2 órája
Szijjártó Péter: az 1848-as forradalom és szabadságharc üzenete összefogásra szólítja a nemzetet (videó)
Az 1848-as forradalom és szabadságharc üzenete összefogásra szólítja a nemzetet, hiszen csak így lehet megőrizni mindazt, amit a történelem során az elődeinktől örököltünk – jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter vasárnap Aradon.
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter beszédet mond az aradi vértanúk kivégzésének 175. évfordulója alkalmából tartott megemlékezésen Aradon, a vértanúk emlékére állított Szabadság-szobornál 2024. október 6-án
Forrás: MTI
Fotó: Czeglédi Zsolt
A minisztérium közleménye szerint a tárcavezető az aradi vértanúk kivégzésének 175. évfordulóján rendezett megemlékezésen aláhúzta, hogy az 1849-ben kivégzett honvédtisztek egy szent ügyért adták az életüket, a magyar szabadságért.
Fotó: Czeglédi Zsolt / Forrás: MTI
Kiemelte, hogy ugyan az ország és a nemzet határai nem esnek egybe, fontos a közös emlékezés. "
Mert a magyarok szívéből kedves barátaim, semmi nem tudja kitörölni 1848-at, pontosan ugyanúgy, ahogy 1956-ot vagy 1989-et sem
– jelentette ki.
Október 6-án a Kárpát-medence valamennyi szeglete és a diaszpóra teljes magyarsága ide, Arad felé fordul, és főhajtással emlékezik a mártírokra
– hangsúlyozta.
Az 1848-49-es események a magyarok számára egyet jelentenek a bátorsággal. Világossá tettük akkor is, ahogyan világossá tettük azóta többször is, hogy a nemzeti függetlenségért a legnagyobb túlerővel szemben is fel kell venni, és ezért fel is vettük mindig a harcot
– szögezte le.
Számunkra a szabadságharc nem egy szabadon választott gyakorlat, nem egy opcionális valami. És ezt bizonyítottuk elégszer. Ha kellett, akkor az oszmán, ha kellett, akkor a Habsburg, ha kellett, akkor a szovjet birodalommal szemben. Mi mindig kiálltunk, és ha megfogyva bár, de törve nem, végül mindig életben maradtunk. A magyar egy szabadságharcos nemzet. Egy olyan nemzet, amely eddig is ott állt, és mindig ott fog állni az őt megszálló birodalmak sírjainál
– tette hozzá.
Szijjártó Péter kifejtette, hogy az 1848-49-es események hősöket szültek, s ez a dicsőséges korszak ma is egyet jelent a hazaszeretettel.
Az 1848-as forradalmárok és honvédek hazaszeretete pedig mutatja nekünk a helyes utat, és ösztönöz minket arra, hogy gondoskodjunk a családjainkról, védelmezzük az országunkat, a munkánkkal és a tudásunkkal, szorgalmunkkal pedig építsük a nemzetet
– mondta.
Én hiszem azt, hogy az elmúlt tizennégy esztendő során elég bizonyítékot szolgáltatott a polgári kereszténydemokrata magyar kormány arra, hogy 1848 szellemében vezeti, vezetjük Magyarországot, hiszen számunkra a nemzeti függetlenség, hőseink emlékezetének ápolása és a hazaszeretet nem lehet alku tárgya
– fűzte hozzá.
Mi ki merjük mondani, hogy a '48-as forradalom és szabadságharc üzenete túlnyúlik az országhatáron, és összefogásra szólítja a nemzetet. Minden magyar emberre számítunk nemzetünk sorsának jobbra fordítása érdekében
– folytatta.
Majd kiemelte, hogy
a magyar külpolitika szíve közepe a nemzetpolitika, amelynek legfőbb gondolata, hogy minden magyar ember felelős minden magyar emberért.
"
Csak összefogva, összekapaszkodva tudjuk megőrizni mindazt, amit a történelem során az elődeinktől örököltünk, és csak így tudunk büszkék lenni mindarra, amit a történelem során elértünk
– húzta alá.
Úgy vélekedett, hogy a szabadság talán hazánk legfontosabb nemzeti értéke, amely azt jelenti, hogy mi magunk döntünk a saját sorsunkról és a saját jövőnkről.
Történelmünk meglehetősen viharos, de hiába ez a viharosság, mi magyarok mindig ugyanazt akartuk itt a Kárpátok alatt. Ezt a márciusi ifjak fogalmazták meg talán a legjobban. Legyen béke, szabadság és egyetértés
– hangsúlyozta.
Fotó: Czeglédi Zsolt / Forrás: MTI
A miniszter ennek kapcsán arra is kitért, hogy Magyarország szinte az egyetlen nemzet ma Európában, amely világosan, őszintén, nyíltan mer beszélni arról, hogy arra vágyik, hogy a kontinens keleti felében újra béke legyen.
