A Szegedi Egyetem kutatói szerint van megoldás a tragikus porviharok ellen

Emberéletet követelő tömegbaleset történt 2023. március 11-én Herceghalomnál, emlékeztetett az esetre a Szegedi Tudományegyetem közleménye. Az M1-es autópályán 5 kamion és 37 személygépkocsi ütközött, összesen 39-en sérültek meg, köztük tíz gyermek. Egy holttestet később a roncsok alatt találtak meg – írja az Origo.

A népi megfigyelés is alátámasztja, hogy a kora tavaszi „böjti szelek” időszakában (márciusban és áprilisban) kell a leginkább számítani nagy erejű széllökésekre. Ez nemcsak a hirtelen katasztrófahelyzetek, de a talaj hosszú távú eróziója, termőképességének csökkenése szempontjából is kiemelten fontos kérdés.

Az SZTE Földrajz és Földtudományi Intézet geográfusai több oldalról vizsgálták meg az eseményt. 

– hívja fel a figyelmet dr. Sipos György, az SZTE TTIK Geoinformatikai, Természet- és Környezetföldrajzi Tanszék docense. – Erre volt példa a múlt heti, azonban az elmúlt év első felében is rendkívül gyakoriak voltak az ilyen események; tavaly a szélsőségesen száraz időjárás is nagyban hozzájárult a porviharok kialakulásához, míg idén a csapadékhiány nem olyan nagymértékű, viszont látszik, hogy egy-egy területen így is könnyedén meg tudja bontani a kellően erős szél a talaj felszínét.

Hozzátette: természetesen ehhez az is kellett, hogy a vetés még ne bújjon, s így a növényzet sem tudta megvédeni a felszínt.

– emelte ki dr. Gál Tamás, a Szegedi Tudományegyetem TTIK Geoinformatikai, Természeti- és Környezetföldrajzi Tanszékének docense. – Ráadásul a szokásosnál is gyakoribbak a szokatlan meteorológiai helyzetek.

A porviharok kockázata geoinformatikai módszerekkel számszerűsíthető például a felszínborításra, a növényzetre, a talajra, az éghajlatra és az időjárásra vonatkozó adatok felhasználásával. Ezen adatok egy része a műholdas adatokból nyerhető ki – emelte ki dr. Boudewijn van Leeuwen, az SZTE TTIK Földrajz és Földtudományi Intézetének egyetemi adjunktusa.

A tragédiák megelőzhetők 

A hazai tájakra az 1960-as évek óta jellemző nagytáblás művelés kopár felszínei azonban sok esetben elősegítik a szél okozta talajpusztulást. A közlemény ezért kiemeli, hogy az egyetem Földrajz és Földtudományi Intézet táj- és környezettervezés kurzusai során a hallgatók megismerik többek közt az erózió elleni védekezés formáit, az erdősávok tervezésének alapelveit.

– hangsúlyozta dr. Szilassi Péter, az SZTE TTIK Földrajz és Földtudományi Intézetének egyetemi docense. – Ott, ahol a területhasználat változtatására, például szántóterületek gyepesítésére vagy erdősítésre nincs mód, ott a mezővédő erdősávok telepítése mellett az ökológiai gazdálkodás, úgynevezett no tillage vagy minimum tillage módszerekkel történő művelést kell javasolni a gazdálkodók számára a térségi vagy településrendezési tervek készítése során.