Csökkenhetnek a vadlibák által okozott mezőgazdasági károk

A módosítás egységesíti a vadászható vadlúdfajok vadászati idényét, ellentétben a korábbi gyakorlattal, amely szerint egyes tiszántúli megyékben csak decemberben kezdődhetett meg a vadászatuk.

A szervezetek közleményükben hangsúlyozták: a gazdálkodók elkötelezettek a természeti értékek megőrzése iránt, ugyanakkor évek óta konfliktusforrás, hogy egyes természetvédelmi jelentőségű állatfajok tömeges megjelenése lokálisan komoly gazdasági problémákat okozott.

Magyarország egyes területein a téli vonulás miatt jelennek meg természetvédelmi érintettségű, ugyanakkor vadászható vadlúdfajok több ezer egyedes csapatai. A tiszántúli megyék különösen érintettek ebben, ezért a MAGOSZ és a NAK egyeztetéseket kezdeményezett a jogalkotóval és a hatóságokkal.

A probléma nagyságát mutatja, hogy csak Hajdú-Bihar megyében a védett állatok által okozott károk több mint tízezer hektár nagyságú területet érintenek.

A tömegesen vonuló vadlibák által okozott károk mérséklése érdekében a két szervezet javaslatot tett a vadászható vadlúdfajok vadászati idényeinek országos szintű egységesítésére, mivel több tiszántúli megyében az őszi időszakban vadászati tilalom állt fenn, ami gátolta az eredményes védekezést. A közlemény szerint a szakmai egyeztetések eredményeképpen született meg az Agrárminisztérium rendeletmódosítása.

A módosítás révén megszűntek Magyarországon az eddigi, területi elhelyezkedéstől függő, a nyári lúdra, a nagy lilikre és a vetési lúdra vonatkozó, eltérő időpontokban kezdődő és végződő vadászati idények. Így a három vadlibafaj vadászati idénye az ország teljes területén egységesen október 1-jétől január 31-ig tart. Változtak az elejtési korlátozások is, az új előírás szerint nyári lúdból, vetési lúdból és nagy lilikből naponta, személyenként összesen legfeljebb hat darab ejthető el, amelyből a vetési ludak száma nem lehet több kettőnél.