2024.07.22. 06:18
Kreml: nem kiemelt téma Moszkvában Biden visszalépése
880. napja tart a háború a szomszédunkban. Hírfolyamunkban az MTI, a Magyar Nemzet, a Mandiner és az Origo híreiből válogatunk.
Vlagyimir Putyin orosz elnök
Forrás: MTI/EPA/Szputnyik pool
Fotó: Vjacseszlav Prokofjev
Négy frontszakaszról jelentett előretörést az orosz védelmi minisztérium
Hatból négy frontszakaszon nyomultak előre az elmúlt nap folyamán az orosz fegyveres erők Ukrajnában, miközben 14 rohamot és ellenrohamot visszavertek - közölte hétfőn az orosz védelmi minisztérium.
A Moszkvában kiadott hadijelentés szerint az ukrán hadseregnek csaknem kétezer katonája esett el vagy sebesült meg súlyosan a harci érintkezés vonalán az elmúlt nap folyamán.
A minisztérium a megsemmisített ukrán katonai célpontok és haditechnikai eszközök között említett meg egyebek között három lőszerraktárt, egy P-18-as légi célfelderítő és -követő radarállomást, egy német Leopard harckocsit, négy páncélozott harcjárművet, két lengyel Krab önjáró, valamint öt amerikai M777-es, egy M198-as és három brit FH-40-es vontatott tarackot, három amerikai ATACMS műveleti-harcászati rakétát, amerikai HIMARS sorozatvetők hat rakétáját, továbbá 163 drónt, közülük nyolcvanat Oroszország légterében.
Gyenyisz Pusilin, a "Donyecki Népköztársaság" vezetője a Rosszija 24 hírtelevíziónak nyilatkozva azt mondta, hogy az ukrán hadsereg a régióban az ellenőrzése alatt álló településeken tüzet nyit a civilekre, ha Oroszország területére próbálnak meg elmenekülni. Pusilin szerint egyre gyakoribbak az olyan esetek, amikor egész családokat lőnek le.
Mint mondta, a régió hatóságai fő erőfeszítéseiket most a menekültek megsegítésére összpontosítják. Minden olyan esetet kivizsgálnak, amikor ukrán akció miatt civilek halnak meg.
A helyi hatóságok az orosz ellenőrzés alá került ukrajnai területek és az Ukrajnával határos orosz régiók több településéről jelentettek hétfőn ukrán tüzérségi és dróntámadást.
A Belgorod megyei Usztyinka községben egy kamikazedrón megölt egy, a földeken dolgozó traktorost, a feleségét pedig súlyos sérüléssel szállították kórházba. Donyeckben polgári létesítményeket ért csapások következtében egy nő életét vesztette, és további öt ember megsebesült. A "Donyecki Népköztársaság" ombudsmanja szerint július 15-e és 21-e között kilenc civil halt meg a régióban ukrán csapások következtében, további 35 ember, köztük két gyermek, megsebesült.
A Krasznodari területen lévő Tuapszéban dróntámadás következtében hétfőn ötven négyzetméteren tűz keletkezett egy olajfinomító területén. A lángokat elfojtották, személyi sérülés nem történt. Az oltásban 91 ember vett részt, 31 műszaki eszközzel.
A Tatár Köztársaság Legfelsőbb Bírósága hétfőn hat és fél évi szabadságvesztésre ítélte Alszu Kurmasevát, az amerikai finanszírozású Szabadság Rádió tatár-baskír szolgálatának szerkesztőjét. A testület szerint - a tavaly novemberben megjelent könyvében - rágalmakat terjesztett az orosz hadseregről.
Az ukrán külügyminiszter segítséget kért uniós kollégáitól az ukrán energetikai ágazat helyreállításához
Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter segítséget kért uniós kollégáitól az ukrán energetikai ágazat helyreállításához az európai uniós tagállamok külügyminisztereinek ülésén, amelyen online formátumban vett részt - közölte hétfőn az Ukrajinszka Pravda hírportál.
