2024.09.09. 07:55
Orosz drón maradványaira bukkantak Románia területén
929. napja tart a háború a szomszédunkban. Hírfolyamunkban az MTI, a Magyar Nemzet, a Mandiner és az Origo híreiből válogatunk.
Anya és fia Kijevben szeptember 8-án az ukrán
Forrás: AFP
Fotó: Sergei SUPINSKY
Irán tagadja az Oroszországnak való rakétaszállítást
Tagadta az Iráni Forradalmi Gárda (IRGC) parancsnoka azokat a híreszteléseket, amelyek szerint Irán rakétákat szállított volna Oroszországnak - jelentette az iráni média hétfőn.
"Egyetlen rakétát sem szállítottak Oroszországba, ez az állítás csupán a pszichológiai hadviselés egyik eszköze. Irán nem támogatja az ukrán-orosz konfliktusban részt vevő egyik felet sem" - idézte az IRCG irányítása alatt álló legnagyobb hazai ipari és fejlesztési vállalat főparancsnokságának helyettes vezetőjét az Ilna iráni hírügynökség.
Az Európai Unió ezzel szemben úgy nyilatkozott, hogy a médiajelentésekben szereplő információk hitelesek.
Tisztában vagyunk a szövetségeseink által szolgáltatott hiteles információkkal az iráni ballisztikus rakéták Oroszországba szállításával kapcsolatban
– közölte Peter Stano, az Európai Bizottság külügyi szóvivője egy levélváltás során. Hozzátette, hogy a tagállamokkal közösen továbbra is vizsgálják a kérdést, amely megerősítés esetén jelentős pénzügyi növekedést jelentene Oroszország "illegális háborújának" iráni támogatása terén.
Az uniós vezetők korábban egyértelművé tették, hogy ilyen esetben gyorsan, nemzetközi szövetségeseikkel összehangoltan válaszolnak, többek között új és jelentős, Irán elleni korlátozó intézkedésekkel - tette hozzá Stano.
A CNN amerikai hírcsatorna és a The Wall Street Journal amerikai napilap a múlt héten arról számolt be, hogy Irán rövid hatótávolságú rakétákat szállított Oroszországnak.
Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője az amerikai sajtóhírekre reagálva hétfőn kijelentette: "Nem minden alkalommal felel meg az ilyen jellegű információ a valóságnak". Azt is mondta, hogy Oroszország folytatja az Iránnal való együttműködést minden területen, beleértve a legérzékenyebbeket is.
Ukrajna a múlt héten jelentette be, hogy a Teherán és Moszkva közötti katonai együttműködés elmélyülése Ukrajna, Európa és a Közel-Kelet számára is fenyegetést jelent, és felszólította a nemzetközi közösséget, hogy fokozzák a nyomást Iránra és Oroszországra.
Az Egyesült Államok pénteken közölte, hogy Irán részéről bármilyen ballisztikus rakéta Oroszországnak történő átadása markáns eszkalációt okozhat az ukrajnai háborúban.
Ezt az álláspontot erősítette meg hétfőn a NATO szóvivője is, aki szerint a védelmi szövetség tud a médiajelentésekről, de arról nem nyilatkozott, hogy ezek megfelelnek-e a tényeknek.
A donyecki Mamrivka elfoglalásáról tett bejelentést az orosz védelmi minisztérium
Elfoglalta az orosz hadsereg a donyecki régióban található Mamrivka települést - közölte hétfőn az orosz védelmi minisztérium.
A TASZSZ orosz katonai forrásokra hivatkozva azt jelentette, hogy az ukrán csapatok feladták állásaikat az ugyanebben a régióban található Krasznohorivkában. Vitalij Gancsev, Harkiv megye Moszkva által kinevezett elöljárója ugyanennek a hírügynökségnek azt mondta, hogy Szvatove és Kupjanszk irányában az orosz erők egyre jobban visszaszorítják az ukrán hadsereget, az Oszkil folyó bal partja mentén mélyen behatolva az állásaiba.
A hétfői hadijelentés a hat ukrajnai frontszakasz közül négyen számolt be orosz előretörésről. Donyeckben 13-ban, Kurszk megyében pedig háromban nevezte meg az orosz erők által visszavert ellentámadások és támadások számát. A "különleges hadművelet" övezetében a moszkvai összegzés szerint több mint kétezer ukrán katona esett el vagy sebesült meg súlyosan, Kurszk irányában pedig mintegy 240.
Az orosz beszámoló az Ukrajnában az elmúlt nap folyamán megsemmisített ukrán katonai célpontok és haditechnikai eszközök között sorolt fel egyebek között 11 lőszerraktárt, egy harckocsit, kilenc páncélozott harcjárművet, négy nyugati gyártmányú 155 milliméteres önjáró és három vontatott tarackot, két francia HAMMER irányított légibombát, HIMARS sorozatvetők négy rakétáját, valamint 45 drónt. Az orosz védelmi minisztérium szerint a Kurszk megyébe betörő ukrán erők az elmúlt nap folyamán egyebek között két harckocsit és 11 páncélozott harcjárművet veszítettek.
A Moszkvában kiadott tájékoztatás értelmében az ukrán fél az augusztus 6-án indított támadás során több mint 11 400 embert, 89 harckocsit, 42 gyalogsági harcjárművet, 74 páncélozott személyszállító járművet, 635 páncélozott harcjárművet, 371 gépkocsit, 85 tüzérségi löveget és 24 sorozatvetőt veszített.