Hiába a megbélyegzés, hiába a fenyegetőzés, hiába a nyomásgyakorlás, mi akkor is kitartunk amellett, hogy a szomszédunkban zajló szörnyű háborúnak nem a csatatéren, hanem a tárgyalóasztalnál van a megoldása. Nem lehet más a célunk, mint tűzszünet, béketárgyalások és béke, mert csak így lehet megmenteni az emberéleteket, és köztük a kárpátaljai testvéreink életét is
– közölte. Illetve leszögezte, hogy a nemzeti szuverenitás megőrzése nélkül nem lehet magyar jövőt tervezni.
Tegyük világossá, hiába a jogi, hiába a politikai, hiába a pénzügyi fenyegetőzés, mi nem fogjuk hagyni, hogy mások mondják meg nekünk, hogy hogyan éljünk, vagy mások mondják meg, hogy kikkel éljünk a saját hazánkban
– figyelmeztetett.
Hiába akarják ránk kényszeríteni a posztkeresztény és posztnemzeti európai föderalizmust, mi meg fogunk maradni szabad és keresztény nemzetnek
– tette hozzá.
Ezt jelenti számunkra, kedves barátaim, az 1848-49-es forradalom és szabadságharc öröksége. Ezért büszkék vagyunk arra, hogy olyan bátor hőseink vannak, voltak, mint az 1848-49-es elődeink (…) Az emléküket mi, ma élő magyarok is tisztelettel és megbecsüléssel ápoljuk. Mert hisszük, hogy a magyar név megint szép lesz, méltó régi nagy híréhez. Tisztelet a hősöknek, éljen a magyar szabadság, éljen a haza!
– zárta beszédét Szijjártó Péter.
Kelemen Hunor: a szabadság romlandó, ha nem gondozzák, elpusztulA szabadság romlandó termék, ha nem gondozzák elpusztul, ezért ápolni kell, tanítani minden nemzedéknek - jelentette ki Kelemen Hunor vasárnap, az aradi vértanúk kivégzésének 175. évfordulója alkalmából rendezett megemlékezésen, Aradon. A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke a köztérre húsz éve visszakerült Szabadság-szobor előtt mondott, az RMDSZ honlapján nyilvánosságra hozott beszédében rámutatott: a vértanúk, a szabadságharc hősei előtti tisztelgés nemcsak a gyászról, a veszteségről szól: október 6-a a bátorság, kitartás, az önfeláldozás, a szabadság iránti elkötelezettség jelképe is.  Fotó: Czeglédi Zsolt / Forrás: MTI „Az 1848-as szabadságharc hősei fegyvert ragadtak a nemzet szabadságáért, mert hitték, hogy a szabadság és függetlenség olyan értékek, amelyekért megéri küzdeni, akár az életük árán is. Az ő áldozatuk vezetett oda, hogy ma szabadon élhetünk. Ám a szabadság kivívása nem olyan, mint győztes gólt rúgni a döntőben, folyamatos munkát, folyamatos harcot, folyamatos őrzést igényel” – állapította meg a szónok. Kelemen Hunor szerint ma a bürokraták túlhatalma, az ideológiai kizárólagosság fenyegeti a szabadságot, amelyért a mai nemzedéknek immár nem a csatamezőn kell megküzdenie, hanem azáltal, ahogyan részt vesz a közéletben. „Együtt közösen tudjuk megállítani az intézmények mögé bújó bürokraták túlhatalmát és az észszerűség határán túlterjeszkedő államot. Ma ismét együtt tudjuk az állam és a társadalom között létező láthatatlan szerződést újraírni, a felborult egyensúlyt helyreállítani. Mert az államnak kell mindenkor a polgárért lennie és nem fordítva” – hangoztatta Kelemen Hunor. Az év végi romániai parlamenti és elnökválasztásra utalva arra hívta fel az erdélyi magyarok figyelmét, hogy most szavazatukkal mondhatnak véleményt a közéletről, ezzel tehetnek a legtöbbet jövőjük alakításáért, hiszen „minden egyes szavazat: egy lépés a szabadság megőrzése, az elveszett szabadság visszaszerzése felé”. Az RMDSZ elnöke szerint ma „a józan ész forradalmára van szükség”, hogy „ne a valóság újraírásának egyik vagy másik tetszetős ideológiája”, hanem a józan gondolkodás igazítsa a jövőt. Az Erdélyben, Bánságban és Partiumban élő magyar emberek szavazatukkal dönthetnek arról, hogyan nézzen ki közös jövőjük saját szülőföldjükön - buzdította választási részvételre hallgatóságát az RMDSZ elnöke. |