Kuleba öt "létfontosságú kezdeményezést" nevesített az ukrán energetikai hálózat támogatására. Ezek között elsőként a légvédelem erősítését említette. Másodikként az áramfejlesztők gyors javítását, illetve az energiaszolgáltatás helyreállítását, harmadikként az energetikai hálózat decentralizációját, negyedikként pedig az áramimport fokozását az Európai Unióból a jelenlegi 1,7-ről 2,2 gigawattra. Ötödik pontként a források és felszerelések beszerzését nevezte meg a kijevi vezetés.
Az ukrán diplomácia vezetője sürgette partnereit, hogy fokozzák erőfeszítéseiket ezekben a kulcsfontosságú kérdésekben.
Kuleba egyben hangsúlyozta, hogy Oroszország legjelentősebb stratégiai előnyét a légifölénye jelenti. Ezzel összefüggésben az ukrán külügyminiszter úgy fogalmazott, hogy fontos visszautasítani a szerinte alaptalan aggályokat, amelyek legitim katonai célpontok elleni ukrán támadásokra vonatkoznak Oroszország területén. "Ezek a csapások teljességgel törvényesek a nemzetközi jog szempontjából, és felgyorsíthatják a háború lezárását. Egyes döntéseket ezzel összefüggésben már meghoztunk. Ezek segítettek elhárítani Oroszország harkivi offenzíváját. További lépéseket kell tennünk az alkalmazási terület kiszélesítésére" - hangoztatta.
Kuleba arról is beszélt, hogy már megkezdték az előkészítő megbeszéléseket a második békecsúcshoz miniszteri, illetve nemzetbiztonsági tanácsadói szinten.
Július 15-én az EU 100 millió euró támogatást ítélt oda az Ukrenerho ukrán hálózatüzemetetőnek az orosz bombázásban megrongálódott berendezések javítására. Észtország közben bejelentette, hogy berendezéseket ad át a narvai erőművekből, a litván Ignitis állami energiaszolgáltató pedig közölte, hogy egy teljes hőerőművet ajándékoz Ukrajnának.
FSZB: Európából szállítottak robbanóanyagot készülő oroszországi terrortámadáshoz
Lelepleztek az orosz hatóságok Szentpéterváron egy olyan csatornát, amelyen át terrorcselekmények elkövetésére szánt robbanóanyagot és detonátorokat tartalmazó csomagokat szállítottak Olaszországból és Németországból Oroszországba – közölte hétfőn az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB).
A tájékoztatás szerint több embert őrizetbe vettek. Az FSZB azt állította, hogy a terrortámadás előkészítését Roman Maszovec, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök hivatalának helyettes vezetője irányította.
Az orosz szakszolgálat szerint a robbanóanyagot autóalkatrészek üregében rejtették el. Az FSZB európai különleges szolgálatokat kért fel a terrortámadás szervezői és a terroristák bűntársai azonosítására, de válasz egyelőre nem érkezett tőlük.
Az FSZB közölte, hogy tavaly áprilisában a 2014-ben elcsatolt Krímben lepleztek le egy hasonló, Európából Oroszországba irányuló robbanóanyag-szállításra irányuló tervet. A szolgálat szerint a koordinátor akkor is Maszovec volt, a készülő merényletek célpontja pedig Szergej Akszjonov, a Krím vezetője, Vlagyimir Konsztantyinov, a krími parlament elnöke és Janina Pavlenko jaltai polgármester volt.
A Kommerszant című napilap szerint Roman Maszovec az ukrán katonai hírszerzés és a különleges erők veteránja. 2014 óta foglalkozott az ukrán fegyveres erőknek szánt haditechnikai segítségnyújtás szervezésével. 2020 áprilisában kinevezték Ukrajna elnöki hivatalának helyettes vezetőjévé.
Ukrán drónok csapódtak az orosz olajfinomítóba (videó)
A Visegrád24 X-oldala tett közzé nemrég egy videót, amely a kísérőszöveg szerint, amely Oroszország délnyugati részén, Krasznodar térségében készült.
A felvételen az látható, ahogy ukrán drónok célzottan az olajfinomítóba csapódtak, amely rögtön lángolni kezdett – írja a Mandiner.
Kreml: nem kiemelt téma Moszkvában Biden visszalépése
Nem kiemelt téma az orosz politikai napirenden Joe Biden amerikai államfő visszalépése az elnökválasztásban való részvételtől – jelentette ki Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője hétfőn újságíróknak.
