Válságálló a hazai gyógyszeripar

„Sajnálatos, hogy ennyire átpolitizálódott a koronavírus elleni vakcina ügye” – mondta Bogsch Erik a Magyar Nemzet kérdésére a Nézőpont Intézet tegnapi háttérbeszélgetésén. A Richter Gedeon operatív elnöke jelezte: nagyon fontos, hogy bárhonnan érkezik is az oltóanyag, a követelményrendszer azonos legyen a biztonság és a hatékonyság szempontjából. Hasonlóan nyilatkozott Greskovits Dávid, a Magyarországi Gyógyszergyártók Országos Szövetsége (Magyosz) elnöke.

Hangsúlyozta:

egy gyógyszer esetében az engedélyeztetési eljárás szigorú, már az ideiglenes engedélyezéshez is pontos feltételeknek kell megfelelni.

Ezeket a követelményeket nem szabad felpuhítani, de gyorsítani lehet a folyamatot.

Az eseményen a Nézőpont Intézet bemutatta a magyarországi gyógyszeripar helyzetéről szóló felmérését, amelyet a Magyosznak készített. A kutatás megerősítette: nagy előnye az országnak, hogy történelme van a gyógyszergyártásnak, biztos lábakon áll a termelés. Az ágazat a 2018-as 1027 milliárd forintról 2019-re csaknem százmilliárd forinttal meghaladva 1119 milliárd forintra növelte kibocsátását. A gyógyszeriparon belül 2018-ban egy munkavállalóra 52 millió forint értékű kibocsátás jutott, mely 2019-re 65 millió forintra emelkedett.

A magyarországi gyógyszeripar jelentőségét mutatja, hogy míg 2018-ban 480, addig 2019-ben 530 milliárd forint bruttó hozzáadott értéket állított elő. Ha ehhez hozzávesszük azt is, hogy más vállalatokon és a beszállítói iparágon keresztül mennyi közvetett, a munkavállalók pénzköltésein keresztül pedig mennyi indukált hozzáadott értéket generált, akkor ennél is nagyobb számot kapunk: 197 milliárd forint közvetett és 153 milliárd forint indukált hozzájárulással a gyógyszergyártás teljes hozzáadott értéke 880 milliárd forintnak becsülhető.

A hazai gyógyszergyártás sikerterületének számít a külkereskedelem. A statisztikai hivatal adatai alapján a gyógyszeripar 2019-ben 907 milliárd forint értékben értékesített, amelyen belül az export 777 milliárd forinttal a teljes értékesítés 86 százalékát képezte. Ennek köszönhetően hazánk gyógyszer-külkereskedelme a visegrádi országokkal összevetve is kiemelkedő: egyedül rólunk mondható el, hogy nagyobb értékben exportálunk gyógyszereket külföldre, mint amekkora értékben importra szorulunk.

Az ágazat ráadásul a hazai kutatás-fejlesztés (K+F) zászlóshajója. A Magyosz 16 tagvállalata 2018-as 68 milliárd forintos K+F ráfordítását ­2019-re 11 százalékkal, 76 milliárd forintra növelte. A gyógyszeriparban foglalkoztatottak 15 százaléka dolgozik K+F munkakörben. A tagvállalatoknál dolgozó 14 997 teljes állású munkavállalójának 43 százaléka felsőfokú, 48 százaléka középfokú végzettségű.

„Több válságot is átélt már az ágazat, de a koronavírus-járvány tavaly példátlan kihívás elé állította a cégeket” – mondta Greskovits Dávid.

„Mindent meg kellett tenni, hogy fennmaradhasson a biztonságos gyógyszerellátás. Ez sikerült, és ismét bebizonyosodott, hogy a hazai gyógyszeripar válságálló”

– tette hozzá.

Ezt Bogsch Erik is megerősítette. A Richternek tavaly ötszázmillió forint pluszkiadást jelentett a vírus, de a termelés folyamatossága fennmaradt. Hozzátette: vélhetően az idei első negyedév is nehéz lesz. Hektikusnak nevezte az elmúlt évet Hodász István, az Egis Gyógyszergyár vezérigazgatója: újra kellett gondolni a munkaszervezést, az ellátási láncok átszervezését is.

Felhívta a figyelmet arra, hogy

a járvány megmutatta, az Európai Unió és az Egyesült Államok is kiszolgáltatott helyzetbe került.

A hatóanyagok előállítását nagyon sok vállalat feladta, azokat ázsiai országokban készítik el. Ezt a függőséget meg kell szüntetni.

Borítókép: Bíró Krisztina szakgyógyszerész ellenőrzi az újonnan érkezett Pfizer-BioNTech-vakcinákat a Debreceni Egyetem Klinikai Gyógyszertárában 2021. január 20-án