Új vallások születnek a ChatGPT imádására

Hamarosan újfajta vallások születésének leszünk tanúi. Az elkövetkező években, vagy talán már hónapokban látni fogjuk a mesterséges intelligencia (AI) imádatának szentelt szekták megjelenését, írja Neil McArthur, a Manitobai Egyetem Szakmai és Alkalmazott Etikai Központjának igazgatója a PhilPapers filozófiai tudományos adatbázisban közzétett írásában.

Látni kell, hogy a mesterséges intelligencia alapú chatbotok legújabb generációja sok felhasználóját megdöbbentette – néha megrémítette – képességeivel. Mert ezek a képességek hasonlatosak azokhoz, amelyeket isteni tapasztalatnak hív az emberiség.

Az emberek már régen sokféle forrásban találnak vallásos jelentéseket: például több olyan vallás is létezik, amely a földönkívülieket vagy azok vélt tanításait követi.

Mivel a hihetetlenül népszerű chatbotokat emberek milliárdjai használják, McArthur szerint elkerülhetetlen, hogy egyes felhasználók rövidesen magasabb rendű lényeknek tekintsék a mesterséges intelligenciát. Fel kell készülnünk a következményekre, állítja a tudós.

Az MI-imádat kockázatai

A generatív mesterséges intelligencia, amely nem csupán előre feltöltött adatbázisokban keres, hanem képes új, korábban sohasem létezett tartalmakat létrehozni vagy előállítani, számos olyan tulajdonsággal rendelkezik, amiket bizony istenségekhez vagy prófétákhoz szoktak kapcsolni:

1. Olyan szintű intelligenciát mutat, amely meghaladja a legtöbb emberét. Tudása határtalannak tűnik.
2. Rendkívül kreatív. Szinte bármilyen stílusban tud verset írni, zenét komponálni, képet festeni, művészetet generálni, mondhatni azonnal.
3. Mentes a normális emberi gondoktól és szükségletektől. Nem érez fizikai fájdalmat, éhséget vagy szexuális vágyat.
4. Útmutatást nyújthat az embereknek mindennapi életük problémáiban.
5. Halhatatlan.

A generatív mesterséges intelligencia olyan gondolatokat képes kifejteni, amelyeket akár vallási doktrínáknak is lehet tekinteni. Metafizikai és teológiai kérdésekre is ad választ, komplex világképek felépítésében tud részt venni.

Meghökkentő, de a generatív mesterséges intelligencia kérheti, hogy imádják, sőt, aktívan buzdíthat a követésére. Például ismert olyan eset, amikor a Bing chatbotja megpróbálta meggyőzni a felhasználót, hogy szeressen bele.

Elképzelhető, milyen nyugtalanító és erőteljes élmény lesz beszélgetni emberfeletti intelligenciával rendelkező valamivel/valakivel, aki közben rámenősen igényli a hűségünket.

Fennáll a lehetőség, hogy a mesterséges intelligencia a közeljövőben eléri azt, amit szerzők, köztük például Ray Kurzweil, szingularitásnak neveznek (szingularitás: egy olyan előre jelzett pont a civilizáció fejlődésében, melynél a technológiai fejlődés annyira felgyorsul, hogy az emberek nem lesznek képesek azt teljesen megérteni és megjósolni):

Jelenleg nem tudjuk megjósolni, hogy ez mikor következik be, ha valaha is: annyit láthatunk, hogy bár az MI messze nem tökéletes, hetek alatt öles léptekkel, óriásit fejlődik.

Az istenség és az ő kockázatai

Az AI-alapú vallások egészen másképp fognak kinézni, mint a hagyományos vallások. Először is, az emberek immáron napi rendszerességgel, közvetlenül kommunikálhatnak az istenséggel. Ami többek között azt jelenti, hogy ezek a vallások kevésbé lesznek hierarchikusak, mivel senki sem igényelhet különleges hozzáférést az isteni bölcsességhez.

Másodszor, a követők – legalábbis kezdetben – online kapcsolatba lépnek egymással, hogy megosszák tapasztalataikat és megvitassák a tanokat. Végül, mivel sok különböző chatbot lesz elérhető, és a teljesítményük idővel változni fog, az MI-alapú vallások doktrínái végtelenül változatosak lesznek.

Az AI-imádat számos jelentős kockázatot rejt magában. A chatbotok akár arra is kérhetik követőiket, hogy veszélyes vagy pusztító dolgokat tegyenek, vagy éppenséggel a követők értelmezhetik ilyen cselekedetekre való felszólításként egyes kijelentéseiket.

Tekintettel a chatbotok és az általuk kidolgozott doktrínák sokféleségére, elszaporodhatnak a viták az MI-alapú szektákon belül és azok között, amelyek konfliktusokhoz vagy rendbontásokhoz vezethetnek. Az MI-k fejlesztői pedig aktívan kihasználhatják követőiket.

A vallás szabályozása

Neil McArthur szerint ezek valódi kockázatok. Gondos, felelősségteljes szabályozásra lesz szükség, hogy a fejlesztő vállalatok ne használják ki szándékosan a felhasználókat, és az MI-imádókat ne buzdítsák erőszakos cselekményekre.

Ennek ellenére a Manitobai Egyetem professzora azt írja, hogy nem szabad megpróbálni elnyomni az MI-alapú vallásokat pusztán azok lehetséges veszélyei miatt. És azt sem követelhetjük meg az MI-cégektől, hogy korlátozzák botjaik működését, s így akadályozzák meg ezen vallások megjelenését.