Az Egyesült Államokban zajló választási kampányról van szó. (...) Ez nem a mi belügyünk
– nyilatkozott.
Közölte, hogy a Kreml nem fogja értékelni Biden döntését, mert ez nem dolga, és mert ennek a kérdésnek az amerikai választókat kell foglalkoztatnia. Azt mondta, hogy a döntés nem lepte meg különösebben Moszkvát.
Őszintén szólva: az, ami az elmúlt néhány évben az Egyesült Államokban zajlik, megtanított bennünket arra, hogy semmin se lepődjünk meg
– mondta.
Nagyon fontosnak nevezte Oroszország számára az orosz-amerikai kapcsolatok jövőjét, „amelyek most a történelem során a legrosszabb időszakukat élik”. Peszkov szerint a Kreml szorosan nyomon követi az amerikai fejleményeket, ahogyan a világ minden más jelentős országa esetében is szokta.
A szóvivő azt hangoztatta, hogy
a Kreml nem vár „semmi jót” a kétoldalú viszonyban a Biden-kormányzattól mandátumának lejárta előtt.
Mint mondta, az orosz államfői hivatal egyelőre nincs abban a helyzetben, hogy értékelje az elnökjelölti tisztségre pályázó, hivatalban lévő amerikai alelnököt, Kamala Harrist, akinek „nem volt észrevehető” semmilyen hozzájárulása az Oroszországgal való kapcsolatokhoz. Felidézte, hogy Harris nyilatkozatai telítve voltak Oroszországgal szemben barátságtalan retorikával, de „semmilyen más, a kétoldalú kapcsolatokkal kapcsolatos pozitív vagy negatív előjelű cselekedetet nem jegyeztek fel a részéről”.
Kitérve az amerikai változásoknak az ukrajnai eseményekre gyakorolt hatására kijelentette:
a Kreml arra számít, hogy az Egyesült Államok továbbra is támogatni fogja Kijevet, de egyre nagyobb terheket ró majd Európára. Megismételte Moszkva álláspontját, miszerint Washington ezen lépései nem járulnak hozzá az Ukrajna körüli konfliktus rendezéséhez, „hanem éppen ellenkezőleg, annak elhúzódásához vezetnek”, de nem befolyásolhatják a „különleges hadművelet” kimenetelét.
Reagálva Volodimir Zelenszkij ukrán elnöknek arra a minapi kijelentésére, amelyben már nem zárkózott el a Moszkvával folytatandó tárgyalások lehetőségétől, Peszkov úgy vélekedett, hogy ez jobb, mint a párbeszéd elutasítása, de a tervek megítéléséhez szükség lenne a konkrétumok ismeretére. Megismételte, hogy
Oroszország számára most a „különleges hadművelet” céljainak elérése a legfontosabb.
Azzal kapcsolatban, hogy Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter Kínába látogat, azt hangoztatta, hogy Moszkva a Pekinggel való stratégiai partnerségre összpontosít, és továbbra is a kétoldalú kapcsolatok fejlesztésre törekszik. Kitérve Aleksandar Vucic szerb elnök kijelentésére, miszerint a Nyugat az Oroszországgal való konfliktusra készül, Peszkov azt mondta, hogy a NATO az infrastruktúrájával folytatja az ország bekerítését, és mivel konfrontációs feladatokra lett kialakítva, "teljesíti is a feladatát".
Francia külügyminiszter: legfontosabb az uniós egység megőrzése Ukrajna vonatkozásában
Ukrajnával kapcsolatban a legfontosabb az európai uniós egység megőrzése – jelentette ki Stéphane Séjourné francia külügyminiszter Brüsszelben hétfőn.
Stéphane Séjourné, a tagállamok külügyminisztereinek tanácskozását megelőzően újságíróknak nyilatkozva fontosnak nevezte, hogy az ukrajnai háborúval kapcsolatos minden kezdeményezés Európa érdekében és ne annak ellenében szülessen.
Közölte, a védelmi ipar erősítése és az Oroszországgal szemben hozott szankciók betartatása által fel kell lépni az európai stabilitást aláásó orosz tevékenyéggel szemben. A tárcavezető továbbá szükségesnek nevezte a jogi alapok megteremtését az európai bankokban befagyasztott orosz vagyon kamatainak felhasználáshoz Ukrajna védelme és katonai támogatása céljából.
