Egy ókori illemhely alapján bélférgektől szenvedtek a kor előkelőségei

A Jediót Ahronót című újság hírportálja, a ynet beszámolója szerint fertőző betegségektől szenvedtek az ókori Jeruzsálem előkelőségei egy első Szentély korabeli illemhely tanúsága alapján.

Az első Szentély idejéből, vagyis Jeruzsálem időszámításunk előtt 1000 körüli elfoglalása és a babiloni fogság, időszámításunk előtt 586 közötti időből származó luxusbirtok feltárása során kiderült, hogy a város elitje bélparazitákban szenvedett, ugyanis orsóféreg, galandféreg, ostorféreg és cérnagiliszta nyomai kerültek elő a megtalált illemhelyről.

A fertőzések valószínűleg a kor higiénés körülményeiből, az élelmiszerek és az ivóvíz fekáliával való szennyezettségéből fakadtak a Tel-avivi Egyetem és az Izraeli Régészeti Hatóság, az IAA közös kutatása szerint.

A mintegy 2700 éves bélféregpeték maradványait az Armon Hanacív nevű lakónegyednél feltárt palota kertjében található pottyantós, kő illemhely alatt találták meg. A pöcegödörből üledékmintákat gyűjtő kutatást Dafna Langgut vezette, aki többek közt a Tel-avivi Egyetem régészeti tanszékének is munkatársa. A feltárt parazitapetéket fénymikroszkóp alatt azonosította.

A bélférgek olyan paraziták, amelyek hasfájást, hányingert, hasmenést és viszketést okoznak, némelyikük különösen veszélyes a gyerekekre, alultápláltsághoz, fejlődési lemaradáshoz, idegrendszeri károsodáshoz, extrém esetekben akár halálhoz is vezethet – mondta Dafna Langgut.

Az illemhelyként szolgáló gödröt egy négyzet alakú mészkőlap fedte közepén egy lyukkal. A kiépített vécék rendkívül ritkák voltak abban az időszakban Izrael földjén, a luxust jelezték, státuszszimbólumnak számítottak, amelyet csak a gazdagok és magas rangúak engedhettek meg maguknak.

Akkoriban gyógyszer hiányában nehéz vagy lehetetlen volt a felépülés a lakosság jelentős részét, a leletek szerint a gazdagokat is érintő bélférgességből. A fertőzöttek életük végéig szenvedhettek a parazitáktól.

A ma már Jeruzsálemhez tartozó, de az ókori városon kívül, délre található királyi birtok az időszámításunk előtti 7. század közepéből, a késő vaskorból származik. Gazdagon megmunkált kőtárgyakat is találtak a helyszínen, és a palota szomszédságában lenyűgöző kertre bukkantak, ahonnan kilátás nyílt az ókori városra és a Szentély dombjára.

Az archeoparazitológiának nevezett kutatások során a bélféregpeték mikroszkopikus maradványait vizsgálják, megismerik a betegségek és járványok történetét, és információt nyernek a korabeli higiéniáról, életmódról és az egészségügyi feltételekről.

Borítóképünk illusztráció