Sürgősen induljon, ha szerepel a bakancslistáján az ausztrál Uluru!

Az ország egyik legismertebb jelképének számító hatalmas, vörös homokkőből álló sziklatömb sorsáról egy őslakos földtulajdonosokból és kormánytisztviselőkből álló testület döntött. A bizottság elnöke, Sammy Wilson közleményében hangsúlyozta: az Északi Területen magasodó monolitnak spirituális jelentősége van az őslakosok számára, és ez bizonyos korlátozásokkal is együtt jár.

Az UNESCO világörökségi helyszínei közé tartozó 348 méter magas Uluru évente nagyjából 300 ezer turistát vonz annak ellenére, hogy az Ayer Rockként is ismert hegy egy távoli sivatagos területen található Alice Springstől 440 kilométerre délre.

A vidéken élő őslakosok 1985 óta küzdenek az Uluru és környéke lezárásáért. A bizottság most azzal indokolta döntését, hogy a hegyhez látogató turisták immár kevesebb mint 20 százaléka akarja meghódítani a sziklát. Az Ulurut megmászni próbáló látogatók többsége még mindig ausztrál, utánuk a japánok következnek a sorban.

A tilalom 2019. október 26-án lép életbe, pontosan 34 évvel azután, hogy az Uluru visszakerült az őslakos földtulajdonosok birtokába.

A hegy egyébként többnyire el van zárva a turisták elől a veszélyes időjárási körülmények és kulturális okok miatt. Az 1950-es évek óta eddig 36-an haltak meg azok közül, akik megpróbálták megmászni az Ulurut, a legutóbbi eset 2010-ben történt. Az áldozatok egy részével a hőség okozta kimerülés, szívroham vagy zuhanás végzett.

A lenyűgöző látványt nyújtó természeti formáció minden valószínűség szerint ötszáz millió évesnél is régebbi. Üledékkőzetek egymásra rakódásából jött létre, ami földmozgások révén került a felszínre. Az Uluru vélhetően egy alacsonyabb hegylánc része volt, a körülötte álló társait az erózió tüntette el. A hegy vörös színét a magas vastartalom adja.

Borítókép: Shutterstock / Maurizio De Mattei