Az építőipar már nem a válság, hanem a fejlődés kihívásaival néz szembe

Lepsényi István hangsúlyozta: Magyarország gazdasága 2010 óta pozitív fejlődési pályára állt, amelynek fenntartásához és erősítéséhez a gazdaság szereplőinek a mennyiségi helyett a minőségi fejlődésre kell átállniuk.

Az építőipar helyzetéről szólva rámutatott: az ágazat a múlt év végére kilábalt a recesszióból, mutatói javuló tendenciákat tükröznek. Tavaly az építőipari termelés értéke – közel 19 százalékos visszaesés mellett – mintegy 1800 milliárd forint volt, az idei első félévben pedig a termelés volumene már 26,2 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit. Az év első hat hónapjában 5000 új lakás épült, amely 46 százalékos bővülés – tette hozzá.

Az ágazat részaránya a nemzeti össztermékben továbbra is alacsony, alig fele az uniós átlagnak

- mondta el az államtitkár. Jelezte, hogy az uniós források beáramlása rendkívüli mértékben befolyásolja az ágazat teljesítményét, ennek a kitettségnek a mérséklése a következő időszakban kiemelt feladat.

Lepsényi István kiemelte: a kormány célja az ipar részarányát a jelenlegi 23-ról 30 százalékra emelni. Fontos feladatnak nevezte emellett a járműipari függőség csökkentését, az innováció és a kis- és közepes vállalkozások, valamint az export erősítését, amelyeket a kabinet tudatos, a versenyképesség- és hatékonyságnövelést, valamint a bürokráciacsökkentést és a feketegazdaság visszaszorítását ösztönző intézkedésekkel segít elő.

A magyar gazdaság és az építőipari szektor jövője szempontjából az államtitkár a legfőbb feladatok közé sorolta a munkaerőhiány felszámolását a keresletorientált szakképzési rendszer kialakításával, valamint az egyetemek és vállalatok szoros együttműködésével.

Bartal Tamás, a Miniszterelnökség helyettes államtitkára a lakásépítésről és panelprogramról tartott előadásában arról szólt, hogy a kormány kiemelt társadalompolitikai célnak tekinti a lakótelepen élő 1,5 millió ember életkörülményeinek javítását. Ennek legfőbb eszközeként várhatóan

2018-ban indul el az új panelprogram, amely önkéntes lesz. Jelezte: átfogó, 20-25 évre szóló programcsomagot állítanak össze, a finanszírozás három pillérét a lakás-takarékpénztárak, a kereskedelmi banki hitelek és az állami kamattámogatások biztosítják majd.

Koji László, az Építési Vállalkozók Országos Szövetségének (ÉVOSZ) elnöke köszöntőjében a szektor helyzetét elemezve kijelentette: az elmúlt tíz évben 360 ezer helyett 150 ezer új lakás épült, és a felújított 1,1 millió is csupán fele az elvárhatónak. Négy éve jutott mélypontjára az ágazat, amely addigra piacának közel 50 százalékát és több mint 80 ezer dolgozóját elveszítette – emlékeztetett.

Az építőipar teljesítménye már növekvő, ám a hatékonyságára még nem lehetnek büszkék – hangsúlyozta. Megjegyezte, hogy nagy kihívás a vállalkozásoknak az elmúlt időszak hátrányait ledolgozni, és ezzel párhuzamosan jelentősen új gazdasági környezetben megfelelni a megrendelők elvárásainak.