A francia külügyminiszter kérdésre válaszolva azt mondta: országa szívesen látja az izraeli delegációt a párizsi olimpiai játékokon. A francia külügyi tárcavezető Thomas Portes, az Engedetlen Franciaország (LFI) nevű párt képviselőjének kijelentésére reagált, amely szerint „az izraeli delegációt nem látják szívesen a párizsi olimpián”.
„Franciaország nevében szeretném elmondani, hogy az izraeli delegációt szívesen látjuk Franciaországban az olimpiai játékokon. Hamarosan lehetőségem lesz ezt megismételni az izraeli kormánynak is” – tette hozzá Séjourné.
Ukrajna zsarolással próbálja rávenni Magyarországot Kijev felfegyverzésére
Magyarország versenyt fut az idővel, hogy elkerülje az áramkimaradásokat és az üzemanyaghiányt, miután Ukrajna részlegesen betiltotta a területén áthaladó orosz olajat – írja a Politico alapján a Mandiner. Az amerikai hírportál cikkében megjegyzi, hogy Szlovákiát is súlyosan érinti a döntés.
Inna Sovsun, az ukrán parlament energetikai bizottságának elnöke azt mondta, több mint két éve várnak arra, hogy az Európai Unió valódi szankciókat vezessen be az orosz olajjal szemben, és szerinte abszurd megengedni, hogy a háborúra szánt pénzt Oroszország az olaj Ukrajnán keresztüli szállításával teremtse elő. A politikus elárulta, más céljuk is van a tiltással: Magyarország ellenállásának letörése az ukrajnai fegyverszállításokkal és Kijev EU-csatlakozásával szemben.
Mindenféle diplomáciai megoldást kipróbáltunk, ám nem működtek. Úgy tűnik, most más megközelítést kell alkalmaznunk, hogy beszélhessünk a magyarokkal
– jelentette ki Sovsun.
A teljes cikk ITT olvasható!
Az EU hat hónappal meghosszabbította az Oroszországgal szembeni gazdasági szankciókat
Az Európai Tanács hat hónappal meghosszabbította hétfőn az Oroszország elleni korlátozó intézkedéseket – jelentette be az európai uniós testület közleményben.
A döntés értelmében az először a Krím félsziget 2014-es annektálása nyomán bevezetett, majd az Ukrajna elleni háború 2022-es kitörése nyomán kiterjesztett büntetőintézkedések 2025. január 31-ig lesznek érvényben.
Oroszország Ukrajna ellen 2022. február 24-én indított háborúja óta az Európai Unió tizennégy szankciós csomagot fogadott el Oroszország ellen.
Az intézkedések számos szektorra, a többi között a kereskedelemre, pénzügyre, technológiára és luxustermékekre is kiterjednek, valamint tilalmat szabnak ki az orosz cseppfolyósított földgáz (LNG) átrakodásával és szállításával kapcsolatban, és blokkolnak több orosz tömegtájékoztatási eszközt is.
A közleményben a testület leszögezte: az intézkedések mindaddig érvényben maradnak, ameddig Oroszország a tevékenységével megsérti a nemzetközi jogot, illetve további, kiegészítő intézkedéseket is kilátásba helyeztek.
Cseh külügyminiszter: Csehország 100 ezer lőszert küld Ukrajnának
Csehország július és augusztus folyamán 100 ezer lőszert küld Ukrajnának – jelentette be Jan Lipavsky cseh külügyminiszter Brüsszelben hétfőn.
A cseh tárcavezető a tagországok külügyminisztereinek tanácsülését megelőzően újságíróknak nyilatkozva közölte: ez idáig 18 ország csatlakozott a lőszerbeszerzésről szóló cseh kezdeményezéshez, az érintett országok közül pedig 15 már beváltotta ígéretét. Ez azt jelenti, van elég pénz ahhoz, hogy az év végéig 500 ezer lőszert szállítsanak Ukrajnának
– tájékoztatatott.
„Továbbra is pénzt gyűjtünk, hogy még több lőszert vásárolhassunk, illetve azért, hogy a kezdeményezés 2025-ben is folytatódhasson” – tette hozzá a cseh tárcavezető.