A helyi hatóságok az orosz ellenőrzés alá került ukrajnai területek és az Ukrajnával határos orosz régiók több más településéről is jelentettek hétfőn ukrán tüzérségi és dróntámadást.
Svédország újabb katonai segélycsomagot küld Ukrajnának
Svédország újabb katonai segélycsomagot küld Ukrajnának 4,6 milliárd svéd korona (körülbelül 153 milliárd forint) értékben - jelentette be Pal Jonson svéd védelmi miniszter hétfői sajtótájékoztatóján.
Az új svéd segélycsomag tartalmaz hat darab Combat Boat 90-es kishajót, álcázási felszereléseket a korábban átadott PBV 302-es lánctalpas páncélozott szállítójárművekhez és Robot System 70-es hordozható légvédelmi rendszerekhez. Tartalmaz gyalogsági lövedékeket, páncéltörő aknákat, gránátvetőket lőszerekkel, védőfelszereléseket, sisakokat és téli egyenruhákat is - derül ki a svéd kormány honlapján közzétett közleményből.
Ez a 17. svéd támogatási csomag Ukrajnának az Oroszország által indított háború kezdete óta. Ezt a csomagot is figyelembe véve Svédország 2022 februárja óta 48,1 milliárd svéd korona (1595 milliárd forint) értékben nyújtott katonai támogatást Ukrajnának, ebből idén 25 milliárd svéd korona (829 milliárd forint) értékben.
Stockholm a JAS 39 Gripen vadászgépeihez mintegy 2,3 milliárd svéd korona (76 milliárd forint) értékben tartalékalkatrész beszerzését is előirányozta, amit a repülőgépek Ukrajnának történő esetleges jövőbeni átadásának előkészítésével magyarázott a kormány, amennyiben erről döntés születik.
Azt szeretnénk, hogy később Gripeneket is adományozhassunk Ukrajnának
– mondta Jonson a sajtótájékoztatón.
Orosz drón csapódott be Lettországban, Riga szerint egy robbanószerekkel megrakott Sahíd volt
Orosz drón csapódott be szombaton az európai uniós és NATO-tagország Lettország területén, a lett hadsereg hétfőn közölte, hogy a pilóta nélküli repülő szerkezet robbanószerekkel megrakott iráni gyártmányú Sahíd volt.
„A robbanófej fél méternyire fúródott a talajba, és a helyszínen hatástalanították” – közölte újságírókkal Leonids Kalnins, a lett fegyveres erők főparancsoka.
A drón az orosz határ közelében fekvő Rezekne várostól nem messze található Gaigalavánál csapódott be.
A folyamatban lévő vizsgálatra tekintettel a tábornok nem közölte, hogy hogyan és mikor hatástalanították a drónt.
A lett katonai vezetők szerint a drón becsapódása nem a konfliktus kiszélesedésének a jele. Viesturs Masulis ezredes, a lett légierő parancsnoka úgy vélte, hogy „a drónt nem katonai célpontra irányították, valahogyan Lettországba tévedt”.
A drónt a légvédelem már akkor észlelte, amikor még Fehéroroszország légterében tartózkodott, így volt idejük reagálni - tette hozzá a parancsnok.
Andris Spruds védelmi miniszter közölte, hogy a lett hadsereg további mobil légvédelmi egységeket vezényelt az ország határövezeteibe. A miniszter szerint a drón célpontja feltehetően Ukrajna volt. A hét végén Ukrajna ismét számos orosz dróntámadásról számolt be, azt is jelentették, hogy több repülő szerkezet behatolt a fehérorosz légtérbe.
Edgars Rinkevics lett elnök vasárnap hangsúlyozta, hogy az elmúlt időben elszaporodtak a légtérsértések a NATO keleti határain.
Lengyelország legkevesebb két alkalommal számolt be arról, hogy a légterét megsértették az Ukrajnát támadó rakéták, illetve drónok, a legutóbbi eset decemberben történt.
Az EU egymillió tankönyvvel segíti az ukrán gyerekeket az új tanévben
Az Európai Unió egymillió tankönyvvel támogatja az ukrán diákokat az új tanévben, az első adag hétfőn érkezik az ukrán hatóságokhoz – jelentette be az Európai Bizottság.
Az újonnan nyomott könyvekkel immár másfélmillióra nő a háború kezdete óta Ukrajnának adományozott tankönyvek száma.
A közlemény szerint az ukrán nyelven íródott, informatikai és művészeti tankönyveket tartalmazó csomag összeállításában és leszállításában több uniós ország – Hollandia, Németország és Lengyelország – vett részt.
A kezdeményezéssel összhangban az EU támogatja az uniós iskolákban tanuló ukrán menekültgyerekek integrációját is – olvasható a közleményben.
„A bizottság igyekszik megtenni mindent azért, hogy az ukrán diákok folytathassák tanulmányaikat, az orosz agresszor drón- és rakétatámadásai közepette is” – szögezték le.
A 2022 februárjában kitört háború kezdete óta Ukrajna-szerte mintegy 3790 iskola rongálódott vagy semmisült meg az uniós közlemény szerint.
Orosz drón maradványaira bukkantak Románia területén
Orosz drón maradványaira bukkantak a román hatóságok Románia területén, a Tulcea megyei Periprava település térségében – közölte hétfőn a román védelmi minisztérium.
A drónmaradványokat az ukrán határ közelében találták, abban a térségben, ahol vasárnap becsapódási zónát azonosítottak, miután előző éjjel az orosz hadsereg Duna menti ukrán célpontokat támadott.
A román hadsereg, a Román Hírszerző Szolgálat és a belügyminisztérium szakértői már vasárnap elkezdték a településen kívüli, lakatlan terület átvizsgálását dróndarabok után kutatva. A megtalált drónmaradványokat szakvéleményezés céljából elszállították.
A minisztérium azt is közölte, hogy egy másik lehetséges becsapódási zónát is azonosítottak Caraorman település térségében, azt is átvizsgálják.
Marcel Ciolacu kormányfő az incidens kapcsán hétfőn úgy nyilatkozott: Románia valós időben reagált, és F16-os repülőgépekkel figyelemmel követte a helyzetet, mely nem kívánta meg a román fél beavatkozását. „Ha a drónoknak Románia területén lett volna célpontja, természetes, hogy országunk közbelépett volna” – idézte a miniszterelnököt az Agerpres hírügynökség.
Ciolacu provokációnak nevezte az incidenst, hozzátéve, hogy az orosz hadsereg ily módon teszteli az Ukrajnát környező országok reakcióképességét.
A román védelmi tárca vasárnap jelentette be, hogy orosz drónt észleltek vasárnapra virradóra Románia légterében, és Tulcea megyében lehetséges „becsapódási zónát” is azonosítottak a Duna menti ukrán célpontok ellen végrehajtott orosz támadások nyomán. A hatóságok hajnali 2 óra 20 perckor és 2 óra 40 perckor figyelmeztető üzenetet is küldtek a Ro-Alert rendszeren keresztül a Tulcea és Konstanca megyei lakosságnak. Az észlelés időpontjától hajnali 4 óra 8 percig két román F-16-os vadászgép ellenőrizte és felügyelte a légteret.
A román külügyminisztérium közleményben ítélte el Románia légterének újbóli megsértését, és az ukrán lakosság és civil infrastruktúra elleni sorozatos orosz támadások leállítását, a nemzetközi jogi normák tiszteletben tartását kérte Oroszországtól.
Kreml: Moszkva nem zárkózik el eleve Olaf Scholz "béketervétől"
A Kreml csak a médiából értesült Olaf Scholz német kancellár "béketervéről", de nem utasít el eleve semmilyen rendezési lehetőséget - jelentette ki Dmitrij Peszkov, az orosz elnök sajtótitkára hétfőn újságíróknak válaszolva.
„Nem utasítunk el előre semmilyen tervet, de meg kell értenünk, hogy miről is van szó” - mondta a szóvivő.
Ugyanakkor hangot adott álláspontjának, miszerint nincsenek meg a valódi előfeltételei az ukrajnai konfliktus békés úton történő rendezésének.
Különböző nyilatkozatokat hallunk európai országokból, de nem látunk semmilyen nyilatkozatot sem ebben a kérdésben attól az országtól, amely ezt az egész folyamatot vezényli, amely az egész kollektív Nyugatot vezényli
- fogalmazott Peszkov.
A szóvivőt arra reagáltatták, hogy a német kormányfő előző nap a ZDF német közszolgálati televíziónak adott interjújában azt mondta, Berlin továbbra is határozottan támogatja Ukrajnát az Oroszország elleni harcában, de egyúttal hozzátette: a következő békekonferenciába Oroszországot is be kellene vonni. Scholz szerint ebben egyetértés van közte és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök között.
Szergej Lavrov, az orosz diplomácia vezetője hétfőn Rijádban, az Öböl-menti Együttműködési Tanács külügyminisztereivel tartott találkozóját követő sajtótájékoztatón arra hívta fel a figyelmet, hogy egyetlen, az ukrajnai konfliktus megoldására irányuló kezdeményezés sem érinti az orosz ajkú lakosság jogait "azokon a földeken, amelyeket Zelenszkij a sajátjának tekint".
„Nem komoly dolog tűzszüneti felhívásokról vitatkozni, és területcserében gondolkodni. Mert, még egyszer mondom, a probléma nem területekről szól, a probléma az emberi jogokról szól, amelyeket a törvényhozás lábbal tiport (Ukrajnában). És ezeket a politikai térben lebegő kezdeményezések egyike sem említi meg konkrétan” - hangsúlyozta Lavrov.
Ismételten ultimátumnak minősítette Zelenszkijnek a konfliktus lezárására vonatkozó feltételeit. A miniszter szerint az ezeket a követeléseket támogató Nyugat nem hajlandó őszinte megállapodásokra a helyzet rendezéséről, ehelyett Oroszország stratégiai vereségét remélik elérni a csatatéren.
Peszkov a sajtónak nyilatkozva, Scholz interjújával kapcsolatban, azt is hangsúlyozta egyebek között, hogy az Északi Áramlat gázvezetékek felrobbantását "alaposan ki kell vizsgálni", és nem szabad megengedni, hogy az érintett országok elhallgassák, hogy mi történt.
A The Wall Street Journal amerikai napilapnak azzal a cikkével kapcsolatban, amely azt állította, hogy Teherán rövid hatótávolságú rakétákat szállít Moszkvának, Peszkov kijelentette: "Nem minden alkalommal felel meg az ilyen jellegű információ a valóságnak". Azt is mondta, hogy Oroszország folytatja az Iránnal való együttműködést minden területen, beleértve a legérzékenyebbeket is.
Kérdésre válaszolva elmondta, hogy a Kreml egyelőre "nem érdekelt" abban, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök interjút adjon Evan Gershkovichnak, a The Wall Street Journal újságírójának.
„Ahhoz, hogy interjú jöjjön létre a külföldi médiával és valamely konkrét újságíróval, valamilyen alkalomra van szükség. Egyelőre nincs ilyen apropó” – mondta.
Gershkovichot tavaly márciusban kémkedés vádjával tartóztatták le Oroszországban, majd idén júliusban 16 évi szabadságvesztésre ítélték. Augusztus elején fogolycsere keretében szabadult és tért vissza hazájába.
Ukrán hadsereg: Oroszország vegyi támadásokat hajt végre Ukrajnában
Az ukrán fegyveres erők sugár-, vegyi és biológiai védelmi hírszerzői tavaly február óta 4035 olyan esetet rögzítettek, amikor orosz csapatok veszélyes vegyi anyagokkal töltött különleges lőszereket vetettek be Ukrajnában, idén augusztusban pedig 447 ilyen eset volt - hozta nyilvánosságra az ukrán hadsereg támogató erőinek parancsnoksága hétfőn a Facebookon.
A parancsnokság részletezte, hogy számos esetben vetettek be ukrán csapatok ellen tömegoszlatásra kifejlesztett K-51 és RG-VO vegyi gránátot, amelyet tilos háborús fegyverként használni. Emellett a feljegyzett esetek többségében azonosítatlan veszélyes vegyi anyagokat tartalmazó lőszereket vetettek be.
Gabrielius Landsbergis litván külügyminiszter az X portálon - amelyet az Ukrajinszka Pravda hírportál idézett - meggyőződését fejezte ki, hogy orosz drónok a tagországok tétlensége miatt kezdtek hullani a NATO területére. „Semminek sem szabad Ukrajnára, Lettországra vagy bárhová a NATO területén esnie, de ez egy új valóság, amelyhez a tétlenségünk vezetett” - jelentette ki. Hozzátette: Litvánia természetesen támogatni fogja, ha szövetségesei "erőteljes választ" adnak erre.
Az Ukrajna elleni vasárnap esti orosz támadást követően Románia közölte, hogy egy drón megsértette légterét, és kutatást indítottak a pilóta nélküli repülőeszköz roncsai után. A múlt hét végén Lettország is közölte, hogy egy lezuhant orosz katonai drónra bukkantak az ország keleti részén - mutatott rá a hírportál.
A kelet-ukrajnai Harkiv megye ügyészi hivatala közölte, hogy hétfőn az orosz hadsereg dróncsapást mért a régióban lévő Kupjanszk városra, a támadásban két ember megsérült.
A szomszédos Szumi megye kormányzói hivatala arról tájékoztatott, hogy Oroszország napközben légicsapást mért a régió lakott területeire. Az előzetes információk szerint vannak sérültek, számukat azonban még pontosítják.
A védelmi minisztérium bejelentette, hogy két új, ukrajnai gyártású gránáttípus rendszeresítését engedélyezte. Az egyik a szovjet F-1 analógja, a másik egy távműködésű kézi támadógránát, amely pedig a szovjet RGD-5 analógja. „Az ukrán gyártású gránátok megfelelnek a modern közelharci fegyverek jellemzőinek. Korábban nem gyártottunk ilyen típusúakat” - fűzte hozzá a tárca
Az ukrán vezérkar legfrissebb, hétfői összesítése szerint az orosz hadsereg embervesztesége meghaladta a 626 ezret. Az ukrán erők vasárnap megsemmisítettek egyebek mellett három orosz harckocsit, 26 tüzérségi rendszert és 33 drónt.
Robert Fico: nem kellene megengedni, hogy náci jelzéseket viselő csapatok harcoljanak Ukrajnában
A nemzetközi közösségnek nem lenne szabad megengednie, hogy Ukrajnában náci jelzéseket viselő, és annak megfelelően viselkedő alakulatok harcoljanak – jelentette ki Robert Fico szlovák kormányfő a szeredi (Sered) holokausztmúzeumban tett látogatása során hétfőn.
A szlovák miniszterelnök a Galántai járásbeli Szereden arról beszélt, hogy az antifasizmus és a holokauszt áldozataira való emlékezés az állami oktatási program gerincét kell, hogy alkossa, s minden középiskolásnak meg kellene látogatnia egy ilyen múzeumot, hogy saját szemével lássa, mit követtek el a nácik és a (szlovák) fasiszták.
Robert Fico hozzáfűzte: a világ hazugsággal és hamissággal van tele, amikor egyesek ezeknek a rendszereknek a bűntetteiről beszélnek, egyúttal a holokauszt áldozatait sértő „hihetetlen kompromisszumokat” tesznek.
Mindannyian a fasizmusról, a nácizmusról beszélünk, s közben csendben toleráljuk, hogy Ukrajnában olyan alakulatok vannak, amelyek teljesen egyértelmű jelzéseket viselnek, és olyan mozgalmakhoz kötődnek, amelyeket ma veszélyesnek és tiltottnak tartunk, de mivel egy geopolitikai küzdelemről van szó, ez senkit nem zavar
– jelentette ki Robert Fico, akinek szavait a TASR szlovák közszolgálati hírügynökség idézte.
A szlovák kormányfő azt mondta: jelenleg Szlovákiában is „nagy könnyedséggel” aggatják rá bárkire a fasiszta jelzőt, egyesek hajlamosak azonnal így bélyegezni meg bárkit, akinek valamiről más a véleménye. Hozzátette: éppen ezért nem egy patetikus beszéddel akar tisztelegni az áldozatok emléke előtt, hanem ilyen módon akar cselekvésre buzdítani.
A nemzetközi közösségnek el kellene ismernie, hogy Ukrajnában nem harcolhatnak olyan alakulatok, amelyek náci jelzéseket viselnek, és gyakran ennek megfelelően is viselkednek
– szögezte le Robert Fico.
Ismét tűz pusztít a csernobili zárt övezetben
Ismét tűz ütött ki a kijevi régióhoz tartozó csernobili zónában, ahol már második napja csaknem négyszáz tűzoltó igyekszik megfékezni a lángokat – hozta nyilvánosságra hétfőn a Telegramon az ukrán katasztrófavédelmi szolgálat.
„A kijevi régióban folytatódik a nyílt területen keletkezett tűz elhárítása, jelenleg az ország különböző részeiből érkezett 399 tűzoltó 103 berendezéssel dolgozik a lángok megfékezésén” - írta a katasztrófavédelem. Hozzátette, hogy erdészeti gépeket, valamint buldózereket, traktorokat is bevontak az oltásba.
„Az erős szél miatt a tűz gyorsan terjed új területekre” – emelte ki a szolgálat. Viktorija Ruban, a katasztrófavédelem regionális részlegének szóvivője az Ukrajinszka Pravda hírportál kérdésére válaszolva tisztázta, hogy ismét a csernobili zónában ég a növényzet.
Igen, ez egy új tűzfészek a csernobili zónában. Néhány napja már eloltották a tüzet
– magyarázta.
Szeptember 3-án arról számoltak be, hogy a csernobili övezetben ég az erdő, a tűz körülbelül húsz hektárnyi területre terjedt ki. A csernobili övezetben, ahol újra fellobbantak a lángok, mostanra több mint 2600 hektárnyi területet borított be a tűz, a radioaktív háttérsugárzás ugyanakkor a hatóságok szerint nem haladta meg a szokásos szintet.
Lengyel miniszter: az orosz és fehérorosz hírszerzés által irányított szabotőrcsoportot számoltak fel
A lengyel elhárítási és kibervédelmi szolgálatok az utóbbi napokban felszámoltak egy, az orosz és fehérorosz szolgálatok által irányított, Lengyelország destabilizálására törekvő szabotőrcsoportot
– közölte hétfői sajtóértekezletén Krzysztof Gawkowski, a digitalizációért felelős lengyel miniszter.
A Tomasz Siemoniak belügyminiszterrel közös sajtókonferencián Gawkowski elmondta: a szolgálatok által felfedett csoportnak „meghatározott céljai voltak”, és „meghatározott helyről irányították”. Hozzátette: adott esetben a fehérorosz és orosz szolgálatok célja „egyéni és intézményi zsarolást” lehetővé tevő adathalászat volt, valamint „de facto a kiberháború folytatása” – közölte az MTI.
„A POLADÁ-val kezdődött, amely egy tágabb hírszerzési művelet eleme volt” – utalt Gawkowski arra, hogy augusztus elején, a párizsi olimpiai játékok során feltörték a Lengyel Doppingellenes Ügynökség (POLADA) adatbázisát. Pawel Olszewski, a digitalizációért felelős miniszterhelyettes akkor orosz és fehérorosz támadásnak minősítette az incidenst.
Gawkowski úgy ítélte meg: a POLADA elleni támadás tapasztalatai alapján a feltörők behatolási csatornákat akartak kidolgozni más lengyel intézményekbe, önkormányzati szervekbe és a nemzetbiztonsággal összefüggő állami cégekbe. Az érintett intézményeket a lengyel hatóságok műveleti eljárás alá vették, és megállították a feltörés folyamatát – közölte.
Leszögezte: a szóban forgó támadások célja Lengyelország „politikai, katonai és gazdasági megbénítása” volt.
Gawkowski azt is közölte: idén az első félévben több mint 400 ezer kibervédelmi incidenst regisztráltak Lengyelországban, míg tavaly az egész év során 370 ezer ilyen esetet tartottak számon.
Tomasz Siemoniak belügyminiszter felidézte: Lengyelországban januártól több mint tíz személyt vettek őrizetbe szabotázsakciók tervezése miatt.
A miniszter utalt a stratégiai lengyel infrastruktúra ellen tervezett akciókra, gyújtogatásokra, amelyek megszervezése – mint mondta – az interneten is nyomon követhető.
Siemoniak megerősítette: a lengyel kormány a múlt héten elfogadta az interneten megjelenő, terrorista jellegű tartalmak elleni küzdelemről szóló tervezetet. Az új előírások az európai uniós szabályozással hoznák összhangba a lengyel jogot.
Kézigránátot dobott egy férfi Ukrajnában az emberek közé egy szupermarketnél, áldozatok is vannakKézigránátot dobott egy férfi az emberek közé egy szupermarketnél a közép-ukrajnai poltavai régióban lévő Lubni városában, hárman megsebesültek, maga a támadó életét vesztette – közölte hétfőn honlapján a Poltava megyei rendőrség. A támadó elmenekült a helyszínről. Ezt követően egy második robbanás is hallatszott. A rendőrök átkutatták a környéket, majd holtan találták az elkövetőt, aki vélhetően a robbanástól vesztette életét. A halál okának megállapítására a holttestet igazságügyi orvosszakértői vizsgálatra küldték. A hatóságok megindították a nyomozást az eset okának és körülményeinek kiderítésére. |
Az ukrán légvédelem orosz drónokat és rakétákat semmisített meg több térségben, így Kijevnél is
Az ukrán légierő hétfőn arról számolt be, hogy
négy ukrajnai régió, köztük Kijev felett egy éjszakai támadás során nyolc orosz drónból hatot, három rakétából pedig kettőt megsemmisített
– közölte az MTI.
Szerhij Liszak, Dnyipropetrovszk regionális kormányzója elmondta, hogy a térségben a légvédelem két rakétát, valamint egy felderítő drónt lőtt le.
Az ebben a régióban fekvő Nikopol városának orosz ágyúzásában egy 16 éves lány életét vesztette, hárman megsebesültek
– tette hozzá.
A kijevi hatóságok tájékoztatása szerint a fővárosban az éjszakai dróntámadás sem károkat, sem személyi sérüléseket nem okozott.
A térségben mindazonáltal az ukrán légvédelem által lelőtt támadó légi eszközök törmelékei két helyen, nyílt területen tüzet okoztak. Ezeket sikerült eloltani – derült ki a regionális hatóságok beszámolójából.
A központi Cserkaszi terület kormányzója közölte: a légvédelem megsemmisített egy drónt, a repülő szerkezet lezuhanó darabjai szintén tüzet okoztak, amelyet azóta eloltottak.
Oroszország az elmúlt hetekben több száz rakétát és drónt indított Ukrajna ellen, ami arra késztette Kijevet, hogy nyugati szövetségeseinek újra hangsúlyozza: sürgősen szüksége van légvédelemi fegyverekre és nagy hatótávolságú csapásmérő kapacitásra a támadások visszaverésének érdekében.
Az energiaügyi minisztérium közleményében azt írta: az orosz erők 24 órán belül hét régióban is energetikai létesítményeket támadtak.
Ismét Kijevet támadták az oroszok
Az orosz csapatok szeptember 9-én éjjel Sahed támadó drónokkal mértek csapást az ukrán fővárosra. A városi katonai közigazgatás szerint szeptember eleje óta ez volt az ötödik légitámadás Kijev ellen, írta a Meduza hírére hivatkozva a Magyar Nemzet.
Az Ukrán Fegyveres Erők (AFU) légierő parancsnoksága azt közölte, hogy szeptember 9-én éjjel az orosz hadsereg három Kh-59/69 típusú irányított rakétát és nyolc Sahed típusú támadó drónt lőtt ki ukrán területre.
A légvédelmi erők két rakétát és hat drónt lőttek le, további két drón „helymeghatározási szempontból elveszett” ukrán területen, közölte a parancsnokság.
Uniós külügyi szolgálat: az EU érvénytelennek tekinti az ukrán területen rendezett orosz választások eredményét
Érvénytelennek nevezte hétfőn az Európai Unió Külügyi Szolgálata (EEAS) az Oroszország által elcsatolt Krím félszigeten, köztük a Szevasztopol városában rendezett helyi választásokat, kiemelve, hogy a voksolást „ukrán területen rendezték”, írja az MTI.
Az EU külügyi szolgálata szóvivője, Peter Stano által arra reagált, hogy a múlt héten különböző szintű választásokat tartottak több tucat orosz régióban, köztük a 2014-ben annektált Krím félszigeten lévő Szevasztopolban.
Fotó: STRINGER/AFP / Forrás: AFP
A krími választások „a nemzetközi jognak, az ENSZ alapokmányának, valamint Ukrajna szuverenitásának, függetlenségének és területi egységének újabb megsértését jelentik”
– olvasható a közleményben, amely szerint az eredményeket az EU nem ismeri el jogilag érvényesnek, az orosz vezetésnek, illetve a választások lebonyolítóinak pedig felelniük kell tetteikért.
A közleményben kiemelték: az EU továbbra is Ukrajna részének tekinti a Krím félszigetet, és felszólítja Oroszországot, hagyjon fel az Ukrajna nemzeti és területi egységének aláásására tett erőfeszítéseivel, az ukrajnai háború „egyetlen nyilvánvaló lezárásának” pedig az Ukrajnából történő azonnali orosz csapatkivonást és Ukrajna nemzetközileg megállapított határainak elismerését nevezik.
Az elemző szerint a német vezetők továbbra is háborúpártiak maradtak
Inkább választási propaganda, semmint a háborúpárti álláspont megváltozása Olaf Scholz német kancellár nyilatkozata, amelyben az orosz fél részvételével tartott békekonferenciát sürgetett
– mondta el a Magyar Nemzetenke Kiszelly Zoltán, a Századvég Közéleti Tudásközpont Alapítvány politikai elemzési igazgatója. A német pártok közül aki először áll ki a béke mellett, az számíthat a háborúellenes mérsékeltek szavazataira a jövő évi választáson.
Bár látszólag békepárti Olaf Scholz német kancellár nyilatkozata, valójában Németországban semmi nem fog változni – mondta el lapunk kérdésére Kiszelly Zoltán, a Századvég Közéleti Tudásközpont Alapítvány politikai elemzési igazgatója. A németek is felsorakoznak Volodimir Zelenszkij ukrán elnök azon javaslata mögé, hogy szükség van az oroszok részvételével rendezett békekonferenciára, de Zelenszkij feltételeivel, ez aligha valósul meg. Így könnyű béketárgyalásokat követelni, ha tudja, hogy nem lesz
– mutatott rá a szakértő, hozzátéve, hogy Scholz ezzel Zelenszkij javaslatát támogatja, nem Orbán Viktorét, aki szerint a tűszünetnek kell lennie az első lépésnek.
A cikket ide kattintva olvashatja el.
Olaf Scholz: a következő békekonferenciába Oroszországot is be kell vonni
Olaf Scholz német kancellár a ZDF német közszolgálati televíziónak adott belpolitikai és külpolitikai témákat is érintő éves nyári interjújában vasárnap este az ukrajnai háborúval kapcsolatban kiemelte, hogy a német kormány továbbra is határozottan támogatja Ukrajnát az Oroszország elleni harcában, ugyanakkor hangsúlyozta, hogy véleménye szerint a következő békekonferenciába Oroszországot is be kellene vonni.
Úgy vélem, hogy most jött el az a pillanat, amikor meg kell beszélnünk, hogyan tudnánk gyorsabban kijutni ebből a háborús helyzetből annál, amit a jelenlegi helyzet mutat
– fejtette ki Scholz.
Minden bizonnyal lesz még egy békekonferencia
– mondta a kancellár és hozzátette:
Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel egyetértünk abban, hogy ennek Oroszország bevonásával kell történnie.
Scholz kitért a kérdés elől, hogy továbbra is bízik-e Volodimir Zelenszkij ukrán elnökben, miután kiderült, hogy egy ukrán állampolgárságú személyt gyanúsítanak azzal, hogy szabotálta az Északi Áramlat gázvezetékeket a Balti-tengeren.
Jó a kapcsolatom Volodimir Zelenszkijjel. Ugyanakkor egyértelmű, hogy ezt az ügyet meg kell oldani
– válaszolta a kancellár.
A belpolitikai kérdésekre válaszolva Scholz elismerte, hogy Németország széttöredezett politikai színtere tartományi és szövetségi szinten is nehezíti az ország kormányzását.
Akármi is történik a következő években, attól tartok, Németországban továbbra is olyan lesz a helyzet, hogy nagyon bonyolult lesz kormányt alakítani
– mondta a kancellár.
Scholz az interjúban védelmébe vette kormánya eddigi teljesítményét, annak ellenére, hogy a három koalíciós párt gyengén szerepel a jövő évi választások előtti közvélemény-kutatásokban, és két keleti tartományban nemrégiben eddig példátlan mértékű vereséget szenvedtek.
A kancellár azonban az interjúban kizárta, hogy a jövő évi választások előtt bizalmi szavazásra kerülne sor a parlamentben.
Scholzot Németország bevándorlási politikájáról is kérdezték, amely ismét politikai viták kereszttüzébe került a két héttel ezelőtt Solingenben elkövetett, több halálos áldozattal járó támadás után.
A kancellár koalíciós kormánya szombaton beterjesztett egy törvénytervezetet a kitoloncolások felgyorsítását és a késes támadások visszaszorítását célzó intézkedések szigorítására, ám az ellenzéki pártok ennél hatékonyabb fellépést sürgetnek.
A határon már történtek visszautasítások, folyik a határellenőrzés, és szeretnénk tovább növelni a hatékony határvédelmet
– mondta Scholz.
Hozzátette:
Lesznek jó javaslatok (...), amelyek az európai jogszabályok, a nemzetközi szerződések és az alaptörvényünk keretein belül maradnak.
A migrációval kapcsolatban Scholz tagadta, hogy ezt a kérdést a koalíció alábecsülte volna.
Az elmúlt 10 vagy 20 év legnagyobb átalakulását vittem véghez a migráció kezelésében
– jelentette ki.
Lépéskényszerbe került Volodimir Zelenszkij ukrán elnök
Az orosz csapatok újabb települést foglaltak el, s nyugat felé vonulnak – írja a Magyar Nemzet a Politico hírportálra hivatkozva.
Az orosz védelmi minisztérium vasárnap közölte, hogy fegyveres erői elfoglalták az ukrajnai Novohrodivka városát. Ezzel az orosz csapatok közelebb kerültek a stratégiailag fontos Pokrovszk településhez
– írja a Politico brüsszeli hírportál.
A katonai akcióra nem sokkal azután került sor, hogy Olaf Scholz német kancellár a két fél közötti béketárgyalások megújítására szólított fel. Scholz a ZDF műsorszolgáltatónak nyilatkozva elmondta, hogy beszélt Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel, és mindketten megegyeztek egy új békekonferencia szükségességében, amelyre Oroszországot is meghívnák.
Fotó: JOHN MACDOUGALL / Forrás: AFP
A cikket itt olvashatja el.
A német nyomozók úgy vélik, tudják, ki robbantotta fel az Északi Áramlatot
Közel két évvel ezelőtt több robbanás rázta fel a Balti-tengert: az Oroszországból Németországba gázszállítást biztosító Északi Áramlat 1 és 2 vezeték négy ága közül három megsemmisült, de hogy ki a felelős a robbantásért, az mai napig találgatások tárgyát képezi. A német nyomozók most úgy vélik, tudják a választ, derült ki – írja a Mandiner a hirado.hu -ra hivatkozva.
Hangsúlyozzák:
a fő gyanúsított egy Volodimir Z. nevű ukrán búvároktató, aki legutóbb Varsó közelében, Lengyelországban élt. A nyomozók szerint
a személy öt másik ukránnal együtt követte el a támadást, ám mielőtt letartóztathatták volna, hazájába menekült.
Lengyelországot a német nyomozók azzal vádolják, hogy nem hajtotta végre a szövetségi német bíróság által a gyanúsított ellen júniusban kiadott európai elfogatóparancsot és házkutatási parancsot.
Egy, a nyomozást ismerő tisztviselő is súlyos vádakat fogalmazott meg a Welt am Sonntagnak:
A lengyel kormány nyilvánvalóan azért engedte el, hogy eltussolja a saját részvételét a csővezeték elleni támadásban
– mondta August Hanning, a német szövetségi hírszerzés, a BND korábbi vezetője. Magyarul: Lengyelország szabotálja a nyomozást. Meggyőződése szerint a lengyel és az ukrán elnök, Andrzej Duda és Volodimir Zelenszkij tudott a támadás terveiről. Elmondta:
Ilyen méretű műveleteket végrehajtani elképzelhetetlen az érintett országok politikai vezetőjének jóváhagyása nélkül.
A portál megírta: a nyomozók szerint a hatfős búvárcsapatot, amely állítólag az „Andromeda” vitorlásról helyezte el a robbanóanyagokat, Lengyelországban képezték ki, Varsó pedig logisztikai támogatást nyújthatott. Az Andromeda legénységének tagjait azzal gyanúsítják, hogy a támadáshoz szükséges felszerelést a fedélzetre vitték Kołobrzeg tengerparti üdülőhelyen, ahol a hajó hét nappal a robbanások előtt megállt. A német nyomozók azzal is vádolják a lengyel hatóságokat, hogy szándékosan visszatartották a kołobrzegi kikötőben készült videofelvételeket. Ez a németek szerint felerősítette az eltussolás gyanúját.
A teljes cikket ITT olvashatja el.
Kijózanító nyilatkozat érkezett Amerikából Ukrajnával kapcsolatban
A Mandiner arról ír, hogy Douglas McGregor nyugalmazott ezredes, aki korábban a Pentagon vezető tanácsadója volt, a RIA értesülése szerint kijelentette, hogy a poltavai katonai hírközlési intézetre az orosz erők által mért csapás súlyos veszteséget jelent az ukrán fegyveres erők (AFU) számára.
Az orosz rakétatámadások után az ukrán mentőszolgálatok folyamatosan dolgoznak a városban, ahol a legfrissebb információk szerint legalább 55 ember vesztette életét, és több mint 300-an megsérültek meg.
McGregor az X közösségi oldalán a helyzetre utalva úgy fogalmazott, hogy „az ukrán hajó elsüllyed”.
A nyugalmazott tiszt szerint a támadás az egész világ számára egyértelművé tette az oroszok szándékait illetve azt is, hogy a csapás stratégiai szempontból is kiemelten fontos volt. „Oroszország nem viccel, hanem komolyan gondolja. A katonai intézet, amelyet eltaláltak, stratégiailag helyes célpont volt, hiszen itt képezték ki az ukrán tiszteket a fegyverrendszerek és légi eszközök irányítására” – fogalmazott McGregor.
A cikket ide kattintva olvashatja el.
Megerősítették az államhatár biztonságát és védelmét Belarusz déli részén
A csapatokat azért telepítették oda, hogy kizárják a meglepetésszerű ukrán támadás lehetőségét – idézte Alekszandr Volfovics, a belarusz Biztonsági Tanács államtitkárt a Magyar Nemzet cikke.
A jelenlegi helyzetre való megfelelő reagálás érdekében megerősítettük a déli államhatár biztonságát és védelmét
– húzta alá.
Volfovics részleteket is közölt ezzel kapcsolatban. Mint kiemelte: a határ megerősítése magába foglalja egyebek mellett a fegyveres erők, s a katonai alakulatok mozgósítását és bevetését.
Ezek az egységek meghatározott területeken állomásoznak, és intézkedéseket tesznek elsősorban mérnöki szempontból, a védelmi vonalak javítására, hogy teljes mértékben kiküszöböljék a meglepetésszerű támadás lehetőségét, beleértve a nehéz katonai felszerelések alkalmazását is.
Ugyanakkor különös figyelmet fordítanak a drónok elleni fellépésre is – tette hozzá Volfovics.
Csaknem harmincezren érkeztek Ukrajnából vasárnap
Az ukrán–magyar határszakaszon 13 236-an léptek be Magyarországra vasárnap, a román–magyar határszakaszon belépők közül pedig 16 084-en nyilatkoztak úgy, hogy Ukrajnából érkeztek – tájékoztatta az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) hétfőn az MTI-t.
A beléptetettek közül a rendőrség 46 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes. Nekik ez idő alatt kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzéséért – áll a közleményben.
Ez történt vasárnap:
Ukrán válság
- Olaf Scholz telefonon tárgyalt Vlagyimir Putyinnal
- Az orosz hadsereg elfoglalta Voznyeszenka települést
- Az ukrán külügyminiszter Brüsszelben tárgyalt Antony Blinkennel
- Rekordösszeget költ jövőben Ukrajna fegyverkezésre
- A Kreml szerint Európában idegesek Trump győzelme miatt
