2024.07.03. 09:32
Zelenszkij: ezek most teljesen más kapcsolatok Ukrajna és Magyarország között (videó)
861. napja tart a háború a szomszédunkban. Hírfolyamunkban az MTI, a Magyar Nemzet, a Mandiner és az Origo híreiből válogatunk.
A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen Volodimir Zelenszkij ukrán elnök (j) fogadja Orbán Viktor miniszterelnököt Kijevben 2024. július 2-án
Forrás: MTI
Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán
Az ukrán elnök sürgette Donald Trumpot: tárja fel azonnal béketervét
Volodimir Zelenszkij ukrán államfő sürgette szerdán Donald Trump volt amerikai elnököt, leendő republikánus elnökjelöltet, hogy mihamarabb hozza nyilvánosságra az Oroszország által Ukrajna ellen indított háború gyors befejezésére vonatkozó tervét, "ha valóban van ilyen javaslata".
Fotó: - / Forrás: MTI/EPA/Ukrán elnöki sajtószolgálat
Az ukrán elnök egyúttal figyelmeztetett arra, hogy
minden békejavaslatnak kerülnie kell Ukrajna szuverenitásának megsértését.
Ha Trump tudja, hogyan kell véget vetni ennek a háborúnak, még ma beszélnie kell róla. Ha az veszélyezteti Ukrajna függetlenségét, államiságát, akkor készen akarunk állni erre, tudni akarjuk
– szögezte le Zelenszkij a Bloomberg TV-nek Kijevben adott interjújában, amelyet a Jevropejszka Pravda ukrán hírportál szemlézett.
Az interjúban az elnök sérelmezte, hogy késnek a nyugati szövetségesek fegyverszállításai. Szavai szerint "potenciálisan készen áll" találkozni Trumppal, hogy meghallgassa csapatának javaslatait.
„Szeretnénk tudni, hogy novemberben erős amerikai támogatást kapunk, vagy teljesen egyedül maradunk”
– tette hozzá az államfő.
Zelenszkij visszautasította, hogy az ukrán és orosz csapatok holtpontra jutottak volna a csatatéren. Kiemelte, hogy az ukrán hadsereg a katonák létszámának tekintetében jobb helyzetben van, mint néhány hónappal ezelőtt, és egy új offenzíva megindítása pusztán a felfegyverzésüktől függ.
Az elnök méltatta az amerikai kongresszus által idén hat hónapos késedelemmel jóváhagyott 61 milliárd dolláros segélycsomagot, de rámutatott arra, hogy túl sokáig tart, amíg a katonai felszerelések eljutnak a frontra.
Ez a háború legnagyobb tragédiája, hogy a döntés és annak megvalósulása között nagyon-nagyon sokat kell várnunk
- jegyezte meg Zelenszkij.
Donald Trump korábban kijelentette, hogy képes véget vetni az ukrajnai háborúnak, még azelőtt, hogy jövő januárban újra beiktatnák elnöknek, amennyiben ő nyeri novemberben a választást. A Joe Biden elnökkel folytatott múlt heti televíziós vitában nehezményezte, hogy országa dollármilliárdokat költött Ukrajna védelmére, mondván, hogy Kijev "nem fogja megnyerni a háborút".
Ukrán elnök: az orosz erők rakétacsapást mértek Dnyipro városára
Rakétacsapást mért Oroszország a kelet-ukrajnai Dnyipro városra szerda reggel, a támadásban az eddigi adatok szerint öten vesztették életüket és 34-en megsebesültek – közölte Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a Facebookon.
Borisz Filatov polgármester közlése szerint a támadás következtében a megyeszékhelyen megrongálódott egy bevásárlóközpont, két iskola, három óvoda és két kórház is, utóbbiak egyikében a járóbetegek ellátását végző klinika épülete teljesen megsemmisült. Az áldozatok emlékére a csütörtököt gyásznappá nyilvánították.
