És 2030-ra az emberiség eléri a halhatatlanságot

Kurzweil egészen pontos határidőt adott meg arra vonatkozóan, hogy az emberiség mikor éri el a halhatatlanságot és mikor következik be a mesterséges intelligencia által a szingularitás. (Szingularitás: egy olyan előre jelzett pont a civilizáció fejlődésében, melynél a technológiai fejlődés annyira felgyorsul, hogy az emberek nem lesznek képesek azt teljesen megérteni és megjósolni.)

Ha a jóslatai beigazolódnak, már csak a következő hét évet kell kihúznia az emberiségnek, hogy esélye legyen az örökkévalóságra.

Kurzweil figyelemre méltó eredményeket tudhat magáénak a technológiai jóslatok terén: 1990-ben helyesen megjósolta, hogy egy számítógép 2000-re legyőzi az emberi sakkvilágbajnokokat, megjövendölte a hordozható számítógépek és okostelefonok térnyerését, valamint a vezeték nélküli technológiára való átállást, és előre jelezte a az internet térnyerését, írja az IFLScience.

2010-ben áttekintette saját, 20 évvel ezelőtti jóslatait, hogy lássa, mennyire valósultak meg. Elégedett lehetett, mert 147 jövendöléséből 115 bizonyult „teljesen helyesnek”, 12 lényegében helyesnek és csak 3 esetben tévedett.

Például alaposan mellényúlt, amikor azt mondta, hogy már 2009-ben önvezető autókat fogunk használni.

És bár a halhatatlanságra vonatkozó állítások túl merészek, nem érdemes könnyű kézzel elvetni Kurzweil gondolatait. Ahhoz képest, hogy milyen szürreálisnak tűnt némelyik előrejelzése, a legtöbb a megadott időben teljesült.

„2029-et jelöltem meg, amikorra egy mesterséges intelligencia átmegy a Turing-teszten, és ezáltal eléri az emberi intelligencia szintjét” – mondta Kurzweil a Futurismnak 2017-ben. „2045-öt tűztem ki a »szingularitás« dátumának, amikor is az általunk létrehozott intelligenciával egyesülve milliárdszorosára fogjuk megsokszorozni az intelligenciánkat.”

Ami a halhatatlanságot illeti, Kurzweil úgy véli, hogy

Meg fogjuk tapasztalni, hogy nanobotok úsznak a véráramunkban, hibajavításokat végeznek a szervezetünkben, és összekapcsolják az agyunkat a számítástechnikai felhővel. Amikor ez megtörténik, közvetlenül az agyunkból küldhetünk majd videókat (e-maileket, üzeneteket), valamint biztonsági másolatot készíthetünk emlékeinkről. Ebből az alkalomból egyenesen úgy fogalmazott, hogy

Kurzweil szerint a szingularitástól nem kell félni, mert az feljavítja az embereket.

„Viccesebbek leszünk. Szexibbek leszünk. Jobban ki fogjuk tudni fejezni szeretetteljes érzéseinket” – mondta 2015-ben.

„Ha tízezer számítógéphez akarok hozzáférni két másodpercre, megtehetem majd vezeték nélkül – magyarázta –, és [számítási teljesítményem] tízezerszeresére szaporodik a felhőben. Ezt fogjuk tenni a neokortexünkkel.”

(Neokortex: az agykéreg legfejlettebb része a neocortex, más néven isocortex (magyarul új agykéreg), ami a természetes kiválasztódás folyamatának utolsó szakaszában jelent meg, főleg a homloklebenyben.)

Nanobotokat már használtak arra, hogy gyógyszereket szállítsanak közvetlenül az agydaganatokba, de nehéz elhinni, hogy hét éven belül elérhetnénk az általa megfogalmazott halhatatlanságot.

Bár az agy-számítógép interfészek is kétségkívül jelentősen fejlődtek, a bénult betegek elméjük segítségével újra beszélhetnek, a majmok pedig már az agyukkal közvetlenül csatlakozhatnak számítógépre és gondolataikkal irányíthatják.