Tömeges gyermekáldozatok nyomaira bukkantak Peruban

A világ legnagyobb tömeges gyermekáldozatának nyomaira bukkant Peruban egy nemzetközi kutatócsoport – értesült a National Geographic.

A szakemberek egy nagyjából 550 évvel ezelőtti, tömeges rituális áldozat emlékeit tárták fel.

Több mint 140 gyermek

és 200 fiatal láma maradványai feküdtek egy Csendes-óceánra néző magaslaton a Peru északi részén fekvő La Libertad megyében, ahol a 12. században a csimu kultúra létrejött.

A magaslat Peru harmadik legnagyobb városa, Trujillo mellett emelkedik. A város közelében állt egykor a csimu birodalom fővárosa, Csan Csan.

Ugyan az azték, maja és inka civilizáció emberáldozatairól írnak a gyarmatosítás kori spanyol krónikák és a modern tudományos ásatások feltárták a nyomaikat, azonban ilyen méretű rituális vérontásra még

nem találtak példát

az amerikai kontinensen és feltehetően az egész világon sem.

A Trujillói Egyetem régésze, Gabriel Prieto vezette kutatócsoport már készíti a leletről szóló tudományos publikációt. Maga a Las Llamason folyó ásatás először 2011-ben került a hírekbe, amikor a szintén Prieto vezette régészcsoport egy sürgős munka során 42 gyermek és 76 láma maradványait fedezte fel.

A régész egy 3500 éves templom ásatásán dolgozott, amikor a helyi lakosok szóltak neki, hogy a parti homokdombok között emberi maradványokat találtak.

Amikor 2016-ban végül befejezték a munkát, több mint 140 gyermek és 200 fiatal láma csontjait ásták ki, a közelükben talált textilek szénizotópos kormeghatározása szerint

a mészárlás 1400 és 1450 körül történt.

A gyerekek és a fiatal állatok mellcsontján lévő vágás és a bordacsontok törése arra utal, hogy az áldozatok mellkasát felvágták, valószínűleg azért, hogy a szívüket kitépjék.

A gyerekek és az állatok közelében három felnőtt maradványait is megtalálták. A fejüket ért ütés és a sírmellékletek hiánya arra utal, hogy ők a szertartásban vettek rész és röviddel utána végeztek velük.

A feláldozott gyerekek öt és 14 év közöttiek voltak, többségük 8-12 éves, a lámák 18 hónaposnál fiatalabbak voltak.

A kutatók úgy vélik, hogy mind az

emberi, mint az állatáldozatokat egyetlen rítus alkalmával ölték meg,

ezt bizonyítja a kiszáradt sárréteg, amely a 7500 négyzetlábnyi terület keleti, kevésbé használt részét borítja. A tudósok szerint ez a réteg borította az egész környéket, csak a sírok kiásása és a véres áldozat bolygatta meg.

Az eddigi legnagyobb tömegű, feltárt gyermekáldozatot a mai Mexikóváros helyén, Tenocstitlan hajdani azték fővárosban fedezték fel, itt 42 gyermeket gyilkoltak meg és temettek el.

A világ minden táján ismert emberáldozatot elsősorban felnőtteken mutatták be, ezért a tudósok az okokat is igyekeztek megkeresni.

Talán az ásatásokon feltárt sárréteg adhat magyarázatot a példátlan áldozatra. A sár komoly esőzésekről és árvizekről árulkodik az egyébként száraz partvidéken, valószínűleg az El Nino légköri jelenség következtében.

Az El Ninóra jellemző magas vízhőmérséklet megzavarhatta a halászatot, a part menti áradások tönkretehették a csimuk öntözőcsatornáinak rendszerét.

Mindössze néhány évtizeddel az áradások után az inkák megdöntötték a csimuk uralmát.

Haagen Klaus antropológus, a George Mason Egyetem kutatója – aki a Las Llamas projektben nem vett részt – a legkorábbi gyermekáldozatok feltárását végezte a régióban. Szerinte az észak-perui partvidék civilizációi akkor fordultak a legnagyobb értékűnek tartott gyermekáldozathoz, ha a felnőttet nem tartották elegendőnek.

Borítókép: AFP