2024.02.26. 05:27
Újabb területtel lehet gazdagabb Oroszország
733. napja tart a háború a szomszédunkban. Hírfolyamunkban az MTI, a Magyar Nemzet, a Mandiner és az Origo híreiből válogatunk.
Kijev, 2024. február 19. Az Ukrán Önkéntes Hadsereg (UDA) kiképzésén vesznek részt ukrán civilek Kijev térségében 2024. február 17-én. Az UDA-t 2015 decemberében alapította a Jobb Szektor (PSZ) elnevezésû ukrán nacionalista mozgalom egykori vezetõje, Dmitro Jaros. Az ukrajnai orosz invázió 2022. februári kezdete után Jaros bejelentette, hogy az önkéntes katonai alakulat összes zászlóalját a frontra telepíti. Az UDA szerint a szervezet önkéntesei eddig kétezernél több civilt képeztek ki honvédelmi feladatok ellátására. MTI/EPA/Szerhij Dolzsenko
Forrás: MTI/EPA
Fotó: Szerhij Dolzsenko
Mindenkire ráijesztett a Moldovába ékelődő orosz bábállam
Még kér a nép: a Dnyeszter bal partján fekvő moldovai területeket orosz katonai segítséggel megszálló szakadár állam, a Dnyesztermelléki Moldáv Köztársaság nemrég bejelentette, hogy február 28-án 11 órakor fővárosában, Tiraszpolban összeül a Dnyesztermellék Minden Szintű Képviselőinek 7. Gyűlése – írja a Mandiner. A találkozót állítólag maguk az önkormányzati képviselők kezdeményezték, akik
aggódnak a Moldovai Köztársaság részéről érkező nyomás miatt, amely sérti a dnyesztermellékiek jogait, és rontja társadalmi-gazdasági helyzetüket.
Vlagyimir Putyin orosz elnök ezután egy nappal, február 29-én áll ki az elnökválasztásig utoljára egy nagy beszéddel az orosz parlament felsőháza, a Föderációs Tanács (Szovfed) elé. Az Ukrajinszka Pravda európai uniós szaklapja, a Jevropejszka Pravda összekötötte ezt a két pontot: szerkesztőjük, a Magyarországon is hírhedt interjúkat készítő Szerhij Szidorenko úgy látja, az időbeli egybeesés nem véletlen,
mert február 28-án Dnyesztermellék azt fogja majd kérni Oroszországtól, hogy vegye hivatalosan is a nevére, Putyin pedig február 29-én ünnepélyesen bejelenti majd a szakadár köztársaság annexióját.
Négy ukrán katona végezhetett egy komplett orosz rohamosztaggal
A sebesülések ellenére az ukrán katonák nem hátráltak meg, és végül győztesen kerültek ki az összecsapásból – írja a Mandiner. Négy ukrán katona megállított egy orosz rohamosztagot Robotinyo közelében – ezt Ihor Klimenko belügyminiszter jelentette be az Unian szerint.
A miniszter elmondása alapján úgy tudni, hogy az ukrán katonák harcba bocsátkoztak három ellenséges páncélozott személyszállító járművel, amelyeken gyalogság is utazott. Az első páncélozott személyszállító felrobbant egy előkészített aknán, a másodikat pedig egy kézi páncéltörő gránátvető (RPG) találta el.
Eközben a harmadik harckocsiról sikerült leszállítani a gyalogságot, ez a helyzet kézifegyveres harcba torkollott. A sebesülések ellenére az ukrán katonák kitartottak, és győztesen kerültek ki a csatából, amely után megkapták a szükséges orvosi ellátást – írta a portál.
Navalnij - A Kreml szóvivőjének nincs tudomása fogolycsere-megállapodásról
Nincs tudomása a Kreml szóvivőjének arról, hogy megállapodás született volna a később börtönben meghalt Alekszej Navanij elítélt orosz ellenzéki politikus kicseréléséről. Erről Dmitrij Peszkov hétfőn a Financial Times (FT) című brit napilapnak beszélt. Nyilatkozatát széles körben ismertette az orosz média. Peszkov arra reagált, hogy Navalnij volt munkatársai és több nyugati sajtóforrás közölte:
tárgyalások folytak arról, hogy az orosz ellenzékit kicserélik Vagyim Kraszikovra, akit Berlinben egy egykori csecsen lázadó meggyilkolásáért ítéltek el.
Az FT meg nem nevezett forrásra hivatkozva arról számolt be, hogy az elmúlt hetekben tárgyalások folytak Kraszikov kicseréléséről Navalnijra és két amerikai állampolgárra, a kémkedés vádjával letartóztatott Evan Gershkovichra és a kémkedés címén elítélt Paul Whelanra. Az orosz ellenzéki halála után azonban az FT forrása szerint a nyugati diplomaták érdeklődése alábbhagyott az efféle tárgyalások iránt.
Vagyim Kraszikov orosz állampolgárt 2021-ben Németországban életfogytig tartó börtönbüntetésre ítélték Zelimhan Hangosvili grúz állampolgár meggyilkolása miatt. Vlagyimir Putyin orosz elnök 2019 decemberében olyan szeparatistaként jellemezte Hangosvilit, aki részt vett harci cselekményekben, és aki az egyik megszervezője volt a moszkvai metró elleni terrortámadásnak.