"Csak két dolog állíthatja meg ezt az orosz terrort: modern légvédelmi rendszerek és fegyvereink nagy hatótávolsága. A világ megvédheti az életet, és ehhez a vezetők eltökéltsége kell, és újra normává kell tenni a terror elleni védelmet"
- hangsúlyozta az államfő a bejegyzésben.
Fotó: Olivier Matthys / Forrás: MTI/EPA
Az ukrán légierő közölte, hogy az oroszok három Iszkander-K rakétával, négy H-59-es robotrepülőgéppel és öt Sahid típusú csapásmérő drónnal támadták meg a dnyipropetrovszki régiót. Az ukrán légvédelmi erők a két Iszkander rakéta kivételével az összeset megsemmisítették a levegőben.
Az ukrán vezérkar legfrissebb összesítése szerint az orosz hadsereg ukrajnai embervesztesége meghaladta az 546 ezret.
Saját közlésük szerint az ukrán erők kedden megsemmisítettek egyebek mellett 16 orosz harckocsit, 57 tüzérségi és két légvédelmi rendszert, valamint 27 drónt.
Andrij Jermak, az elnöki hivatal vezetője Washingtonban újságíróknak kijelentette, hogy Ukrajna nem hajlandó kompromisszumot kötni Oroszországgal a háború befejezése érdekében tett területi engedményekről, bár meghallgatja az "igazságos béke" elérésére vonatkozó tanácsokat. "Nem vagyunk hajlandók a kompromisszumra az olyan fontos értékek, mint a függetlenség, szabadság, demokrácia, területi integritás, szuverenitás tekintetében" - idézte az Ukrajinszka Pravda hírportál a tisztségviselőt.
Jermak hangsúlyozta, hogy
az amerikai elnökválasztástól függetlenül Ukrajna továbbra is lobbizni fog az amerikai kormánynál a támogatás folytatásáért.
Rámutatott arra, hogy Ukrajna kétpárti támogatást kapott Washingtonban, és a közvélemény-kutatások szerint az amerikaiak többsége változatlanul Ukrajna mellett áll két év háború után is. Leszögezte, hogy a novemberi elnökválasztás eredménye az amerikai nép döntése lesz, és Kijev tiszteletben fogja tartani.
Csasziv Jar egyik negyedének elfoglalásáról tett bejelentést az orosz védelmi minisztérium
Elfoglalta Csasziv Jar város Szhidni negyedét a donyecki régióban az orosz hadsereg - jelentette be szerdán az orosz védelmi minisztérium.
A tárca szerint az orosz fegyveres erők a hatból négy frontszakaszon nyomultak előre Ukrajnában az elmúlt nap folyamán és 15 ellenrohamot vertek vissza.
Az orosz összesítés szerint az ukrán hadseregnek közel 1750 katonája esett el vagy sebesült meg súlyosan a harci érintkezés vonalán.
A minisztérium a megsemmisített ukrán katonai célpontok és haditechnikai eszközök között említette meg egy harckocsiágyúkat és nagy kaliberű lőszereket gyártó vállalat egyik műhelyét, hét tábori lőszerraktárt, egy, a német IRIS-T-SLM légvédelmi rakétarendszerhez tartozó indítóállást, egy, a Tunguszka légvédelmi rendszerhez tartozó harcjárművet, egy Mi-24-es helikoptert - Iszkander rakéta találta el egy, a poltavai régióban lévő reptéren -, egy cseh Vampire sorozatvetőt, három harckocsit, hét páncélozott harcjárművet, három amerikai M777 és egy M198-as, valamint egy brit FH-70-es tarackot, HIMARS sorozatvetők három rakétáját, továbbá három, Novorosszijszk felé tartó tengeri és 39 légi drónt.
A helyi hatóságok az orosz ellenőrzés alá került ukrajnai területek és az Ukrajnával határos orosz régiók több településéről jelentettek szerdán ukrán tüzérségi és dróntámadást.
A Herszon megyei Oleskiben egy pilóta nélküli repülőszerkezetekkel végrehajtott támadás megölte egy péküzem két alkalmazottját.
