, illetve a 200 ezer forintos természetvédelmi bírságot. Azonban az áramütéseknél senkit sem köteleznek erre.
– Úgy gondolom, az áramszolgáltatót vagy törvényi szabályozással lehetne kötelezni, hogy tegyen valamit az ügyben, vagy kötelezni kellene őket arra, hogy minden elpusztult, vagy sérült madár után fizessék ki a bírságot. A pénzt pedig a vezetékek szigetelésére, vagy a sérült madarak ellátására lehetne fordítani – szögezte le a madárvédő.
Áramütést szenvedett vörös vércsét is mentett a szervezet
Tahitótfalu szigeti részén, a földeken, egy oszlop alatt találtak egy sérült vörös vércsét. Az áramütést szenvedett madár szintén a dömösi madármentőkhöz került.
– A vörös vércsék tipikus áldozatai a középfeszültségű hálózat elavult, veszélyes oszlopainak. Tán ők a leggyakoribbak a gólyák mellett. A vércsék a szántásokon élik az életüket, ott vadásznak egérre, pockokra, sáskákra, vagyis a gazdák barátai. De sajnos ott is pusztulnak el, amikor fák hiányában a szigeteletlen villanyoszlopokra szállnak le pihenni, enni – magyarázta Márton András, aki szerint a kirepült fiatalok csaknem fele pusztul el áramütés által. Többségük csak megsérül a lábán, szárnyán. Ez történt ezzel a fiatal tojóval is.
– Ezek a sérült madarak segítség nélkül vagy az oszlop tövében halnak éhen, vagy a róka, macska, kutya áldozatai lesznek – szögezte le lapunknak a madármentő.