"Kis Izland született Tatán" - az izlandilovasok álmát most mindenki átélheti

A sikeres 2022 után ráadásul 2023 is újabb lehetőségeket és feladatokat tartogat a tataiaknak. Segítségükkel mind többen belevághatnak az izlandi lovak tenyésztésébe, illetve izlandilovas központokat is kialakíthatnak. Ez pedig óriási lehetőség mind a lovassportnak, mind a lovasoknak, mind Tatának és hazánknak is.

Straubinger Zoltán, az egyesület elnöke felidézte: mióta felvette az izlandilovas világszövetség a tatai egyesületet, felgyorsultak az események. 
− Elkezdtük hinni, hogy az álmok elérhetőek. És most már itt szaladgálnak az udvaron − mutatott körbe az egyesületi elnök... mondhatni a tatai „kis Izlandon”.

Ahogy arról korábban beszámoltunk, a tatai lovas szervezet révén Magyarország 2020-ban lett az izlandilovas világszervezet teljes jogú tagja. Az immár 13 éves múltra visszatekintő tatai egyesület amellett, hogy hazánk történelmi lovas hagyományaival és természet adta, valamint épített szépségeit hirdesse világszerte, azt is célul tűzte ki, hogy itthon is terjesszék az izlandi lovak hírnevét.

A közeljövőben nyílt napot is terveznek, hogy mind többen megismerjék az izlandi lovakat, illetve kipróbálhassák, milyen az ő hátukon lovagolni. Mindemellett a világszövetség fotópályázatán is képviselteti magát hazánk, Straubinger Zoltán ugyanis a zsűriben kapott helyet. Magyarországról is lehet nevezni, érdemes hát felkeresni fotósoknak is a tataiakat és izlandi lovaikat.

No de lássuk, mi is történt tavaly: az Izlandilovas Közép-Európa Bajnokságon Magyarország először képviseltette magát, és két éremmel, egy ezüsttel és egy bronzzal tért haza az egyesület tagja, Kremmer Veronika. 

Sikeréhez, valamint az egyesület sikeréhez és eredményeihez Michl József polgármester, valamint Dallos Gyula, a Kincsem Nemzeti Lovas Program megújításáért és végrehajtásáért felelős miniszteri biztos, olimpikon, a magyar lovassport örökös bajnoka is gratulált, amikor Tatán járt. 

Straubinger Zoltán elnök, Németh Krisztina elnökhelyettes, valamint a tagok munkája pedig a közelmúltban újabb mérföldkőhöz ért. Az ugyanis, hogy tenyésztőszervezetként elismerték őket, az azt jelenti, hogy a tatai Magyar, Izlandi Lovas Egyesület irányításával megindulhat az izlandi ló tenyésztése hazánkban, az itt kidolgozott tenyésztési program alapján.

− Köszönjük az Agrárminisztérium és a NÉBIH közreműködését és segítségét, valamint Thorsten Karg, Franyó Barbara és Dr. Gábriss Krisztina segítségét a tenyésztési program létrehozásában − mondta Straubinger Zoltán, aki hozzátette: mindez óriási lépés abban is, hogy a leendő magyar izlandilovasokat segítsék. Terveik között szerepel, hogy vissza nem téritendő pályázati források nyomán a lóvásárlásban is segítő kezet kapjanak a hazai izlandilovasok például. 

A nagyszabású tervek, mint látható, lépésről lépésre érnek be Tatán. Az egyesületi elnök kiemelte: tartalmas, munkában gazdag éven vannak túl, de az agrárminisztériumi elismerésük is azt bizonyítja, hogy jó úton járnak, az izlandilovas álmot pedig mind többen élhetik majd itthon is. 

Az idén a Nemzetközi Izlandi Lovas Szövetség világkonferenciáján is résztvettek a tataiak, és így az ő képviseletükben hazánk. Mint azt megtudtuk, elsősorban az ifjúsági és utánpótlással kapcsolatos témákban mélyedtek most el, a szabadidőlovaglást, lovasoktatást, a következő lovas generációk felnevelését is a központba helyezve. Ez egyébként, szűkebb hazánkat nézve különösen testhezálló, hiszen Tata környéke, a Vértes, a Gerecse is bővelkedik olyan útvonalakban, látnivalókban, amelyek kiválóan alkalmasak a lovaglásra is, ráadásul történelmi, természeti értékekben is gazdagok, érdekesek, a magyar és a külföldi lovasok számára egyaránt. 

Ráadásul egyre gyarapodik az izlandiló-állomány is Tatán, a Sjáliban, így egyre többen ismerkedhetnek meg ezzel a tiszta vérvonalú, különleges patással, fedezhetik fel, milyen más az ő hátukon ülni.

− 13 izlandi kanca érkezett már hozzánk, és már hét csikó jött itt a világra. Az idén még nyolcat várunk, jövőre legalább tizet. Ráadásul a világ legjobbra bírált ménjétől származnak az érkező lovak, így elmondhatjuk: elit kategóriájú a magyarországi, izlandi lóállomány alapja − részletezte Straubinger Zoltán, hozzátéve, hogy a 2029-es világbajnokságon akár már magyar születésű izlandi ló hátán lovagolhat magyar izlandilovas. 

Addig azonban itt van még az idei vb is, amelyen a tervek szerint ismét a tatai egyesület tagja, Kremmer Veronika képviselné majd hazánkat. A cél persze az, hogy az ő patadobogását követve újabb versenyzőkkel is gazdagodjunk. Ebben lehet nagy szerepe a vármegyei izlandilovas központoknak is, hogy minél többen, akár kezdők, akár egyébként már tapasztalt lovasok is megismerjék az izlandi fajtát. 

Arról már Németh Krisztina beszélt, hogy a kancákkal, vehemekkel tényleg olyan minőségű lovakkal lett megalapozva a magyar állomány, hogy tényleg világbajnokok nevelődhetnek ki.
− Most látszik igazán, hogy megérte a befektetett munka, energia, hogy volt miért dolgozni − emelte ki.