A Roszatom közölte, hogy Enerhodar városban az ukrán fél három dróncsapást mért a települést árammal ellátó Raduga alállomásra. Ennek következtében a zaporizzsjai atomerőmű nyolc dolgozója megsérült. Az orosz atomenergetikai vállalat az erőmű dolgozói elleni tudatos támadásnak minősítette a történteket, amely álláspontja szerint nemcsak a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) biztonsági elveinek megsértését jelentette, de "demonstratív jogsértés" is volt.
Dick Schoof holland miniszterelnök továbbra is garantálja a támogatást Ukrajnának
Dick Schoof újonnan felesküdött holland miniszterelnök a parlament alsóházában tartott szerdai beszédében kijelentette: Hollandia továbbra is pénzügyi, katonai és politikai támogatást nyújt Ukrajnának.
"Nem szabad naivnak lennünk. Néhány órányi repülőútra innen szörnyű háború dúl, és ebben a konfliktusban Oroszországnak nem számítanak az emberi életek"
- hangsúlyozta Schoof, aki korábban a holland titkosszolgálat vezetője volt.
A kormányfő emellett ígéretet tett arra, hogy kormánya, a NATO követelményekkel összhangban, Hollandia bruttó hazai termékének 2 százalékát védelmi beruházásokra fordítja.
Fotó: Peter Dejong / Forrás: MTI/AP
Dick Schoof elődje, Mark Rutte áprilisban azt az ígéretet tette, hogy Hollandia egymilliárd euró katonai támogatást nyújt Ukrajnának idén, és 3 milliárd eurót különít el ugyanerre a célra 2025-re.
További 400 millió eurót is felszabadítanak Ukrajna gazdaságának támogatására és infrastruktúrájának újjáépítésére.
Az előző holland kormány azt is megígérte, hogy amerikai gyártmányú F-16-os vadászgépeket szállít Ukrajnába.
A kormányfő szerdai parlamenti beszédében hangsúlyozta: Hollandiában a legnagyobb problémát a migrációs és menekültügyügyi kérdések okozzák, és ennek kezelése lesz az új kormány "kiindulópontja".
Schoof szerint túl magas a Hollandiába kívülről érkező munkavállalók, diákok és menedékkérők száma. "Ez túl nagy nyomást gyakorol az országunkra. Nemcsak a létesítményeink működésére, hanem a társadalmi kohézió egészére" - húzta alá.
Mint mondta, a polgárok ezzel kapcsolatos aggodalmai valósak, és ez magyarázza azt, hogy a tavaly novemberi választásokon fölényes győzelmet aratott a Geert Wilders vezette radikális jobboldali bevándorlásellenes Szabadságpárt (PVV). Kiemelte, hogy a kabinet szigorítani fogja a bevándorlási politikát, azonban hozzátette, hogy továbbra is biztosítani fogja a menekültstátusszal rendelkezők támogatását.
A holland baloldali ellenzék, a Zöld Baloldal és a Munkáspárt szövetségének vezetője, Frans Timmermans a szerdai vitán bejelentette, hogy bizalmatlansági indítványt fog benyújtani a kabinet két PVV-s tagja, Marjolein Faber migrációs- és menekültügyi és Reinette Klever külkereskedelem és fejlesztési miniszter ellen. Ezt azzal magyarázta, hogy "nem nézheti tétlenül, hogy az országot olyan emberek irányítsák, akik korábban a nagy lakosságcseréről szóló rasszista elméletet támogatták."
A PVV vezetője, Geert Wilders Timmermansnak adott válaszában felhívta a figyelmet, hogy nem fogják a "nagy lakosságcsere" kifejezést használni a jövőben, ugyanakkor hozzátette, hogy pártja továbbra is aggódik a migráció társadalomra és demográfiára gyakorolt hatása miatt.