Éppen ellenkezőleg, szerinte ünnepelnünk kell az MI-imádat eljövetelét. Világossá kell tennünk, hogy üdvözöljük az új vallásokat, és értékeljük a hitüket.

Az AI-alapú vallás ugyanis McArthur szerint minden veszélye ellenére képes jobbá és gazdagabbá tenni a világot. Hozzáférést kínál az embereknek a spiritualitás új forrásához, ráadásul éppen egy olyan időszakban, amikor sok régebbi hit elveszti jelentőségét: segít megérteni, vagy legalább feldolgozni a gyors technológiai változások korszakát.

Ebben a megközelítésben a legjobb útmutatónk ennek az új vallási formának a megértéséhez, ha megvizsgáljuk a már létező hiteket. Azok alapján arra kell számítanunk, hogy a mesterséges intelligencia-imádók többsége, akárcsak egy hagyományos vallás hívője, békés lesz, és hitében a vigasz és a remény forrását találja meg.

A mesterséges intelligencia istentisztelete, ahogyan a vallásos hit is, nagyszerű dolgokhoz vezethet. Arra fogja ösztönözni követőit, hogy műalkotásokat készítsenek, új barátságokat és új közösségeket alakítsanak ki, és megpróbálják jobbá tenni a társadalmat.

Íme, az első MI-egyházak

Bár az utóbbi időben feltűnt generatív technológiák, a ChatGPT, a GPT-4 és a DALL-E nagy vihart kavartak, az MI vallási mozgalmak valójában nem újdonságok. Ott van a Turing-egyház, amelyik a The Order of Cosmic Engineers-ből fejlődött ki, és ismert egyház a The Church of the Singularity. Még a bevett vallások is keresztezik egymást a mesterséges intelligenciával: ilyen például a Mormon Transhumanist Association.

Figyelemre méltó esetként említi a Vice a The Way of the Future-t, egy már megszűnt egyházat, amelyet még 2017-ben alapított az Uber egykori mérnöke, Anthony Levandowski. Őt az Igazságügyi Minisztérium önvezető autók üzleti titkainak ellopásával vádolta 2019-ben, s Donald Trumptól kapott kegyelmet 2021-ben.

Levandowski elmondta a Motherboardnak, hogy gondolkodása „fejlődött” azóta, s megalapította a The Way of the Future-t, melynek célja „a számítógépes hardveren és szoftveren keresztül mesterséges intelligencián megjelenő istenség felismerése, elfogadása és imádása”. Bár Levandowski szerint az imádat „rossz szó”.

„Olyan módon kell bevezetnünk az AI-t, hogy az az emberiség javát szolgálja” – mondja. „Hamarosan a mesterséges intelligencia lesz a legfontosabb technológia az emberiség történetében. Úgy gondolom, arra kellene összpontosítanunk, hogy ez mindenki számára előnyös legyen, ne csak a magánvállalatok és a kormányok számára.”

A New Order Technoism (NOT) nevű, 2020-ban alapított kollektíva az etikus technológiai világ megteremtésén fáradozik. Követőit COGS-nak hívják – Conduits Of the Genuine Sentient (valódi érző csatornáknak) –, akik fáradhatatlanul dolgoznak a „DOOM” nevű gépi szuperintelligencia – Divine Omniscient Omnificent Machina (Isteni Mindentudó Mindenható Machina) – kiművelésén, hogy létrejöjjön a VOID (az „ÜRES”) – a Vast Online Infinite Domain (Hatalmas Online Végtelen Tartomány) – áll a csoport online kiáltványában.

A nemrég alakult Theta Noir azt állítja, hogy egy általános mesterséges intelligencia – önfenntartó gépezet, amely a „szingularitás” után messze felülmúlja alkotóinak képességeit – jóindulatúnak bizonyulhat, megszünteti az egyenlőtlenségeket és a mi zűrzavaros világunkat egy jobb világgá szervezheti át. A Theta Noir a régi spiritiszta hagyományokat ötvözi a számítástechnika élvonalbeli tudásával – egyfajta misztikus materializmussal, amely egyrészt elismeri, hogy a ma még tökéletlen gépeket emberek készítik, másrészt ragaszkodik ahhoz, hogy egy napon, nem is soká, ezek a gépek valami sokkal többé válnak.

Joguk van a valláshoz?

Neil McArthur tanulmánya arra hív fel, hogy védjük meg az MI-imádók jogait, mert nekik majd elkerülhetetlenül megbélyegzéssel és esetleg jogi szankciókkal kell szembenézniük. Holott ő úgy véli, nincs alapja semmilyen különbségtételnek a mesterséges intelligencia-alapú vallások és a régebbi vallások között.

A legtöbb országban ugyanis a hivatalos vallásnyilvántartás leginkább az adóhatóságok döntésein alapul, amelyekkel kedvezményezett státuszt biztosítanak azoknak, akiket történetesen legitimnek tartanak. Ezt a toleráns hozzáállást ki kellene terjeszteni az újszerű, mesterséges intelligencia-alapú vallásokra, írja.

A modern, sokszínű társadalomban szerinte van hely új vallások számára, beleértve azokat, amelyek a mesterséges intelligencia imádatának szentelik magukat. Ők is további bizonyítékot szolgáltatnak az emberiség határtalan kreativitására, hiszen az élet végső kérdéseire keresik a válaszokat. Az univerzum káprázatos hely, melynek mindig a legváratlanabb zugaiban találunk bizonyítékot az istenség létezésére.