A magyar járműgyártás nagykönyvében Komárom-Esztergom megye

A korszakváltásról szól dr. Palkovics László Innovációs és Technológiai Miniszter a bevezető interjúban. A többi között kiemeli, hogy a Magyarországon gyártott termékből át kell térni az itt fejlesztettre; szerves értékláncot kell kialakítani a beruházásokban érintett vállalatok, a hazai kkv-k és a kutatóhelyek között. Az új kihívásokra válasz lehet szerinte – a kutatások, fejlesztések és innováció támogatása mellett – a beszállítói láncok rövidítése, átalakítása.

Nyírő József, a Magyar Járműalkatrészgyártók Országos Szövetségének elnöke szerint a 2022-es év már rendezettebb lehet. (Tegyük hozzá, hogy a könyv a járvány negyedik hullámának tetőzése előtt került nyomdába – a szerző.) Azt is kiemeli, hogy a kkv-szektorban rendkívül fontos a képzés támogatása, mert a profi munkaerő hiánya gátat szabhat az Ipar 4.0-s fejlesztéseknek. Az interjúk magyarul és angolul is olvashatóak, ahogyan a könyv része szintén kétnyelvű, így a multinacionális cégek vezetői világszerte tájékozódhatnak. 

Érdekes összeállítás az elmúlt csaknem három év krónikája, amelyben a legjelentősebb eseményekre emlékeztetnek egy-két mondatban. Több megyei vonatkozású hírt is beválogattak. Ilyen például az idei márciusból, hogy a Suzuki Vitara lett az év autója 2021-ben. Júniusban mutatták be az ország első 5G-s ipari hálózatát a komáromi Foxconnál. Júliusi információ, hogy új technológiák bevezetésével javítja termelékenységét az esztergomi autógyár. A Magyar Suzuki Zrt. alapítása óta 1,9 milliárd eurót fektetett be hazánkban. 

A cégbemutatók rögtön egy tatabányaival kezdődnek, hiszen a névsorban az első az Aalberts Surface Technolo­gies Kft., majd kettőt lapozva az autóüveget gyártó AGC Glass Hungary Kft. következik. Olvashatunk a Bridge­stone Tatabánya Termelő Kft.-ről, az esztergomi Kirchhoff Automotive-ról és az idén 30 éves Magyar Suzukiról.

Megismerkedhetünk a tatabányai, keréktárcsákat gyártó Otto Fuchs Hungary Kft.-vel és az Aptiv Connection Systems Hungary Kft.-vel. A Cégkatalógusban a járműgyártók és a beszállítók mellett az iparághoz szorosan kötődő fémmegmunkálók, műanyag és elasztikus alkatrészgyártók, öntödék és összeszerelők is találhatóak.

Több mint félezer nagyobb és közepes vállalkozás adatait gyűjtötték össze – cím, nettó árbevétel, létszám, e-mail-cím. Ezek között többtucatnyi a megyei, bizonyítva, hogy ebben a szektorban szűkebb hazánk kiemelkedő Komáromtól Tatán, Tatabányán és Oroszlányon át Esztergomig. A kilátások szerint az is marad. 

A magyar járműgyártás nagykönyvében olvasható sok száz érdekességet és információt az autopro.hu honlapot is működtető Trivero Kft. adta ki. Ha valaki a könyvvel vagy az autókkal, buszokkal, motorokkal kapcsolatban újabb hírekre kíváncsi, megtalálja a weboldalon – és a tervek szerint majd a legfontosabbakat 2023-ban, a sorrendben immár hetedik nagykönyvben. 

Az akkumulátorgyártás inváziója: gazdag a megyei paletta

Kis hazánk az akkumulátorgyártásban nagyhatalomnak számít, erről külön fejezet szól a könyvben szintén több megyei vonatkozással. A dél-koreai Samsung gödi üzeme után a szintén dél-koreai SK Innovation magyar leányvállalata, az SK Battery Hungary komáromi gyárában bő két éve kezdődött el a sorozatgyártás. A beszállítói kör villámgyorsan és folyamatosan alakult ki, majd bővült.

Tatabányán tavaly februárban jelentették be, hogy a Soul­brain – persze dél-koreai – itt épít egy csarnokot, elektrolitot állítanak elő. Már a második ütemnél tartanak, de lesz harmadik is. A Lotte Alumínium, a Soulbrainhez közel, fóliát készít.

A Doosan, ma már Volta, rézfóliát gyárt. És nincs megállás: az SK Innovation bővít Komáromban, ahol épül az Inzi Controls üzeme, tovább bővít a Volta. Megszokott látvány a megyeszékhelyen, hogy ázsiai vendégmunkásokkal találkozunk a boltokban és az utcán, a Duna-parti városban már koreai éttermek is nyíltak.