Csehország eddig 6,75 milliárd korona értékű hadianyagot küldött Ukrajnának
Csehország eddig 6,75 milliárd korona (108 milliárd forint) értékű hadianyagot küldött az orosz támadás ellen védekező Ukrajnának - közölte a cseh védelmi minisztérium szerdán Prágában.
A cseh kormány a haditechnika, a fegyverek és a lőszerek Ukrajnába küldését bizalmas rendszerben tárgyalja és hagyja jóvá, majd a védelmi miniszter javaslatára utólagosan ad róla tájékoztatást.
Jana Cernochová védelmi miniszter a legfőbb közjogi méltóságok hétfői hradzsini tanácskozása után jelentette be, hogy az Ukrajnának eddig szállított katonai segélyről a héten hoznak nyilvánosságra részleteket.
A tárca által szerdán közzétett listából kiderül, hogy a csehek eddig egyebek között nyolc katonai légi szállítóeszközt, 62 tankot, 131 gyalogsági páncélozott harckocsit, 26 speciális vegyi felderítő autót, 16 speciális légvédelmi autót, 47 teherautót, 13 tarackot és 12 rakétavetőt küldtek az ukránoknak.
A legfelsőbb cseh közjogi méltóságok prágai tanácskozásukon egyetértettek abban, hogy Csehország továbbra is minden segítséget megad az orosz támadás ellen védekező Ukrajnának.
Prága arra számít, hogy a NATO közelgő washingtoni csúcstalálkozóján megvitatják a szövetség viszonyát Oroszországhoz, és megerősítik az Ukrajnának nyújtandó támogatás folytatását.
"A csúcstalálkozó egyik feladata az lesz, hogy átfogó stratégiát dolgozzon ki az Oroszországhoz fűződő viszony terén. Oroszországot eddig partnerként kezelte tervezésében a NATO, de Oroszország jelenlegi viselkedése miatt alapvető és rendszerszintű változásra van szükség ezen a téren" - mondta újságíróknak Petr Pavel államfő, aki Csehország képviseletében vesz részt a washingtoni tanácskozáson.
A cseh elnök szerint
a NATO-nak a jövőben nagyobb szerepet kell vállalnia az Ukrajnának nyújtandó segítség koordinálásában.
ORFK: csaknem tizenkétezren érkeztek Ukrajnából kedden
Az ukrán-magyar határszakaszon 6647-en léptek be Magyarországra kedden, a román-magyar határszakaszon belépők közül pedig 5315-en nyilatkoztak úgy, hogy Ukrajnából érkeztek - tájékoztatta az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) szerdán az MTI-t.
A beléptetettek közül a rendőrség 43 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes.
Nekik ez idő alatt kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzéséért - áll a közleményben.
Az európaiak többsége nem hisz abban, hogy Ukrajna győzni fog a csatatéren
Míg az ukránok többsége úgy véli, hogy Kijev meg fogja nyerni a háborút az orosz csapatokkal szemben, az európaiak szkeptikusabbak, írja az ukrán Unian.
A Politico szerint ezt bizonyítja a Külkapcsolatok Európai Tanácsa (ECFR) szerdán közzétett tanulmánya, melyben 14 uniós ország polgárait kérdezték meg arról, hogy mit gondolnak az ukrajnai konfliktusról.
Kiderült, az európaiak inkább úgy vélik, hogy Ukrajna nem fogja legyőzni Oroszországot a csatatéren – a megkérdezettek mintegy harmada-fele úgy gondolja, hogy a háború tárgyalásos rendezéssel fog végződni, míg a válaszadók 31 százaléka orosz győzelmet tart valószínűnek
- számol be róla a Magyar Nemzet.
Ezzel szemben az ukránok többsége (58 százalék) továbbra is bízik abban, hogy csapataik győzni tudnak, és továbbra is számíthatnak nemzetközi szövetségeseik támogatására. Az ukránok mindössze egy százaléka hisz abban, hogy Oroszország megnyeri a háborút, míg 30 százalékuk a tárgyalásos rendezést tartja a legvalószínűbb eredménynek.
A Politico kiszivárogtatta: ezeket a területeket ajánlhatja fel Trump Putyinnak a békéért cserébe
Donald Trump korábbi kijelentését, miszerint hamar pontot szeretne tenni az orosz-ukrán háború végére, immár több forrás is megerősítette – legalábbis a Politico keddi cikke szerint.
A lap felidézte a The Washington Post áprilisi cikkét, amiben konkrétan megfogalmazták, hogy milyen területi engedményeket tehet Oroszország javára Donald Trump,
amennyiben újra megválasztják elnöknek. A lap akkor arról számolt be, hogy
Trump állítólag a Donbaszt, valamint a Krímet ajánlotta volna fel Vlagyimir Putyinnak a békéért cserébe
Fotó: Mihail Klimentyev / Forrás: MTI/EPA
Megszólalt az Azov vezérkari főnöke: Nincs béke győzelem nélkül!
Bohdan Krotevics, az Ukrán Nemzeti Gárda 12. Azov Különleges Erők Ezredének vezérkari főnöke az X-en tette közzé gondolatait, melyek szerint lehetetlen tárgyalni Oroszországgal a háború befejezéséről - írja a Mandiner.
Zelenszkij köszönetet mondott Orbán Viktornak
A tartós és igazságos béke felé vezető útról egyeztetett Kijevben az ukrán elnök és az Európai Tanács soros elnökségét betöltő Magyarország miniszterelnöke. Volodimir Zelenszkij ezt követően úgy fogalmazott: ezek most teljesen más kapcsolatok Ukrajna és Magyarország között - írja a Magyar Nemzet.
Az X közösségi oldalon tett videóbejegyzést az ukrán elnök, miután találkozott Orbán Viktorral, az Európai Tanács soros elnökségét betöltő Magyarország miniszterelnökével. Volodimir Zelenszkij leszögezte: Orbán Viktor ukrajnai látogatására hosszú évek és a háború kezdete óta először került sor.
Mint fogalmazott, a találkozó közvetlenül azután történt meg, hogy Magyarország elfoglalta az EU-elnökséget.
Ez világos jelzés mindannyiunk számára az európai egység és a közös lépések fontosságáról. Megbeszéltük a tartós és igazságos béke felé vezető utat. Megköszöntem a miniszterelnök úrnak, hogy Magyarország részt vett a békecsúcson, és támogatta annak zárónyilatkozatát
– hangsúlyozta Zelenszkij.
A bejegyzésében a kijevi vezető aláhúzta: a második békecsúcsra való felkészülés során elért eredményeiket a csúcstalálkozók között megosztja a partnerekkel. Hozzátette:
jó előrehaladást értünk el, és lesz még több. Felkértem Magyarországot és Orbán miniszterelnököt, hogy csatlakozzanak ezekhez a törekvésekhez.
Volodimir Zelenszkij közölte: vannak pozitív kétoldalú eredményeik is hazánkkal.
Összességében azt látjuk, hogy ezek most teljesen más kapcsolatok Ukrajna és Magyarország között – konkrétabbak és átláthatóbbak, kölcsönös érdekeket tükröznek. Különféle gazdasági és politikai részletekben állapodtunk meg, amelyeket csapataink kezelnek
– mondta az elnök, aki leszögezte azt is, hogy szerinte fontos, hogy a két ország kapcsolatát és eredményeit egy új, Ukrajna és Magyarország közötti jószomszédi kapcsolatokat meghatározó megállapodásban vázolják.
A teljes cikk ITT érhető el.
Ez történt kedden:
Ukrán válság
- Joe Biden jóváhagyta, hogy az ukránok mélységi támadásokat hajtsanak végre amerikai fegyverekkel – frissül
- Rakétatámadás érte Kárpátalját
- Volodimir Zelenszkij 2025-ben diplomáciai eszközökkel le akarja zárni a háborút
- Olaf Scholz telefonon tárgyalt Vlagyimir Putyinnal
- Az orosz hadsereg elfoglalta Voznyeszenka települést