Kínába látogat az ukrán külügyminiszter
Kínába látogat kedden Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter, hogy a Kijev és Moszkva közötti háború lezárásának lehetőségeiről tárgyaljon – jelentették be hétfőn Kijevben.
A külügyminisztérium közleménye szerint a tárcavezető megbeszéléseinek „fő témája az lesz, hogy milyen eszközökkel lehetne megállítani az orosz agressziót, és milyen szerepet játszhatna Kína a tartós és igazságos béke elérésében.”
Pekingben a külügyminisztérium szóvivője, Mao Ning is megerősítette, hogy Vang Ji külügyminiszter meghívására Kuleba július 23. és 26. között látogatást tesz Kínában.
Peking Oroszország egyik legfontosabb szövetségese. Júniusban a kínai hatóságok nem vettek részt az ukrajnai békéről szóló, Kijev által Svájcban szervezett csúcstalálkozón, tiltakozásul – a meg nem hívott – Oroszország távolmaradása miatt.
Az ukrán hatóságok most tervet akarnak kidolgozni az igazságos békére, és szándékukban áll meghívni Moszkvát egy második csúcstalálkozóra
– jegyezte meg az AFP.
Volodimir Zelenszkij: Ukrajna mindig hálás lesz Joe Bidennek
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök közölte, országa mindig hálás lesz Joe Bidennek, egyúttal „nehéz, de határozott” döntésnek nevezte az amerikai vezető vasárnap bejelentett visszalépését az amerikai elnökjelöltségtől.
„Az elmúlt években sok erős döntés született, és emlékezni fogunk rájuk, mint Biden elnök bátor lépéseire, amelyeket kihívásokkal teli időkben tett” – hangsúlyozta az X közösségi oldalon közzétett bejegyzésében Zelenszkij.
Az ukrán államfő kijelentette: mindig hálásak lesznek Joe Bidennek, amiért „rendületlenül támogatja Ukrajna szabadságharcát”. „Támogatta országunkat a történelem legdrámaibb pillanatában, segített nekünk abban, hogy megakadályozzuk Putyint országunk megszállásában, és azóta is támogat minket ebben a szörnyű háborúban” – fogalmazott.
Mindazonáltal a jelenlegi helyzet nem kevésbé nehéz Ukrajnában és egész Európában, és őszintén reméljük, hogy Amerika erős és folytatódó vezető szerepe megakadályozza az orosz gonosz sikerét vagy azt, hogy az agressziója kifizetődjön
– tette hozzá az ukrán elnök.
Volodimir Zelenszkij: megérkezett a harmadik Patriot-üteg Németországból
Megérkezett a harmadik Patriot légvédelmi rendszer Németországból – közölte vasárnap esti videóüzenetében Volodimir Zelenszkij ukrán elnök.
Megjött a német Patriot
– jelentette be Zelenszkij. „Ennek köszönhetően képesek leszünk többet tenni az égen” – hangsúlyozta.
Természetesen még sok teendő van, és a védelem még korántsem garantált, ez azonban mégis nyereség Ukrajnának
– tette hozzá.
Németország az amerikai gyártmányú légvédelmi rakétarendszerből hármat ígért Kijevnek.
Zelenszkij július közepén arról beszélt, hogy Ukrajnának legkevesebb 25 Patriot légvédelmi rendszerre és a nyugati partnerei által eddig ígérteken felül még több F-16-os harci repülőre van szüksége légterének teljes körű védelméhez.
Magyarország segít
Magyarország területére 2024. július 21-én 0 óra és 24 óra között az ukrán–magyar határszakaszon 6806 fő lépett be. A román–magyar határszakaszon belépők közül 8219 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett.
A beléptetettek közül a rendőrség 60 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében – olvasható az Országos Rendőr-főkapitányság MTI-hez eljuttatott közleményeben.
Ez történt vasárnap:
Ukrán válság
- Putyin üzent a fegyverszállító országoknak
- Az ukránok végrehajtották az első ATACMS-csapást Oroszország belsejébe
- Oroszország súlyos rakétacsapást mért Odesszára
- Rakétatámadás érte Kárpátalját
- Volodimir Zelenszkij 2025-ben diplomáciai eszközökkel le akarja zárni a háborút