Nyílt napon mutatják be Brigetio kincseit

Számadó Emese, a múzeum igazgatója az MTI-nek elmondta: tájékoztatása szerint a kutatások során a tábor északi részéből előkerült egy félköríves épület, alatta pedig a korábban ott állt kaszárnyaépületek maradványai. A téglákon Terentius és Frigeridus duxok, azaz a tartomány katonai elöljáróinak nevei találhatók, így a létesítményt a 370-es évek elején emelhették.

Az épület tanúja lehetett annak, hogy a táborban vesztette életét 375. november 17-én I. Valentinianus császár. Az uralkodó a szomszédos kvádok ellen vezetett sikeres hadjáratot, majd fogadta békéért könyörögő követeiket. A tárgyalás során Valentinianus megdühödött, a krónikák szerint szidalmazta a delegációt, majd agyvérzést kapott és meghalt.

A szombati nyílt napon kedvező időjárás esetén Bartus Dávid, Számadó Emese és Delbó Gabriella régészek mutatják be a feltárást az érdeklődőknek 10 és 16 óra között, valamint a látogatók az ásatásról készített drónos felvételeket is megtekinthetik.

A 23 hektár alapterületű táborban 2017-ben 600 négyzetmétert tártak fel, ennek alapján a tábor 6 építési periódusát lehet elkülöníteni. A leletanyag tekintetében kiemelkednek a falfestmények, melyek jelentős mennyiségben kerültek elő.

Felépítése Aquincuméhoz hasonló

A római határ, a limes mentén fekvő Brigetio Komárom keleti városrésze, Szőny alatt található. Az i. u. 100 körül felépített állandó kőtáborban állomásozott a Római Birodalom határait védő 30 legio egyike, a Legio I. Adiutrix. Az erődítmény vonzáskörzetében először katonaváros alakult ki, majd ettől 2-3 kilométerre a polgárváros létesült. A régészek szerint Brigetio felépítését, szerkezetét, történetét Magyarországon Aquincuméval lehet összehasonlítani. Brigetio a Severusok alatt élte virágkorát a II. század végén, a III. század elején municípiumi rangot kapott, később már coloniaként említik.