Oroszország fenntartja a jogot magának arra, hogy atomfegyvert vessen be, ha agresszió érné

Vlagyimir Putyin: Oroszország fenntartja a jogot magának arra, hogy atomfegyvert vessen be, ha agresszió érné

Oroszország fenntartja a jogot magának arra, hogy atomfegyvert vessen be, ha agresszió érné őt vagy Fehéroroszországot - jelentette ki szerdán Vlagyimir Putyin orosz elnök a moszkvai Biztonsági Tanács nukleáris elrettentés kérdéseivel foglalkozó ülésén, amelyen a nukleáris doktrína tervezett változtatásait is ismertette.

 – hangsúlyozta az orosz államfő. Mint mondta, az atomfegyver bevetésének lehetősége egyebek között abban az esetben is fennáll, „ha az ellenség hagyományos fegyverekkel okoz nagyon súlyos fenyegetést” Oroszország szuverenitására. Kiemelte, hogy ezeket a kérdéseket egyeztették a fehérorosz féllel, így Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnökkel is.

Kijelentette, hogy Moszkva a lehető legfelelősségteljesebben viszonyul az atomfegyverek bevetésével kapcsolatos kérdésekhez.

Putyin az ülésen javaslatot tett a nukleáris doktrína, vagyis a nukleáris elrettentésre vonatkozó állami politika alapjai reformjának megvitatására. „A katonai doktrínával együtt ebben a dokumentumban van részletesen lefektetve Oroszország nukleáris stratégiája. Mindenekelőtt rögzítve van az atomfegyverek bevetésének alapelve, különösen ami a nukleáris erők használatát, az ország szuverenitása védelmének végső eszközét illeti” – húzta alá.

„Mi mindig a lehető legnagyobb felelősséggel viseltetünk az ilyen kérdések iránt, nagyon jól tudván, milyen kolosszális erővel bírnak e fegyverek; ezért is igyekeztünk megerősíteni a globális stabilitás nemzetközi jogi alapját, nem akarván engedni az atomfegyverek, illetve komponenseik elterjedését” – mondta Putyin.

„Mára a nukleáris triád marad az ország és lakói biztonságának legfőbb garanciája, az erőegyensúly és a stratégiai paritás fenntartásának eszköze a világban” – emelte ki az orosz elnök.

„Ezzel együtt azt látjuk, hogy a katonai-politikai helyzet dinamikusan változik, és mi kötelesek vagyunk számolni ezzel, egyebek között ami az új katonai fenyegetések, illetve Oroszországra és szövetségeseire leselkedő kockázatok felmerülését illeti” – fogalmazott Putyin. Mint mondta, „fontos a helyzet alakulását előre jelezni és ennek megfelelően módosítani a jelen valósághoz igazítva a stratégiai tervezésre vonatkozó dokumentum rendelkezéseit”.

Putyin a megbeszélésen egy sor javaslatot tett a nukleáris doktrína pontosítására. „A dokumentum frissített változatában bármilyen nem nukleáris hatalom – egy nukleáris hatalom támogatásával vagy részvételével folytatott - Oroszország elleni agresszióját javasoljuk úgy tekinteni, mint közösen végrehajtott támadásukat az Oroszországi Föderáció ellen” – húzta alá az orosz államfő.

Putyin szerint a nukleáris doktrína megújításának részét képezi azon országok és katonai szövetségek listájának kiszélesítése is, amelyekkel szemben érvényesítik a nukleáris elrettentést.

Josep Borrell: az EU az amerikai elnökválasztás kimenetelétől függetlenül támogatja Ukrajnát

Amíg az ukránok ellenállnak az orosz agressziónak, az EU támogatni fogja őket, bármit is tesz az Egyesült Államok – jelentette ki Josep Borrell, az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője az ENSZ Biztonsági Tanácsának ülése után újságíróknak.

A Jevropejszka Pravda ukrán hírportál szerdai beszámolója szerint Borrell arra a kérdésre válaszolt, amely Donald Trumpnak a Fehér Házba való esetleges visszatérésére vonatkozott, illetve Trumpnak a háború befejezésére vonatkozó tervére.

A főképviselő egy másik kérdésre válaszolva kijelentette: Ukrajna feladása és az, hogy emiatt egy „második Fehéroroszországgá” váljon, nem a leggyorsabb módja a háború befejezésének. „Hallottam itt bizonyos békeszeretőket, akiknek a háború túl drágának tűnik. Mi is szeretjük a békét és az ukránok fizetik érte a legmagasabb árat. A béke elérésének leggyorsabb módja, ha Oroszország kivonul csapataival és a háború véget ér” – mondta. Azt is hangsúlyozta, hogy Ukrajna katonai támogatása nem zárja ki a békés megoldások keresését. Minél erősebb viszont Ukrajna katonailag, annál erősebb lesz a tárgyalási pozíciója – mutatott rá.

