Sikeres évet tudhat maga mögött a Magyar Állami Népi Együttes

„Lehet, hogy dicsekvésnek tűnik, de mint általában, tavaly is kiváló és emlékezetes évet zárhattunk. Jóllehet, nem ünnepeltünk kerek évfordulót, s igazán különleges események sem történtek velünk, mégis egy művészeti együttes mindennapjainak számos fontos szegmensére, – mint bemutatók, felújítások, országon belüli és Kárpát-medencei turnék – szívesen emlékezünk” – kezdte a visszatekintést Mihályi Gábor.

Szeptemberben mutatta be az együttes a Nagyvárosi Vándorok című tánckoncertjét. Különleges produkció: a társulat az utolsó Magyarországon, ahol a cigányzenének még megvan a respektje. Ennek alapja, hogy kiváló cigányzenészek dolgoznak a zenekarukban.

„Vezetőjük Radics Ferenc volt az előadás szerkesztője, s mintegy természetes és szükségszerű folyamatként egyik tehetséges fiatal táncosomra, tanítványomra, Farkas Máté rendező-koreográfusra bíztam a színpadra állítást. A siker olyannyira egyértelmű, hogy a következő, februári előadást is táblás ház mellett játsszuk” – mondta Mihályi Gábor.

A Magyar Állami Népi Együttes számára fontos volt a Kárpát-medencei megjelenésük, ennek szellemében novemberben egy hat előadásos turnén vettek részt Erdélyben, javarészt Székelyföldön. Két előadással, a Hajnali holddal és a Kolozsvári piactéren produkcióval léptek színpadra. Az is különlegessége volt ennek a vendégjátéknak, hogy ekkor Sepsiszentgyörgyön rendezték meg a XXXIII. Népzene- és Néptánctalálkozót, s ennek a jeles eseménynek lehettek díszvendége.

– büszkélkedett Mihályi Gábor.

Az együttesvezető egy fontos kezdeményezésükről is beszámolt: „A drámapedagógiai nevelés keretében a döntően gimnazistákból álló fiatalokat szólíthattuk meg, akik talán nincsenek közel a hagyományos kultúrához, de nyitottak és érdeklődők, s ha megfelelő módszerekkel ismertetjük meg velük a mi sajátos néptánc világunkat, akkor ez megérintheti őket. Ehhez viszont szakembereket kellett bevonnunk, akikkel szoros munkakapcsolat alakult ki. Háromlépcsős folyamat volt: az osztályokban az együttes táncosai helyzeteket alakítottak ki a fiatalokkal, ami már rávezetett az előadásra. Ezt követően megnézték a Szarvasének című produkciót, majd egy utófeldolgozó beszélgetéssel mélyítettük el a látottak élményét.”