2024.06.03. 17:04
Nagyon fontos a kormány és az önkormányzat együttműködése a települések fejlődése szempontjából (videó)
Rendkívül lényeges a kormány és az önkormányzat közötti együttműködés az adott település fejlődése szempontjából, ezért is van szükség olyan vezetőkre a települések élén, akik veszekedés helyett a helyi lakosság érdekeit képviselik – közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter hétfőn Barcson.
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter Barcson járt
Forrás: Facebook /Szijjártó Péter
A Külgazdasági és Külügyminisztérium közleménye szerint a tárcavezető a városban épített ipari park átadásán arról számolt be, hogy az állam 680 millió forintnyi támogatásával megvalósult beruházással olyan terület jött létre, amely megfelelő helyszínt biztosíthat a jövőben betelepülni kívánó vállalatoknak.
Úgyhogy innentől kezdve közös feladatunk, hogy a kormány és az önkormányzat együttműködésével ide beruházó vállalatokat hozzunk, akik önöknek majd itt munkahelyeket teremtenek
– mondta.
Majd rámutatott, hogy határ mentén élni mindig speciális élethelyzet, amelynek a minősége attól függ, hogy milyen a térségbeli infrastruktúra, milyenek a logisztikai és a közlekedési lehetőségek.
Ha a határmentiség azt jelenti, hogy logisztikai központként fő közlekedési útvonalak csomópontjában él az adott település, akkor az egy speciálisan jó élethelyzet. Ha azonban a határ elzár a lehetőségektől, akkor az egy speciálisan nehéz élethelyzet
– fogalmazott.
Ennek kapcsán pedig kiemelte, hogy Barcson mindent meg fognak tenni annak érdekében, hogy előbbi legyen érvényes, e tekintetben pedig rendkívül fontos előrelépés az ipari park létrejötte.
Majd közölte, hogy kész a közös munka folytatására a következő ciklus során is a helyi polgármesterrel, akinek a többi fideszes jelölttel együtt sok sikert kívánt a június 9-i választáson.
Válságok kora
Szijjártó Péter a beszédében emlékeztetett az utóbbi időszak nehézségeire, felidézvén, hogy
öt év alatt három olyan válsággal is szembekerült a világ, amelyek nyomán a gazdasági és a politikai szereplőknek is teljesen újra kellett gondolniuk a terveiket.
„És a helyzet az az, hogy tágabb hazánkban, Európában ezeket a válságokat, amelyek az elmúlt öt évben sújtottak minket, jelentős mértékben félrekezelték, s ezzel nemhogy nem segítettek bennünket abban, hogy Magyarországon és a különböző településeken úrrá legyünk a nehézségeken, hanem még inkább nehézzé tették a helyzetünket” – vélekedett.
Aláhúzta, hogy bár az európai gazdaság szenved, hazánk rendre megerősödve tudott kikerülni ezekből a krízisekből. Ennek oka pedig szavai szerint az emberek kiváló teljesítménye mellett a súlyos kihívások idején is remek együttműködés a kormány és az önkormányzatok között.
Példaként említette a sikerekre, hogy a tavalyi „fekete évben” a magyar gazdaság hatalmas beruházási, export- és foglalkoztatási rekordot döntött, utóbbi nyomán pedig hazánk azon kevés állam közé került, ahol a koronavírus-járványt követően többen dolgoztak, mint előtte.
Kifejtette, hogy a kormány célja továbbra is az, hogy minden dolgozni akaró embernek legyen munkája, de ennek van néhány alapfeltétele.
„A legfontosabb alapfeltétel az, hogy legyen béke, mert a háború az károkat okoz, a háború tönkreteszi a gazdaságokat is, veszélyezteti a munkahelyeket. Legyen béke! (.) Aztán van persze még egy feltétele ennek, hogy a kormány olyan beruházási környezetet nyújtson az alacsony adókkal, az infrastrukturális fejlesztésekkel, a stabil kormányzással, amelyek nyomán a beruházó vállalatok, akik a pénzüket hozzák ide, és hoznak belőle létre munkahelyeket, elég vonzónak találják az országot” – sorolta.
Illetve hozzáfűzte, hogy az érintett vállalatok nem úgy általában jönnek Magyarországra, hanem mindig egy adott helyre érkeznek, ezért is fontos, hogy legyenek olyan települések, „amelyek fejlődni akarnak, s amelyeket olyan emberek vezetnek, akik dolgozni akarnak, a saját lakosaik érdekeit akarják szolgálni, és nem arra használják fel az ötéves mandátumukat, hogy veszekedjenek, háttérbe szorítva a település lakóinak érdekeit”.
A miniszter végül leszögezte, hogy ezért is kulcsfontosságú a kormány és az adott önkormányzat közötti együttműködés az adott település fejlődése szempontjából.
„Ezért június 9-én két nagyon fontos döntést is meg lehet hozni. Először is döntést lehet hozni a háború vagy béke kérdésében, s így lehetőségünk van olyan képviselőket küldeni az Európai Parlamentbe, akik nem a háborús hisztériát keltik, hanem kiállnak, ki mernek állni a béke ügyéért” – jelentette ki.