David Lammy brit külügyminiszter kijelentette, hogy Vlagyimir Putyin egy „maffiaállamot” vezet, egy „korrupcióra épülő birodalmat”, őt magát pedig az egykori rabszolgatartókhoz hasonlította.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök az ENSZ-közgyűlés New York-i ülésének margóján találkozott Jens Stoltenberg NATO-főtitkárral. Az államfő Telegram csatornáján azt írta, hogy a főtitkárral megvitatta az ukrán légvédelem megerősítésének szükségességét, valamint Ukrajna mielőbbi NATO-csatlakozását.

Ukrán kormányzó: az orosz erők csapást mértek Kramatorszkra, áldozatok

Az orosz erők csapást mértek szerdán a donyecki régióban lévő Kramatorszk városra, a támadás következtében az eddigi információk szerint egy ember meghalt, 15-en pedig megsebesültek – közölte Vadim Filaskin, a megye kormányzója a Telegramon.

Donyeck megye kormányzója egy tévéműsorban arról is beszélt, hogy jelentősen súlyosbodott a helyzet Vuhledar városnál. Elmondta, hogy az orosz csapatok próbálják körbezárni a várost, ahol mintegy száz helyi lakos maradt, akik nem akarják elhagyni otthonukat. Hozzátette: az orosz erők folytatják előrenyomulásukat annak ellenére, hogy jelentős mennyiségű haditechnikai eszközt veszítettek. Orosz szabotázs- és felderítőcsoportok behatolási kísérleteit viszont az ukrán katonák eddig meghiúsították – jelentette ki Filaskin.

Roman Mrocsko, a déli Herszon város katonai közigazgatásának vezetője a Telegramon azt írta, hogy az orosz erők a Dnyeper (Dnyipro) folyó bal partjáról ágyúzták a megyeszékhelyt, aminek következtében megsebesült egy 32 és egy 56 éves férfi. Olekszandr Prokugyin, a megye kormányzója pedig arról adott hírt, hogy a régióban lévő Zimivnik falut vették tűz alá az orosz csapatok, a támadásban meghalt egy 80 éves nő, 48 éves lánya pedig megsebesült.

Az ukrán nemzeti gárda sajtószolgálata arról számolt be, hogy katonái felrobbantották az orosz erők egyik lőszerraktárát Donyeck megyében.

Ukrán atomerőművek elleni orosz támadás esélyét hangoztatta Volodimir Zelenszkij az ENSZ Közgyűlése előtt

Náray Balázs, az MTI tudósítója jelenti: New York, 2024. szeptember 25., szerda (MTI) – Ukrán atomerőműveket célzó orosz támadás lehetőségére, és nukleáris katasztrófa esélyére figyelmeztetett Volodimir Zelenszkij ukrán elnök az ENSZ Közgyűlése előtt elmondott felszólalásában szerdán.

„Miután Oroszország nem tudja megtörni embereink ellenállását a harcmezőn, más módokat keres arra, hogy megtörje az ukrán harci szellemet” – fogalmazott.

Az ukrán államfő beszédének elején felidézte a háború első időszakában a zaporizzsjai atomerőmű ellen végrehajtott orosz támadásokat, amelyek egy, a csernobilihez hasonló méretű nukleáris katasztrófa árnyékát vetették az országra és Európára. A radioaktív sugárzás nem ismer államhatárokat – jegyezte meg.

Volodimir Zelenszkij kedden az ENSZ Biztonsági Tanácsának Ukrajnával foglakozó ülésén is felszólalt, ahol a többi között azt hangoztatta, hogy az ukrajnai háborút nem lehet pusztán tárgyalásokkal lecsillapítani, Oroszországot békére kell kényszeríteni.

– fejezte ki meggyőződését Ukrajna elnöke.

Zelenszkij csaknem egy hetet tölt az Egyesült Államokban. Vasárnap egy Pennsylvania állambeli hadianyagüzemben járt, ahol Ukrajna számára meghatározó fontosságú lövedékeket gyártanak. Kedden a Biztonsági Tanácsban tartott felszólalása mellett találkozott az amerikai kongresszus több tagjával is, akikkel az amerikai támogatás fenntartásáról beszél.

Az államfő csütörtökön Washingtonban Joe Biden elnökkel és Kamala Harris alelnökkel, demokrata párti elnökjelölttel is tárgyal, akiknek az úgynevezett „győzelmi tervét” mutatja be, amihez támogatásukat próbálja megnyerni.

A kelet-európai politikus egy korábban felvett és kedden az amerikai ABC televízióban sugárzott interjúban egyebek között azt fejtegette, hogy a háború vége közelebb van, mint azt sokan gondolnák, ugyanakkor azt is megjegyezte, hogy csak egy „erős pozícióból” lesz képes elérni Ukrajna azt, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnököt a háború megállítására késztesse.

Az ukrán terv része, hogy az Egyesült Államok engedélyezze az ukrán haderő számára, hogy a tengerentúlról kapott katonai eszközökkel mélységi támadásokat hajtson végre Oroszország területe ellen. Ezzel kapcsolatban kedden John Kirby, a Fehér Ház nemzetbiztonsági kommunikációs tanácsadója újságírók előtt úgy nyilatkozott, hogy nincs változás az amerikai álláspontban, vagyis a mélységi támadásokat továbbra is tiltják amerikai szállítású fegyverekkel.

Németország 70 millió euróval segíti Ukrajna téli energiaellátását

Németország 70 millió euróval (28 milliárd forint) segíti Ukrajna távhő- és áramellátását a téli hónapokban – közölte szerdán a fejlesztési minisztérium Berlinben.

„Oroszország az energiaellátásra mért támadásaival meg akarja törni és el akarja űzni az ukránokat” – hangoztatta Svenja Schulze tárcavezető.

– tette hozzá.

A német minisztérium szerint az utóbbi hónapok orosz légicsapásaiban megsemmisült az ukrán hőerőművek 80 százaléka és a vízerőművek több mint egyharmada, ami a javítási erőfeszítések ellenére a téli hónapokban elkerülhetetlenül komoly áramkimaradásokat fog eredményezni.

Dmitrij Peszkov: „Végzetes hiba” az ukrán elnöknek az a terve, hogy békére kényszerítse Oroszországot

„Végzetes hibának” nevezte szerdán az orosz elnöki szóvivő Volodimir Zelenszkij ukrán elnöknek azt a tervét, amely szerint kényszeríteni kell a békére Oroszországot.

Zelenszkij kedden az ENSZ Biztonsági Tanácsában kijelentette, hogy az Oroszország és Ukrajna közötti háborút nem lehet csak tárgyalásokkal csillapítani, Moszkvát rá kell kényszeríteni a békére.

Peszkov újságírókkal folytatott telefonbeszélgetésén elmondta: „Az ilyen álláspont végzetes hiba, rendszerszintű hiba. Ez egy mélységes tévedés, amelynek elkerülhetetlenül következményei lesznek a kijevi rezsimre nézve.” Hozzátette: Oroszország békét akar, de a kérdést nem lehet erőltetni.

Vlagyimir Putyin orosz elnök még júniusban kifejtette, hogy Oroszország csak akkor vet véget az ukrajnai háborúnak, ha Kijev beleegyezik, hogy lemond NATO-csatlakozási törekvéseiről, és átadja a Moszkva által követelt négy régió teljes területét.

Az orosz védelmi minisztérium napi tájékoztatóján közölte, hogy erői elfoglaltak két kisebb falut Donyeck környékén, Hosztrét és Hrihorivkát.

Határ menti településekre mért csapást Oroszországban az ukrán hadsereg

Az Ukrán Fegyveres Erők (VSZU) csapást mértek három határ menti településre az oroszországi Belgorod megyében – közölte szerdán Vjacseszlav Gladkov területi kormányzó a Telegram üzenetküldő alkalmazáson.

Az előzetes információk szerint nincsenek áldozatok. Karabanovót drónokkal támadták, egy személygépkocsi és egy villanyvezeték megrongálódott, Konovalóban és Bezimenóban a belövések nyomán kisebb károk keletkeztek – írta a kormányzó.

A történtekkel egy időben az orosz erők ellenőrzésük alá vonták a kelet-donyecki ukrán régióban lévő Ukrajinszk városát – idézte szerdán a TASZSZ orosz állami hírügynökség Gyenisz Pusilint, Donyeck megye oroszok által kinevezett közigazgatási vezetőjét. A tisztségviselő arról is beszámolt, hogy folytatódnak a harcok Vuhledarban, a régió egyik ukrán fellegvárában.

Ukrán légvédelem: az orosz erők drónokkal és rakétákkal támadtak kedd éjjel

Az orosz hadsereg 81 drónnal és nyolc rakétával támadta Ukrajnát hétfő éjjel – közölte szerdán reggel az ukrán légierő.

Ivan Fedorov, Zaporizzsja megye kormányzójának tájékoztatása szerint egy 55 éves férfi életét vesztette, heten pedig megsebesültek a régiót ért támadásban.