Putyin nemrégiben, a Tucker Carlson amerikai újságírónak adott interjújában azt mondta, hogy Evan Gershkovich cseréje lehetséges, ha ebbe az Egyesült Államok beleegyezik. Közölte, hogy a kérdésről a hírszerző szolgálatok tárgyalnak. Ekkor megemlítette, hogy
Németországban börtönben ül egy ember, aki hazafiasságból likvidált egy banditát az egyik európai fővárosban.
Navalnij külföldön élő munkatársai hétfőn úgy nyilatkoztak, hogy végső szakaszba értek a tárgyalások az elítélt ellenzéki Nyugatra történő kiadásáról. Az amerikai tisztviselőkre hivatkozó The New York Times azt írta: Németország azt kérte, hogy Navalnij szerepeljen minden olyan alkuban, amely Kraszikov szabadon engedéséről szól. A Frankfurter Allgemeine Zeitung pedig nyugati kormányzati forrásokra hivatkozva arról számolt be, hogy a Berlin és Moszkva közötti tárgyalások Navalnij Kraszikovra való kicseréléséről előrehaladott állapotban voltak. Kira Jarmisnak, Navalnij sajtótitkárának az X közösségi oldalon hétfőn megjelent üzenete szerint az elhunyt ellenzéki nyilvános búcsúztatását követői a tervek szerint a munkahét végéig szeretnék elvégezni. A Rigában szerkesztett Meduza ellenzéki hírportál szerint ez március 1-je előtti időpontot jelent. Jarmis azt írta: várja olyan ember jelentkezését, aki helyiséget tud biztosítani a szertartáshoz.
Egy séta során lett rosszul Navalnij
Szergej Mardan Kreml-párti kommentátor a Szolovjov LIVE médiacsatornán arra hívta fel a figyelmet, hogy a Navalnij-hívek február 29-ére akarják időzíteni a temetést, vagyis arra a napra, amikor Vlagyimir Putyin orosz elnök elmondja szokásos éves értékelő beszédét a parlament két háza előtt. Mardan ezzel kapcsolatban rámutatott, hogy Navalnij anyja szombaton kapta meg fia holttestét, és ortodox szokás szerint harmadnapra, vagyis hétfőn kellett volna eltemettetnie.
Az orosz büntetés-végrehajtás (FSZIN) február 16-án jelentette be, hogy az elítélt meghalt a Jamal-Nyenyec Autonóm Körzet 3. számú "Sarki Farkas" börtönében. Az FSZIN szerint a politikus egy séta után rosszul lett, eszméletét vesztette és meghalt.
A holttest kiadását vizsgálatra hivatkozva kilenc napig visszatartották a hatóságok. Peszkov hétfőn azt mondta, a Kreml nem gyakorolt nyomást Navalnij anyjára a temetéssel kapcsolatban - Navalnij munkatársai szerint a hatóságok titkos temetést követeltek -, és Putyin sem hozott döntést a holttest kiadásáról, mert "az államfő ezeket a kérdéseket semmilyen módon sem szabályozza".
Volodimir Zelenszkij: elképzelhetetlen, hogy Donald Trump az orosz elnök oldalán állna
Elképzelhetetlennek nevezte Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a CNN amerikai hírtelevíziónak adott, helyi idő szerint hétfő este adásba kerülő interjújában, hogy Donald Trump volt amerikai elnök Vlagyimir Putyin orosz elnök oldalán állna.
„Nem értem, hogy állhatna az oldalára, ez elképzelhetetlen lenne” – fogalmazott Zelenszkij az interjúban, amelyből előzetes részleteket tett közzé a csatorna.
Nem hiszem, hogy Donald Trump ismeri Putyint. Tudom, hogy találkoztak (...), de sosem harcolt vele
– tette hozzá.
„Azt hiszem, nem érti, Putyin sosem hagyja abba” – fogalmazott.
Az interjú során Zelenszkij figyelmeztetett arra, hogy amennyiben Washington felhagy Ukrajna támogatásával, „emberek millióit fogják megölni”.
Munkatársa szerint az ellenzéki politikus fogolycsere keretében kiszabadulhatott volna
Alekszej Navalnij orosz ellenzéki vezető alig néhány nappal egy tervbe vett fogolycsere előtt halt meg, amely vélhetően a szabadulását jelentette volna – közölte Navalnij korrupcióellenes alapítványának kuratóriumi elnöke hétfőn.
A YouTube videómegosztón közzétett üzenetében Marija Pevcsih azt mondta,
Navalnijt – és két amerikai állampolgárt – egy Németországban gyilkosságért életfogytiglani börtönbüntetését töltő, általa csak Vagyim K.-ként megnevezett férfiért cserébe adták volna ki.
Állítása szerint Vlagyimir Putyin orosz elnök február elején kapott a fogolycserére ajánlatot, a tárgyalások pedig február 15-én este, egy nappal Navalnij halála előtt „a végső szakaszba értek”.
Elmondta azt is, hogy a fogolycserét két éven át készítették elő, ez idő alatt sikerült megszerezni számos politikus és milliárdos, köztük Putyin körének egyes tagjai támogatását is, neveket azonban nem említett. A német kormány egyik szóvivője, Christiane Hoffmann a sajtó a videóüzenettel kapcsolatos kérdéseire azt felelte, egyelőre nem áll módjában reagálni rájuk.
Pevcsih a videóüzenetben Putyint teszi felelőssé Navalnij haláláért, szerinte ugyanis az államfő „semmi áron nem akarta”, hogy az ellenzéki vezető kiszabaduljon. Vagyim K. 2019-ben gyilkolt meg egy emigrációban élő csecsent Berlinben, a német bíróság ítélete szerint a Kreml megrendelésére.
Mindeközben Kira Jarmis, a néhai politikus szóvivője az X-en bejelentette, hogy a hét végén nyilvános megemlékezést akarnak szervezni Moszkvában Alekszej Navalnij emlékére.
A Krímért folytatott harcra szólított fel az ukrán elnök
Ukrajnának és nemzetközi partnereinek folytatniuk kell a harcot a Krím visszafoglalásáért – jelentette ki Volodimir Zelenszkij hétfőn, a Fekete-tengeri félsziget orosz megszállásának tizedik évfordulóján.
A mostani, Ukrajna elleni kegyetlen háborút az után robbantotta ki az orosz revansizmus, amikor látták, hogy a világ szemet hunyhat az ilyen bűnök felett
– jelentette ki videoüzenetében az ukrán elnök.
Oroszország március 18-án ünnepli az annektálás évfordulóját, amikor Vlagyimir Putyin orosz elnök jóváhagyta a Krím csatlakozására vonatkozó szerződéstervezetet.
Üzenetében Zelenszkij felszólította Ukrajna partnereit, „küzdjenek a nemzetközi jog maradéktalan helyreállításáért.”
„Véget tudunk vetni ennek a háborúnak az ukrán feltételek szerint. Vissza tudjuk fordítani a földünket és a népünket a megszállásból” – mondta. Felelősségre tudjunk vonni Oroszországot azért, amit tett, de ehhez harcolnunk kell" - mondta buzdító üzenetében Ukrajna elnöke.
Cseh kormányfő: Robert Fico nyilatkozatai Ukrajnáról hatással lesznek a keddi prágai V4-es kormányfői csúcstalálkozóra
Robert Fico szlovák miniszterelnök legújabb nyilatkozatai Ukrajnáról befolyásolni fogják a visegrádi négyek keddi kormányfői csúcstalálkozóját Prágában – jelentette ki Petr Fiala cseh miniszterelnök hétfőn a prágai repülőtéren, mielőtt elrepült volna az orosz támadás ellen védekező Ukrajna további támogatásával foglalkozó nemzetközi találkozóra Párizsba.
Petr Fiala keddre kormányfői csúcstalálkozóra hívta meg Prágába visegrádi partnereit – Donald Tusk lengyel, Orbán Viktor magyar és Robert Fico szlovák miniszterelnököt.
A visegrádi kormányfői csúcstalálkozók fontosak az európai konszenzus keresése érdekében – mutatott rá Petr Fiala, majd megjegyezte: a Robert Ficoval és Orbán Viktorral folytatandó tárgyalások számára nem jelentenek „nagy örömet” – idézte a CTK hírügynökség a politikus szavait.
A szlovák kormányfő az elmúlt napokban több nyilatkozatában is relativizálta az Ukrajnának nyújtandó segítség szükségességét. Megismételte korábbi elutasító álláspontját az Ukrajnának küldendő fegyverek ügyében, és „sikertelennek” minősítette a nyugati országok Ukrajna-stratégiáját – emlékeztet a cseh hírügynökség.
Petr Fiala hétfőn kijelentette: véleménye szöges ellentétben áll Robert Fico véleményével.
Nem fűztem kommentárt ahhoz, amikor Robert Fico virágot helyezett el Gustáv Husák (utolsó csehszlovák kommunista államfő) sírján. Most azonban szükséges a kommentár. Mindnyájan békét akarunk, ahhoz azonban csak egyetlen út vezet, mégpedig az, hogy meggátoljuk az agresszort céljai elérésében. Nem hátrálunk meg az agresszív háború, a rossz elől, hanem segítséget nyújtunk azoknak, akik az igazságtalan támadás ellen védekeznek
– szögezte le a cseh miniszterelnök.
Nem tudom elfogadni azt az értelmezést sem, hogy a vitákat az ukránok vagy a nyugati államok gerjesztik. A bűnös az agresszív orosz politika, ez világos
– húzta alá Petr Fiala.
„Nem állítom, hogy számomra a legnagyobb öröm találkozni azokkal a kollégákkal, akikkel számos kulcsfontosságú kérdésben tulajdonképpen nem értek egyet. A magyar és a szlovák kormányfőre gondolok. Mindezek ellenére párbeszédet kell folytatnunk, valakinek ezt is meg kell tennie” – mutatott rá a cseh vezető. Az az alternatíva, hogy „nem beszélünk”, veszélyeztetheti az ország biztonságát és jövőjét.
„Az Európai Unió számára kulcsfontosságú ügyekben meg kell találnunk az egységet, bár ez bonyolult. Ezért van szükség a V4-es találkozóra”
– fejtette ki Petr Fiala újságíróknak.
„A legegyszerűbb az lenne, ha nem beszélnénk egymással, de akkor megtörténhetne, hogy az összes uniós támogatást blokkolnák. Nem hiszem, hogy ez lenne a helyes út” – vélekedett a cseh kormányfő.
A prágai kormányhivatal szerint az ukrajnai helyzet lesz az egyik központi témája a keddi prágai V4-es kormányfői csúcstalálkozónak. Ezt megelőzően Petr Fiala külön találkozik Donald Tusk lengyel kormányfővel.
Orosz bejelentés az első Abrams tank megsemmisítésétől
Megsemmisítette az orosz hadsereg az első amerikai Abrams harckocsit az ukrajnai háborúban, az Avgyijivka környékén vívott harcokban – jelentette ki szerdán Jan Gagin, a „Donyecki Népköztársaság” vezetőjének tanácsadója a RIA Novosztyi hírügynökségnek.
Gagin szerint az amerikai tankokat mindeddig kímélték ukrán részről. Hozzátette, hogy minden nyugati haditechnikai eszköz sebezhető, és hogy az újakat csakúgy be fogják olvasztani a Donyec-medence városainak újjáépítése érdekében, mint a régieket.
Az orosz védelmi minisztérium hétfői közlése szerint az orosz erők elfoglalták a donyecki régióban lévő Lasztocskine települést, miközben hét frontszakaszon 22 ukrán ellentámadást és támadást vertek vissza az elmúlt nap folyamán. A legtöbb, szám szerint hét ukrán roham a kupjanszki frontszakaszon hiúsult meg az orosz hadijelentés szerint. Az ukrán fél a harci érintkezési vonal mentén csaknem 1200 katonát veszített, akik közül a legtöbben, szám szerint több mint 420-an a Donyeck, és mintegy 410-en az Avgyijivka körzetében vívott összecsapásokban estek el vagy sebesültek meg súlyosan.
Gyenyisz Pusilin, a „Donyecki Népköztársaság” vezetője bejelentette, hogy Avgyijivka „megtisztítása” befejeződött. Vlagyimir Rogov, az Együtt Oroszországgal elnevezésű zaporizzsjai mozgalom vezetője a RIA Novosztyinak azt mondta, hogy az orosz hadsereg elfoglalta Rabotine község déli részét, és a központot támadja.
Az orosz védelmi minisztérium az elmúlt nap folyamán megsemmisített ukrán haditechnikai eszközök között említette meg egyebek mellett egy norvég NASAMS légvédelmi rakétarendszer indítóállását, három harckocsit, három gyalogsági harcjárművet, négy páncélozott harcjárművet, két páncélozott szállítójárművet, két amerikai M777-es tarackot, két Storm Shadow manőverező robotrepülőgépet, HIMARS sorozatvetők öt rakétáját, valamint 62 drónt.
A helyi hatóságok az orosz ellenőrzés alá került ukrajnai területek és az Ukrajnával határos orosz régiók több településéről jelentettek hétfőn ukrán tüzérségi és dróntámadást.
Volodimir Zelenszkij új béketervével kapcsolatban Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője közölte, hogy Moszkvával senki sem vette fel a kapcsolatot ebben a témában. „Furcsa formátumnak” nevezte a hírek szerint Zelenszkij által szorgalmazott genfi békekonferenciát. „Komolytalannak” és „nevetségesnek” nevezte az arra irányuló próbálkozásokat, hogy az ukrajnai rendezésről Oroszország kirekesztésével tárgyaljanak.
A The New York Times közlésével kapcsolatban, amely szerint az amerikai Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) márt tíz éve aktív támogatója a jelenlegi ukrán kurzusnak, Peszkov azt mondta, hogy az említett kémszervezet és az Egyesült Államok más illetékes szervei már jóval 2014 előtt elkezdték a toborzást és a felkészítést az Oroszország elleni felforgató akciókra. Azt mondta, hogy az amerikai „tanácsadók” teljes emeleteket foglaltak el az ukrán elnöki hivatalban.
A szlovák kormányfő kizárta annak lehetőségét, hogy országa katonákat küldjön Ukrajnába
Szlovákia kizárja annak lehetőségét, hogy szlovák katonákat küldjön Ukrajnába – jelentette ki Robert Fico szlovák miniszterelnök Pozsonyban a kabinet és a kormány biztonsági tanácsának ülése után hétfőn, ismertetve Pozsony álláspontját a Párizsban kedden megrendezésre kerülő, Ukrajna megsegítésének témájában összehívott támogatói konferencia előtt.
Abban egyeztünk meg (a kormány és a biztonsági tanács ülésén), hogy soha nem adunk be szlovák katonák Ukrajnába küldését célzó javaslatot
– jelentette ki Robert Fico, akinek szavait a TASR szlovák hírügynökség idézte. Hozzáfűzte:
Szlovákia nem fog kétoldalú alapon olyan ajánlatot tenni Ukrajnának, amely azt célozná, hogy egy ilyen együttműködés keretében szlovák katonákat küldjön Ukrajna területére.
Megjegyezte: kormánya ugyanakkor tiszteletben tartja más NATO vagy EU tagországok esetleges ilyen irányú lépéseit.
Robert Fico a Párizsba keddre összehívott találkozót „haditanácsnak” nevezte, s rámutatott: annak téziseiből kitűnik, hogy több NATO és EU tagország annak lehetőségét fontolgatja, hogy kétoldalú megállapodások keretében katonákat küldjön Ukrajnába. Ezzel kapcsolatban hangsúlyozta: az ilyen jellegű kétoldalú megállapodások óriási biztonsági kockázatot jelentenek, s a külföldi katonák ukrajnai jelenléte Szlovákia számára is biztonsági kockázatot jelent.
A szlovák miniszterelnök megismételte azon korábban tett kijelentését is, miszerint az Ukrajnában zajló konfliktusnak nincs katonai megoldása. Elmondta: országa továbbra is a polgári, illetve az „emberéletben kárt nem okozó” segítségnyújtásra fog összpontosítani. Ez utóbbival kapcsolatban kifejtette: Szlovákia továbbra is segít Ukrajnának az aknamentesítésben, de nem fog fegyvereket vagy lőszert szállítani a szomszédos országba.
Robert Fico a párizsi találkozóval összefüggésben azon véleményének is hangot adott, miszerint annak tézisei azt bizonyítják, hogy Ukrajnában „távolról sem úgy zajlanak a dolgok, ahogy azt várták.”
Leszögezte, hogy a Nyugat Ukrajnával kapcsolatos stratégiája csődöt mondott. Hozzátette: bár „a hideg futkos a hátán” a találkozó téziseivel kapcsolatban, mégis elmegy a találkozóra, hogy ott konstruktív légkörben tárgyaljon.
A lengyel és a kanadai kormányfő támogatja a befagyasztott orosz vagyon felhasználását Ukrajna javára
A befagyasztott orosz vagyont Ukrajana javára kell felhasználni, ez ügyben egyetértés van Lengyelország és Kanada között – jelentette ki Donald Tusk lengyel kormányfő hétfőn Varsóban, a kanadai hivatali partnerével, Justin Trudeauval közös sajtóértekezleten.
A legfontosabb geopolitikai témákat, ezen belül Ukrajna orosz megtámadását illetően azonos a lengyel és a kanadai álláspont – közölte Tusk a kétoldalú tárgyalásokat követő sajtókonferencián.
A háborúban Ukrajna támogatásra szorul, az összes nyugati országnak határozottabban kell cselekednie
– szorgalmazta Tusk, hozzátéve: több lehetőség is van arra, hogy a Nyugat „nagyon intenzív” nyomást gyakoroljon Oroszországra.
Bejelentette: ő és a kanadai miniszterelnök együtt fognak működni „az európai, amerikai és japán barátaikkal” annak érdekében, hogy a külföldi bankokban őrzött, 300 milliárd dollár értékű befagyasztott orosz vagyont Ukrajna újjáépítésére, valamint az orosz agresszió ellen használják fel.
A védelmi kiadásokat érintő újságírói kérdésre válaszolva Tusk hangsúlyozta: „nem a legközelebbi években, hanem a legközelebbi hónapokban” kell elérni a védelmi képességek, ezen belül a lőszer- és fegyvergyártás olyan szintjét, amely felülmúlja Oroszország lehetőségeit.
Máskülönben a Nyugat az orosz agresszió újabb áldozatává válik, és képtelen lesz segíteni Ukrajnán és önmagán is
– tette hozzá.
Utalva arra, hogy Lengyelország a GDP négy százalékát szánja a védelmi kiadásokra, Tusk kijelentette: nem lát semmi okot arra, hogy „az olyan gazdag országok, mint amilyenek a Nyugat államai, a NATO-tagállamok, ne legyenek képesek az orosz képességeket meghaladó védelem felépítésére”.
„Van egy másik Donald, aki a tagállamok kioktatására szakosodik a készázalékos kötelezettség teljesítését illetően” – utalt Tusk az amerikai republikánusok legesélyesebb elnökjelöltje, Donald Trump által nemrég tett, a NATO kollektív védelmének elvét és a tagországok védelmi kiadásait érintő kijelentésére. Ebben a témában „nem helyettesítem (Trumpot), nincsenek olyan meggyőzési képességeim” – jegyezte meg Tusk.
„A NATO-n és az Európai Unión belül nem lehet helye semmiféle – az orosz-ukrán háborút érintő – kétségnek”
– fogalmazott a lengyel kormányfő, és jelezte: ezt az álláspontot képviselni fogja a visegrádi csoport keddi prágai találkozóján is.
Justin Trudeau a védelmi kiadások kapcsán felidézte: miután elfoglalta posztját, azok növelésére kötelezte el magát. Sorolta az országa NATO-aktivitását bizonyító lépéseket, de beismerte: tudja, hogy „még sok a teendő”.
Kanada védelmi kiadásai tavaly a GDP 1,38 százalékát érték el.
Ukrajnát illetően Trudeau felidézte: a háború kitörésének második évfordulóján, szombaton több európai vezető politikussal együtt Kijevbe látogatott.
Rendíthetetlenül támogatjuk az összes, mindnyájunk szabadságáért harcoló ukránt
– hangsúlyozta a kanadai kormányfő.
A hollandok mintegy kétharmada továbbra is támogatná Ukrajnát
Két évvel azután, hogy Oroszország háborút indított Ukrajna ellen, a hollandok csaknem kétharmada továbbra is támogatná Ukrajnát pénzügyileg és katonailag – derül ki az RTL Nieuws holland műsorszolgáltató hétfőn közzétett felméréséből, amelyet az évforduló alkalmából készítettek.
A közvélemény-kutatás keretében 19 ezer embert kérdeztek meg, és a 13 százalékuk úgy nyilatkozott: szeretné, ha teljesen leállítanák az Ukrajnának nyújtott segélyeket. A megkérdezettek 55 százaléka elégedett a jelenlegi támogatással, 9 százalék többet adna, 15 százalék pedig folytatni szeretné ugyan a segítségnyújtást, de csökkentené annak mértékét.
A válaszadók kétharmada Hollandia ellenségének tekinti Oroszországot, 40 százalék valószínűnek tartja, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök támadást akar indítani valamelyik NATO-tagállam ellen, és 30 százalékuk tart egy nyugati állam elleni orosz nukleáris támadástól is.
Az Ukrajna iránti szimpátia ellenére pesszimizmus uralkodik a háború előrehaladását illetően: a felmérésben részt vevőknek csupán a 3 százaléka gondolja, hogy Ukrajnában javult a helyzet, míg 43 százalék szerint rosszabb lett.
Pénteken Hollandia bejelentette, hogy kétoldalú, tíz évre szóló biztonsági megállapodást ír alá Ukrajnával, amely a hosszabb távú katonai segítségnyújtásra, az újjáépítésre és Ukrajna ellenálló képességének javítására összpontosít.
Geert Wilders, a legutóbbi holland választásokon győztes, bevándorlásellenes Szabadságpárt vezetője úgy nyilatkozott: bár támogatja Ukrajna háborús védelmi tevékenységét, ellenzi, hogy az ügyvivő kormány hosszú távú megállapodást írjon alá az országgal.
Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság: további egy évig érvényes a menedékesek okmánya
Az orosz–ukrán háború elől menekülő és Magyarország által menedékesként elismert külföldi állampolgárok okmányának érvényességi ideje további egy évig érvényes – közölte az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság hétfőn az MTI-vel.
Azt írták, az okmányuk érvényességi ideje automatikusan 2025. március 4-ére módosul, függetlenül attól, hogy azon 2023. vagy 2024. március 4. szerepel érvényességi időként.
Ezen okmányokkal kapcsolatban az érintetteknek nincs további teendőjük.
A menekültügyi hatóság arra kéri az érintetteket, hogy a weboldalukon kísérjék figyelemmel a Hírek menüpontot, ahol naprakész információkkal szolgálnak – jelezték a közleményben.
Kilenc drónt semlegesítettek az ukránok Harkovnál
Oroszország 14 támadó drónt és rakétát indított Ukrajna ellen vasárnap éjszaka és hétfő reggel. A légvédelmi rendszerek kilenc drónt, valamint három irányított rakétát semmisítettek meg Harkov és Dnyipropetrovszk régiók felett – közölte az ukrán légierő.
Hatalmas gabonaszállítmány ömlött ki a határon
A Reuters jelentése szerint Kijev felszólította Lengyelországot, hogy büntesse meg azokat, akik felelősek azért, hogy a hétvégén ukrán gabonaszállítmány ömlött ki a határon – közölte hétfőn Olekszandr Kubrakov miniszterelnök-helyettes.
A tiltakozó lengyel gazdák lezárták az Ukrajnával közös határátkelőket, valamint autópályákat, és szándékosan kiöntötték az ukrán terményt a vasúti kocsikból.
Mintegy 160 tonna ukrán gabona semmisült meg egy lengyel vasútállomáson a tiltakozások közepette, amit egy magas rangú ukrán tisztviselő vasárnap felelőtlen tettnek nevezett.
Azokat, akik megrongálták a gabonát szállító szerelvényt, meg kell találni és meg kell büntetni
– írta Kubrakov az X-en. A múlt héten az ukrán határon már előfordult, hogy gabonát öntöttek ki a vonatokból.
A CIA hírszerzési információkat szolgáltat Ukrajnának
A CIA hírszerzési információkat szolgáltat Ukrajnának az orosz csapatok elleni célzott rakétatámadásokhoz – mondta Maria Zakharova, az orosz külügyminisztérium.
Az USA és Nagy-Britannia koordinátákat biztosított az ukrán fegyveres erőknek a csapások végrehajtásához
– mondta.
December végén Ukrajna megtámadta Belgorodot egy cseh gyártmányú RM-70 Vampire MLRS-sel. 21 ember meghalt, több mint száz civil lakos megsérült.
Avgyijivka helyreállításának ütemterve
Az orosz egységek teljesen megtisztították Avgyijivkát és haladnak előre – mondta Denis Pushilin, a DPR vezetője. Bejelentette, hogy a város aknamentesítése után elkészítik a helyreállítási tervet.
Az aknamentesítés után a törmeléket takarítják el, majd egy további ütemterv készül
– mondta Pushilin.
Ukrajnába látogatott a bolgár miniszterelnök
Ukrajnába érkezett a Nyikolaj Denkov miniszterelnök vezette bolgár delegáció – írja a Bolgár Nemzeti Televízió (BNT).
A bolgár delegáció vonattal érkezett Ukrajnába.
A delegációban van még Atanas Slavov igazságügyi miniszter, Rumen Radev energiaügyi miniszter és a vezérkari főnök - Emil Eftimov admirális.
Zelenszkij nem mond igazat a háborús veszteségekről
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök vasárnap közölte, hogy 31 ezer ukrán katona vesztette életét a háború kezdete óta. A valós szám azonban ennél sokkal magasabb lehet – mondta el a Magyar Nemzetnek Nógrádi György biztonságpolitikai szakértő.
Továbbra sincsenek pontos, megbízható adatok azzal kapcsolatban, hogy az orosz–ukrán háborúban mekkora lehet a szemben álló felek vesztesége. Mindkét fél igyekszik a saját áldozatainak számát kozmetikázni, miközben a másikét megemelni. Tavaly nyári adatok szerint a háború kezdete óta elesett vagy megsebesült ukrán és orosz katonák összlétszáma megközelíti az ötszázezret – közölték amerikai tisztviselők. Az akkori adatok szerint Oroszország katonai veszteségei megközelítik a háromszázezret. Ez a összesítés 120 ezer halálos áldozatot és 170-180 ezer sebesültet feltételez. Az amerikaiak már akkor közel hetvenezer ukrán halottról és 100-120 ezer sebesültről beszéltek. Sőt, már 2022-ben azt írta a BBC, hogy 100 000 orosz és 100 000 ukrán katona halt meg vagy sebesült meg az ukrajnai háborúban.
Azóta pedig csak még brutálisabbá vált a háború, s egyre több az elesett katona. Ehhez képest kevesebb halottról beszélt most az ukrán elnök.
A háború kezdete óta először adott hivatalos becslést Ukrajna a katonai veszteségeiről a konfliktus során.
Volodimir Zelenszkij közlése szerint mintegy 31 ezer ukrán katona halt meg azóta, hogy Oroszország két évvel ezelőtt megkezdte az inváziót.
Dánia lezárta a vizsgálatot a vezetékrobbanások ügyében
Svédország után Dánia is lezárta vizsgálatot az Északi Áramlat balti-tengeri gázvezetékeken 2022 szeptemberében történt rejtélyes robbanások ügyében.
„A nyomozás eredménye alapján arra lehet következtetni, hogy szándékos szabotázs történt, de nincs meg a szükséges alap a bűnügyi vizsgálat folytatásához”
– közölte hétfőn a dán rendőrség.
Dánia mellett Svédországban és Németországban is vizsgálatot indítottak a robbanások hátterének felderítésére. A svéd hatóságok február 7-én jelentették be, hogy „illetékesség hiányában” lezárták az ottani vizsgálatot. Mats Ljungqvist, a nyomozást vezető ügyész elmondta: átfogó és alapos vizsgálatot folytattak le, és arra a következtetésre jutottak, hogy a svéd ügyészségnek nem hatásköre eljárni az ügyben.
A svédországi vizsgálat lezárása után Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő azt mondta, hogy „mostantól a németországi nyomozás eredménye lesz érdekes”.
Az Egyesült Államoknak ki kell vonnia nukleáris fegyvereit Európából
Az Egyesült Államoknak ki kell vonnia nukleáris fegyvereit Európából, mert veszélyes és növeli az eszkaláció kockázatát – mondta a RIA Novostinak Alicia Sanders-Zakre, a nukleáris fegyverek felszámolására irányuló nemzetközi kampány (ICAN) koordinátora.
Októberben az ICAN azt közölte, hogy bizonyíték van arra, hogy az Egyesült Államok nukleáris robbanófejek telepítését tervezi az Egyesült Királyságban, az öt NATO-országban már üzembe helyezett több száz robbanófej mellett.
A szervezet szerint az Egyesült Államoknak körülbelül 150 atombombája van a németországi, olaszországi, hollandiai, belgiumi és törökországi amerikai légi támaszpontokon. Januárban Gennagyij Gatilov, Oroszország ENSZ- képviselője Genfben azt mondta, hogy jelenleg a legnagyobb nukleáris kockázat az Egyesült Államok és a NATO eszkalációs stratégiájából fakad az ukrán válságban, ami közvetlen katonai konfrontációt válthat ki az atomhatalmak között.
Az oroszok megsemmisítették az ukránok drónjait Kupjanszk térségében
Oroszország légvédelmi rakétarendszerének (SAM) legénysége megsemmisítette az Ukrán Fegyveres Erők harci és felderítő drónjait Kupjanszk térségében – közölte az orosz védelmi minisztérium.
A légelhárító rakétarendszerek jól teljesítenek, minden típusú célponttal megbirkóznak, különösen az újakkal, amelyeket az ellenségnek szállítanak nyugatról – tették hozzá.
Oroszország integrált rendszert fejlesztett ki a drónok ellen
Oroszország kifejlesztette a „Stupor” rendszert a létesítmények védelmére a dróntámadások ellen. Az integrált rendszer magában foglalja a drónok felderítését és semlegesítését szolgáló eszközöket is – mondta Vlagyiszlav Kustarev, a Stupor LLC fejlesztési igazgatója.
Egységes rendszert fejlesztettünk ki, amely egymást kiegészítő észlelő rendszereken alapul, mint például radarállomás, rádiófrekvenciás szkenner és optikai drónfelismerő. A mesterséges intelligencia technológiák lehetővé teszik, hogy a Stupor rendszer kezelő nélkül működjön
– tette hozzá Kustarev.
Ejtőernyősök támadtak Artemovszk mellett
A kosztromai ejtőernyősök megsemmisítették az Ukrán Fegyveres Erők egy csoportját az Artemovszk melletti erődben.
Az ejtőernyősök megtámadták az ellenség védelmi állásait, megsemmisítve az Ukrán Fegyveres Erők nagyszámú állományát. A feladat elvégzése után a páncéloscsoport azonnal biztonságos területre vonult vissza
- tette hozzá az orosz védelmi minisztérium.
Ukrajna támogatása az uniós vezetők fő témája
Mintegy két tucat európai uniós vezető találkozik ma az Elysée-palotában a Politico információi szerint, hogy részt vegyenek egy sürgősséggel összehívott csúcstalálkozón, Ukrajna támogatása kapcsán – írja a Mandiner.
A két tucat vezető között ott lesz Olaf Scholz német kancellár, Pedro Sánchez spanyol államfő, Mark Rutte holland és Kaja Kallas észt miniszterelnök, valamint David Cameron brit külügyminiszter.
A gond másik része, hogy az USA támogatása kezd egyre inkább lankadni, az EU-s vezetők pedig szeretnék „kitölteni az űrt” – mégpedig annyira, hogy a Politico értesülései szerint Franciaország kész feladni azon elvét, hogy csak és kizárólag Európában készült lőszerekkel hajlandó támogatni Ukrajnát. És már az is baj, hogy uniós országok még mindig lőszert adnak el harmadik feleknek ahelyett, hogy Ukrajnába küldenék őket.
Óriási a hiány a lőszerekből
Németország kétségbeesetten keres lőszert az ukrán fegyveres erők számára szerte a világon. Megpróbálunk lőszert vásárolni a világ minden tájáról - mondta Christian Freuding tábornok, a német védelmi minisztérium Ukrajna különleges főhadiszállásának vezetője. Megjegyezte, hogy tüzérségi és légvédelmi lőszer „nem kapható a boltok polcain”.
A nyugati hírszerző szolgálatok szerint Ukrajna saját tartalékai legkésőbb júniusban, de valószínűleg korábban is elfogynak.
A harctéren a helyzet kritikus az ukrán csapatok lőszerhiánya miatt.
Elárulta az ukrán katonai hírszerzés vezetője, hogy mibe halhatott bele Navalnij
Alekszej Navalnij orosz ellenzéki aktivista és politikus természetes halállal halt meg, az ukrán hírszerzés információi szerint trombózis miatt vesztette életét – közölte Kirilo Budanov, az ukrán katonai hírszerzés vezetője.
Lehet, hogy csalódást okozok, de úgy tudjuk, hogy valóban vérrög okozta a halálát. Ez többé-kevésbé megerősített információ, és nem az internetről származik
– jelentette ki Budanov vasárnap a Hromadszke ukrán televízió szerint az Oroszország által Ukrajna ellen indított háború kezdetének második évfordulója alkalmából rendezett kijevi fórumon, újságíróknak nyilatkozva.
A Mandiner teljes cikke ITT olvasható el.
Két civil halt meg Herszonnál az orosz bombázás után
Egy 44 éves férfit és egy 62 éves nőt öltek meg orosz lövedékek otthonuk udvarán a herszoni területen lévő Tiahynkában – jelentette Oleksandr Prokudin kormányzó február 25-én.
Orosz rakétatámadás érte Dnyiprót
Az oroszok február 25-én cirkálórakétákkal és drónokkal támadták Dnyipro és Dnyipropetrovszk területét, legalább négy ember megsérült – jelentette Szerhij Liszak kormányzó.
Több mint tízezren érkeztek Ukrajnából vasárnap
Az ukrán-magyar határszakaszon 4573-an léptek be Magyarországra vasárnap, a román-magyar határszakaszon belépők közül 5494-en nyilatkoztak úgy, hogy Ukrajnából érkeztek – tájékoztatta az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) hétfőn az MTI-t.
A közlemény szerint a beléptetettek közül a rendőrség 37 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes. Nekik ez idő alatt kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzéséért.
A vasárnapi eseményekről itt olvashat:
Ukrán válság
- Észak-koreai katonákat észleltek az orosz csapatok mellett a frontvonalakon – frissül
- Az orosz hadsereg elfoglalta Voznyeszenka települést
- Az ukrán külügyminiszter Brüsszelben tárgyalt Antony Blinkennel
- Rekordösszeget költ jövőben Ukrajna fegyverkezésre
- A Kreml szerint Európában idegesek Trump győzelme miatt