„Másrészt pedig választhatunk helyi vezetőket. Olyanokat, akik dolgozni akarnak, és fejleszteni akarják a településüket a kormánnyal együttműködésben, vagy olyanokat, akik folyamatosan a veszekedésben és a vitákban látják a létezésük értelmét” – tette hozzá.
Az európai választók június 9-én még meghúzhatják a vészféket a háború vonatán
A háború vonata már elhagyta az utolsó előtti állomást, az európai választópolgárok azonban június 9-én még meghúzhatják a vészféket – jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter hétfőn Kaposváron.
A Külgazdasági és Külügyminisztérium közleménye szerint a tárcavezető a városban rendezett kampányeseményen leszögezte, hogy valami nagyon nincs rendjén Európában, immár több mint kév éve fegyveres konfliktus pusztít Ukrajnában, és a helyzet kifejezetten súlyos, ráadásul „háborús őrület” uralkodott el a kontinens vezetői körében, sok politikus a sajátjaként tekint az ukrajnai háborúra.
Amikor azt mondják, hogy Ukrajna értünk harcol, azzal nyilvánvalóan próbálnak apellálni mindenkinek a jóindulatára, jóságára, moráljára, lelkiismeretére, ami azért tisztességtelen dolog, mert Ukrajna saját magáért harcol, egyetlen európai uniós országot sem ért támadás, egyetlen NATO-tagországot sem ért támadás, minket sem támadtak meg, tehát értünk senkinek nem kell harcolnia
– fogalmazott.
„Ukrajnát megtámadták az oroszok, s Ukrajna harcol is hősiesen, tiszteletreméltó módon, de magáért” – tette hozzá.
Majd ennek kapcsán stratégiai hibának minősítette az európai vezetők részéről a háború globalizálását, ami helyett azt inkább izolálni kellett volna, megpróbálván valamifajta megoldást találni a minél előbbi rendezésre.
„De nem ez történt. Ugyanis az európai politikai vezetők egy jelentős része hagyta magát belenyomni, beletuszkolni, beleprovokálni az amerikaiakkal egy fegyverszállítási versenybe” – húzta alá.
Illetve úgy vélekedett, hogy a fegyverszállítások semmivel nem hozták közelebb a háború végét, miután jól láthatóan a csatatéren nincs megoldás, egyik fél sem tud felülkerekedni a másikon.
„Két és fél év alatt több százmilliárd eurónyi fegyvert szállítottak Ukrajnába (.) Hogyha ennyi nem elég, akkor valószínűleg semmi sem elég” – jegyezte meg, kifejtve, hogy a katonai támogatás csak a harcokat hosszabbítja meg, növelve az áldozatok számát és a pusztítás mértékét.
Amerikai fegyverekkel támadhatják Oroszországot
Szijjártó Péter a pódiumbeszélgetésen ezzel összefüggésben problémásnak nevezte azt is, hogy a múlt héten engedélyezték az ukrán hadsereg számára, hogy amerikai fegyverekkel oroszországi célpontokat is támadhassanak.
„Na, most ennek mi a következménye? Hogyha ők odalőnek Oroszországba, az oroszok visszalőnek. És a kérdés, hogy ugyanannyit lőnek-e vissza vagy többet. Ismerjük az oroszokat a magyar történelemből, valószínűleg többet fognak visszalőni, és akkor megint még többen halnak meg” – hangsúlyozta.
Tehát gyakorlatilag itt robog a háború vonata, amely már elhagyta az utolsó előtti állomást. Következő állomás a végállomás, s a kérdés, hogy eljut-e odáig, vagy valaki megrántja a vészféket, és akkor megáll a nyílt pályán a szerelvény
– fűzte hozzá.
„A vészfék június 9-ével jön el, és akik meghúzhatják ezt a vészféket, azok az európai választópolgárok” – folytatta.
Arra is kitért, hogy a NATO legutóbbi külügyminiszteri ülésén úgy tapasztalta, hogy mára a döntéshozók számára egyáltalán nem legitim szempont a háború továbbterjedésének veszélye a különböző lépések meghozatala során.
„A brit külügyminiszter világossá is tette nekem, hogy 'fejezzétek be az eszkaláció miatti aggódást'. Azt nem tette hozzá, hogy mert nem lesz eszkaláció, hanem az egész ülésből az jött ki, hogy azért, mert ha lesz, ha ez az ára a dolognak, akkor lesz” – idézte fel.
A miniszter ezután azt közölte, hogy a jelenlegi „teljes őrületben” kezd teret nyerni az a megközelítés, hogy „az utolsó ukrán katona vérén túl is van még harcolási lehetőség”
Amíg mi kormányzunk, addig szó sem lehet arról, hogy magyar fiatalokat egy másik ország háborújába vessenek be
– szögezte le.
„Szerintem most már az őrültségnek nincsen határa, tehát nincsen olyan ijesztő jövőkép, amit ne kéne sajnos reálisan megfontolni, hogy akkor vajon mi lenne a teendő a részünkről” – tette hozzá.
Szijjártó Péter: hol fizikai, hol jogi, hol politikai eszközökkel vadásznak a békepárti politikusokra
Donald Trump volt amerikai elnök és Robert Fico szlovák kormányfő példája is mutatja, hogy rendkívüli nehézségekkel néznek ma szembe a békepárti politikusok, hol fizikai, hol jogi, hol politikai eszközökkel vadásznak rájuk - közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter hétfőn Marcaliban.
A Külgazdasági és Külügyminisztérium közleménye szerint a tárcavezető a városban tartott lakossági fórumon az ukrajnai háború eszkalációjának egyre súlyosabb veszélyére hívta fel a figyelmet, ostorozva a "háborús őrületet", amely eluralkodott az európai vezetők körében, és rámutatva a kontinenst érő negatív következményekre.
Úgy vélekedett, hogy a Nyugat sorozatosan elhibázott döntéseket hozott az invázió több mint két évvel ezelőtti megindítása óta, és sérelmezte, hogy a konfliktust izolálás helyett globalizálták.
"Mi, Közép Európában is két és fél éve ennek a háborúnak az árnyékában élünk, és két és fél éve fizetjük egy olyan háborúnak az árát, amihez egy, semmi közünk, kettő, nem a mi háborúnk, három, semmilyen módon nem vagyunk okolhatók érte" - sorolta.
Ennek kapcsán pedig rámutatott, hogy a magyar energiaimport költsége egy év alatt tízmilliárd euróval, azaz mintegy 4000 milliárd forinttal nőtt. "Ennyit kellett összegereblyézni innen-onnan, abszolút fontos és értelmes céloktól annak érdekében, hogy legyen fűtés, legyen meleg víz és maradjon működőképes az ország" - fogalmazott.
Emellett - mint emlékeztetett -
az egekbe szökött az infláció, és ezért az áremelkedés letörésére kellett fordítani a tavalyi évet gazdaságfejlesztés és beruházások helyett.
"És mindez nem azért, mert elfelejtettünk volna gazdaságpolitikát csinálni vagy mert hirtelen elkezdtük rosszul csinálni a dolgokat, hanem olyan külső ok miatt, amihez semmi közünk nincs és amivel szemben abszolút védtelenek vagyunk" - hangsúlyozta.
"Miközben mi itt küzdünk, miközben befogadtunk egymillió menekültet, aközben a nyugat-európaiak háborúsdit játszanak"
- tette hozzá.
Szijjártó Péter arra is kitért, hogy a háború vége nem került közelebb a több százmilliárd eurónyi értékű fegyverszállítmányok ellenére sem, és jól láthatóan nem is lehetséges katonai megoldás, ugyanis egyik fél sem tud felülkerekedni a másikon a csatatéren.
Majd kifejtette, hogy
a rendezés ekképpen egyedül diplomáciai úton képzelhető el, a kérdés csak annyi, hogy mikor indulhatnak meg a béketárgyalások, márpedig minél előbb, annál jobb, máskülönben még több ember fog meghalni, még nagyobb lesz a pusztítás.
Ezzel összefüggésben üdvözölte a közelgő svájci békekonferenciát, ugyanakkor problémásnak nevezte, hogy azon nem lesz jelen Oroszország.
"Nagyon fontos, hogy legalább a békéről beszélünk, tehát végre nem arról van szó, hogy legyen háború, hanem hogy legyen béke. Csak a probléma ott van, hogy békét kötni egy fél magával, meg pláne velünk, akik nem vagyunk részesei a konfliktusnak, nem tud" - szögezte le.
Illetve tudatta, hogy e
gyelőre a magyar kormány is mérlegeli, milyen szinten is vegyen részt a fórumon, az ugyanis meglehetősen korlátozott reményekkel kecsegtet az eredményesség szempontjából.
A miniszter úgy vélte, hogy az orosz és az ukrán felet egyedül külső tényező ültetheti tárgyalóasztalhoz, jelenleg azonban a nagyhatalmak vezetői közül senki nem alkalmas erre a szerepre.
Kijelentette, hogy ebben változás jöhet, ha Donald Trump nyeri idén az amerikai elnökválasztást, mivel ő egy "megoldó ember", aki két lábbal áll a földön, és így vele minden eddiginél jobb esély kínálkozhat a béke megteremtésére.
Valamint kiemelte, hogy
egy jelentős jobboldali fordulat is segíthet ebben az e heti európai parlamenti választáson.
Végül arra is kitért, hogy napjainkban rendkívüli nehézségekkel néznek szembe a békepárti politikusok, jól láthatóan "hol fizikai, hol jogi, hol politikai eszközökkel vadásznak rájuk", amit világosan demonstrál, hogy Donald Trumpot a választási kampány közepében bűnösnek találta a bíróság egy ügyben, továbbá az is, hogy nemrég megpróbálták meggyilkolni Robert Fico szlovák kormányfőt.