A harkivi régióra egy SZ–300 típusú rakéta mellett három másik azonosítatlan rakétát lőttek ki az orosz erők. Odessza környékét négy X–59/69 típusú légi irányítású rakéta mellett 32 Sahíd drónnal támadták.

Az Ukrajna északkeleti részén fekvő Szumi régió katonai közigazgatása szintén a Telegramon közölte, hogy egy halálos áldozata volt az előző napi orosz támadásoknak.

Amerikai újságíró: Ukrajna 2025-ben ellenoffenzívát indíthat Oroszország ellen

A The Washington Post rovatvezetője, Max Boot véleménycikket írt Zelenszkij amerikai látogatása után – számol be róla a Mandiner.

„Nagyobb nyugati támogatással, a mozgósításra fordított nagyobb figyelemmel, a védelmi ipar bővítésével és erődítmények építésével Ukrajna nemcsak a pozícióját lesz képes továbbra is megtartani, hanem lehetőséget kap arra is, hogy 2025-ben megteremtse az ellentámadások feltételeit” – fogalmaz.

A cikk folytatása ITT érhető el.

A nagyhatalmak egymást is hibáztatták az ukrajnai konfliktus elhúzódásáért a Biztonsági Tanácsban

Antonio Guterres, az ENSZ főtitkára a rendkívüli ülés elején az ukrajnai béketörekvések intenzívebbé tétele mellett érvelt, és az ENSZ Alapokmányának megfelelő „igazságos, átfogó és tartós” békét sürgetett. A portugál diplomata rámutatott arra, hogy ha megvan a politikai akarat, akkor lehet előrelépés, amit bizonyít a fekete-tengeri gabonaszállításokról szóló korábbi megállapodás, valamint az orosz–ukrán hadifogolycseréről szóló több egyezség.

A Biztonsági Tanács elnökségét betöltő Szlovénia miniszterelnöke, Robert Golob úgy fogalmazott: „itt ülök a tanácsban, együtt a világ legerősebb nemzeteivel, amelyek egyedüli felelősséget viselnek a globális béke és biztonság fenntartásáért, és mégis képtelenek vagyunk bármit tenni az évtizedek óta legkiterjedtebb konvencionális háború ügyében”.

Vaszilij Nebenzja, Oroszország ENSZ-nagykövete, az ülés elején szót kérve, azzal vádolta a 15 tagú testület nyugati tagjait, hogy ismét megmérgezik a hangulatot, és az ülés egyetlen céljának nevezte, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök számára színpadot adjanak a Biztonsági Tanácsban.

Zelenszkij elnök vasárnap óta tartózkodik az Egyesült Államokban, ahol részben az általa „ukrán győzelmi tervnek” nevezett elképzelését mutatja be az amerikai és nemzetközi politikai szereplőknek.

A Biztonsági Tanács ülésén az Egyesült Államokat képviselő Antony Blinken külügyminiszter azt hangoztatta, hogy nemcsak Irán és Észak-Korea áll Oroszország oldalán segítséget nyújtva, hanem Kína is, amely a BT másik állandó tagjaként gépgyártó és mikroelektronikai eszközöket, valamint egyéb árucikkeket szállít, amelyeket Oroszország „háborús gépezetének” életben tartására és háborújának támogatására használ fel. Az amerikai kormánytag egyben megismételte, hogy az Egyesült Államok igazságos és tartós békét szorgalmaz Ukrajnában, amely szem előtt tartja a szuverenitás, a területi integritás és a függetlenség alapelvét.

Vang Ji kínai külügyminiszter visszautasította az amerikai vádakat, felelőtlennek és céltalannak nevezett bármilyen lépést, amely bármilyen módon Kínára akarja hárítania a felelősséget, vagy támadja és rágalmazza Kínát. Hozzátette, hogy az ukrajnai helyzet fenntarthatatlan, és fordítani kell a dolgok menetén.

A tanácskozáson mint Ukrajnával szomszédos ország képviselője szólalt fel Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszter, aki azt hangoztatta, hogy a lehető leggyorsabban békére van szükség Ukrajnában. Ahogy kifejtette, a magyarok nem akarják, hogy még több pusztítás legyen a szomszédjukban és még több ember meghaljon, valamint felhívta a figyelmet az Ukrajnában élő jelentős létszámú magyar nemzeti kisebbségre. Szijjártó Péter megállapította, hogy az eddigi lépések nem működtek, azaz a fegyverszállítások egyáltalán nem segítették elő azt, hogy a háború közelebb kerüljön a befejezéshez.

Az ENSZ Biztonsági Tanácsának rendkívüli, Ukrajnával foglalkozó nyílt ülését Franciaország, az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság, Dél-Korea, Japán és Málta kezdeményezésére hívták össze.

Ez történt kedden: