2024.03.22. 06:04
A fegyverszüneti és túszegyezményről tárgyalt Izraelben az amerikai külügyminiszter
Az izraeli–palesztin háború 168. napjának eseményeit ismertető hírfolyamunkban az MTI, a Magyar Nemzet, a Mandiner, a Világgazdaság és az Origo híreiből válogatunk.
Antony Blinken péntek délelőtt érkezett Izraelbe, közel-keleti körútjának utolsó állomására
Forrás: POOL / AFP
Fotó: Evelyn Hockstein
Oroszország és Kína megvétózta az azonnali gázai tűzszünetet sürgető BT-határozatot
Oroszország és Kína pénteken megvétózta az ENSZ Biztonsági Tanácsában az Egyesült Államok által beterjesztett határozati javaslatot, amely "azonnali és tartós tűzszünetre" szólít fel a Gázai övezetben az Izrael és Hamász közötti harcokban a civilek védelme és a humanitárius segélyek eljuttatása érdekében.
A 15 tagú tanácsban 11 tagállam szavazott az amerikai javaslat mellett, három ellene, egy ország pedig tartózkodott.
A szavazás előtt Oroszország állandó ENSZ-képviselője, Vaszilij Nyebenzja kijelentette, hogy Moszkva támogatja az azonnali tűzszünetet, a szerinte csupán "félig-meddig szívből jövő" amerikai javaslat azonban nem szólít fel elég világosan a fegyvernyugvásra, és gyakorlatilag zöld utat ad Izraelnek tervezett rafahi offenzívája megindítására, illetve ürügyet a Hamásznak arra, hogy elálljon a megállapodástól.
Az orosz ENSZ-nagykövet emellett megkérdőjelezte a határozat nyelvezetét, és azzal vádolta Antony Blinken amerikai külügyminisztert, valamint Linda Thomas-Greenfield amerikai ENSZ-nagykövetet, hogy "átpolitizált" okokból "félrevezetik a nemzetközi közösséget".
Nyebenzja közölte továbbá, hogy a BT több, nem állandó tagja megfogalmazott egy másik, "kiegyensúlyozott" határozattervezetet. Kína ENSZ-nagykövete jelezte: Peking is támogatja az alternatív javaslatot.
A most elutasított határozat egy azonnali, legalább hat hétig tartó tűzszünetre és annak betartására szólítja fel mindkét harcoló felet a humanitárius segítségnyújtás és az emberi szenvedés enyhítése érdekében.
Februárban az Egyesült Államok vétózta meg az Algéria által előterjesztett, szintén tűzszünetről szóló határozati javaslatot, amelyet akkor Linda Thomas-Greenfield azzal indokolt, hogy az veszélyeztette volna a már akkor is zajló, szavai szerint "érzékeny" egyeztetéseket.
A testület megerősítette, hogy a kétállami megoldás megvalósítására törekszik. Az erre vonatkozó jövőbeli határozat elfogadásához a 15 tagállamból legalább 9 igenlő szavazata szükséges, az állandó tagok közül azonban az Egyesült Államok, Oroszország, Kína, Franciaország és Nagy-Britannia nem élhet vétójogával a kérdésben.
Az ENSZ Biztonsági Tanácsának határozatai a nemzetközi jog szerint kötelező érvényűek, ha egy érintett állam figyelmen kívül hagyja azokat, a testület szankciókat szabhat ki.
A fegyverszüneti és túszegyezményről, valamint a Rafah elleni műveletről tárgyalt Izraelben az amerikai külügyminiszter
Az Izrael és a Hamász palesztin terrorszervezet közötti fegyverszüneti és túszegyezményről, valamint a palesztinok lakta Gázai övezetben fekvő Rafah ellen tervezett izraeli támadásról tárgyalt Izraelben Antony Blinken, az Egyesült Államok külügyminisztere pénteken - közölte az izraeli miniszterelnöki hivatal sajtóosztálya.
Blinken péntek délelőtt érkezett Izraelbe, közel-keleti körútjának utolsó állomására, ahol megbeszélést folytat Benjámin Netanjahu miniszterelnök mellett a hadikabinet tagjaival és a Hamász által október 7-én a Gázai övezetbe hurcolt izraeli túszok családtagjaival.
Fotó: Evelyn Hockstein / Forrás: AFP
A hadsereg tel-avivi főhadiszállásának irodájában - először négyszemközt - Blinken egyebek közt arról tárgyalt Netanjahuval, hogy az Egyesült Államok a fegyveres konfliktus októberi kezdete óta először azonnali tűzszünetet követelő határozatot nyújtott be az ENSZ Biztonsági Tanácsában, amely a túszok visszajuttatását is szorgalmazza.
A közlés szerint a mintegy egyórás megbeszélésen Blinken kérte a Rafahban tervezett hadművelet elhalasztását vagy elvetését, Netanjahu viszont annak fontosságát hangsúlyozta "a Hamász megsemmisítése felé vezető úton".
Blinken különbeszélgetést folytatott Beni Ganz miniszterrel, a háborús kabinet tagjával is.
Az amerikai külügyminiszter legfőbb kérése a tűzszüneti és túszelengedési tárgyalások sikere érdekében annak a palesztin követelésnek a támogatása volt, hogy a délre menekült gázaiak visszatérhessenek az övezet északi részébe.
Az amerikai minisztert izraeliek csoportja várta szállodájának közelében - leállítva a Jarkon utca forgalmát is -, és közbenjárását kérték a túszok hazatéréséhez.
Az amerikai diplomácia vezetője a tervek szerint már péntek este hazatér Washingtonba.
Az izraeli hatóságok pénteken azt is közölték, hogy Jeruzsálem óvárosában, az al-Aksza mecsetben rendbontás és szokatlan események nélkül ért véget a muszlimok pénteki imája, melyen az iszlám harmadik legszentebb helyét felügyelő Waqf tanács szerint mintegy százhúszezren vettek részt az iszlám böjti hónap, ramadán második péntekén.
Ciszjordánia középső részén, Dolev telepesfalu közelében viszont délelőtt egy palesztin merénylő tüzet nyitott egy izraeli minibusz utasaira. A buszban ülők közül heten megsebesültek, egyikük a katonai rádió beszámolója szerint életveszélyesen. A támadást a 33 éves Mudzsahad Barkat Manszúr követte el, aki korábban izraeli börtönben ült, előzőleg pedig a palesztin elnöki gárdában szolgált. A helyszínről elmenekülő terroristát többórás üldözés, majd tűzharc után a levegőből, helikopterről lőtték agyon - közölték az izraeli hatóságok.
Fokozták a készültséget Izraelben a zsidó ünnep és az iszlám böjti péntek egybeesése miatt
Fokozott készültséggel várták Izraelben a zsidók purimi ünneplését és az iszlám böjti hónap, a ramadán második péntekét, miközben a Gázai övezetben folytatódott a Hamász palesztin szélsőséges szervezet elleni izraeli hadművelet - jelentette be az izraeli rendőrség.
Mintegy tízezer rendőrt telepítettek már csütörtök este Jeruzsálembe, többségük az óváros, a Templom-hegy és a szent helyek környékén, a többiek pedig zsidók és arabok lakta negyedekben, bevásárlóközpontokban és zsinagógákban felügyelik a rendet a zsidó közösség perzsa uralom alóli megmenekülésére emlékező purimi ünneplés és a ramadán tömeges pénteki imái alatt.
Fotó: Wisam Hashlamoun / Forrás: Anadolu via AFP
Az izraeli hadsereg szóvivője bejelentette, hogy a katonák és a Sin Bét belbiztonsági szolgálat emberei pénteken is folytatják razziájukat a Gázaváros nyugati részén fekvő Sifa kórházban és környékén. Ebben a műveletben már több mint százötven palesztin fegyverest megöltek, számos fegyvert lefoglaltak, és több mint ötszáz iszlamistát foglyul ejtettek, köztük a Hamász és Iszlám Dzsihád terrorszervezet több magas rangú tagját. A Hamász két és az Iszlám Dzsihád három vezetőjét egyelőre azért nem nevezték meg Daniel Hagari szóvivő szerint, mert előbb felhasználják a tőlük nyert titkosszolgálati információt.
Az izraeli csapatok először tavaly novemberben hajtottak végre rajtaütést a kórházban - az jelentős nemzetközi tiltakozást is okozott. Később a létesítmény alatt tárták fel a Hamász irányítóközpontjának termeit és több alagutat. A Hamász és az ott dolgozó egészségügyi személyzet tagadta, hogy a kórházat katonai célokra használnák.
A hadsereg jelentése szerint a Gázai övezet középső részén vadászrepülőgépekről egy alagút lejáratát és egy katonai létesítményt lőttek, válaszul a csütörtök este Beeri kibuc felé indított palesztin rakétára.
Az övezet déli részén fekvő Hán-Júniszban közelharcban megöltek "számos" iszlamista fegyverest, és megsemmisítették a terroristatevékenységet szolgáló infrastruktúrákat.
Péntek délelőtt több százan tüntettek Cézareában az izraeli miniszterelnök villájánál, előrehozott választásokat és az október 7-én a Gázai övezetbe hurcolt izraeli túszok szabadon bocsátását biztosító egyezményt követelve. A tüntetők autós konvojokban a település útjait járták, és megzavarták a forgalmat.
Finnország is újrakezdi az UNRWA támogatását
Finnország is újrakezdi az ENSZ palesztin menekülteket segélyező szervezetének (UNRWA) támogatását - jelentette be pénteken a finn külkereskedelmi és fejlesztési miniszter.
A palesztinokat egészségügyi ellátással, oktatással és egyéb szolgáltatásokkal támogató UNRWA működése súlyos válságba került azt követően, hogy Izrael azt állította, az ügynökség alkalmazásában állók közül többen is részt vettek a Hamász palesztin iszlamista mozgalom által tavaly október elején izraeli területen elkövetett terrortámadásban, amely miatt aztán kirobbant a Gázai övezeti fegyveres konfliktus az izraeli hadsereg és a Hamász között. Kulcsfontosságú donorországok döntöttek úgy, hogy felfüggesztik az UNRWA-nak nyújtott eddigi pénzügyi támogatásukat, köztük az Egyesült Államok és Nagy-Britannia is.
Ville Tavio miniszter Helsinkiben tartott sajtótájékoztatóján elmondta, hogy az UNRWA olyan intézkedéseket hozott a kockázatkezelés javítására és az esetleges vétségek megelőzésére, amelyek a finn kormány számára elegendő garanciának minősülnek ahhoz, hogy újrakezdjék a szervezet támogatását.
Az utóbbi hetekben már több ország - Kanada, Ausztrália és Svédország - is helyreállította a szervezet támogatását, a Perzsa-öböl menti országok egy része - például Szaúd-Arábia - pedig még növelte is a hozzájárulását.
A Biztonsági Tanács pénteken szavazhat az új amerikai határozati javaslatról
Az ENSZ Biztonsági Tanács pénteken reggel szavazhat az Egyesült Államok által beterjesztett határozati javaslatról, amely tűzszünetet sürget az Izrael és Hamász közötti harcokban - jelentette be az Egyesült Államok ENSZ diplomatája csütörtökön, amit Izrael ENSZ nagykövete is megerősített.
Nate Evans, az amerikai ENSZ képviselet szóvivője szerint az Egyesült Államok az elmúlt hetekben a BT tagjaival egy olyan határozaton dolgozott, amely támogatja a jelenleg is zajló diplomáciai erőfeszítéseket azonnali tűzszünetre egy túszalku részeként. Ez a Hamász fogságában lévő foglyok szabadon engedéséhez vezethet, valamint segítené a gázai humanitárius szállítások felgyorsítását is.
Gilad Erdan, Izrael állandó ENSZ-képviselője csütörtökön az amerikai határozati javaslatról úgy fogalmazott, hogy azzal Izrael "együtt tud élni", mert nem tartalmaz azonnali tűzszüneti követelést, hanem a túszok elengedéséhez köti a harcok szüneteltetését. A diplomata reagálásában azt hangoztatta, hogy általános fenntartásai ugyanakkor vannak azzal kapcsolatban, hogy az Egyesült Államok az ENSZ BT elé viszi az izraeli ügyet.
Az Egyesült Államok februárban megvétózta az Algéria által előterjesztett, szintén tűzszünetről szóló határozati javaslatot, amit akkor Linda Thomas-Greenfield amerikai ENSZ-nagykövet azzal indokolt, hogy az veszélyeztette volna a már akkor is zajló, szavai szerint "érzékeny" egyeztetéseket.
Antony Blinken külügyminiszter csütörtökön Kairóban arról nyilatkozott, hogy a tárgyalásokon az Izrael és a Hamász közötti szakadék kisebb, mint korábban, de még "valós kihívások vannak" a fegyverszünetet és annak fejében a foglyok elengedését célzó egyeztetéseken.
Az amerikai Képviselőház elnöke csütörtökön bejelentette, szeretné meghívni Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnököt, hogy tartson beszédet a Kongresszusban. A republikánus Mike Johnson a CNBC televízió vendégeként elmondta, hogy az amerikai törvényhozás két háza előtti felszólalásról lenne szó, de a részleteken és lehetséges időponton még dolgoznak.
Chuck Schumer, a Szenátus demokrata többségének vezetője úgy reagált, hogy támogatja az elképzelést az izraeli kormányfő beszédét illetően, és hozzátette, hogy Izraelnek nincs erősebb szövetségese az Egyesült Államoknál, ez a szövetség bármely elnök és bármely miniszterelnök felett áll.
Chuck Schumer egy hete a Szenátusban tartott felszólalásában előrehozott választásokat és Benjamin Netanjahu leváltását sürgette, akit akadálynak nevezett a közel-keleti rendezés és kétállami megoldás útjában. Szavai éles kritikát váltottak ki republikánus részről, valamint az izraeli kormány felől.
Benjamin Netanjahu is bírálta a nyilatkozatot, szerdán videokonferencia keretében mondott beszédet a Szenátus republikánus tagjainak rendezvényén, akik előtt megismételte, hogy a vezető demokrata szenátor szavait "helytelennek" tartja.
Ez történt csütörtökön:
