2024.02.08. 06:58
Az ukrán elnök felmentette Valerij Zaluzsnijt főparancsnoki tisztségéből
715. napja tart a háború a szomszédunkban. Hírfolyamunkban az MTI, a Magyar Nemzet, a Mandiner és az Origo híreiből válogatunk.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök és az ukrán fegyveres erők főparancsnoka, Valerij Zaluzsnij 2023. november 3-án
Forrás: AFP/Ukrán elnöki sajtószolgálat
Az ukrán elnök felmentette Valerij Zaluzsnijt főparancsnoki tisztségéből
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök felmentette csütörtökön Valerij Zaluzsnijt a fegyveres erők főparancsnokának tisztségéből, a helyére pedig Olekszandr Szirszkij vezérezredest, a szárazföldi erők parancsnokát nevezte ki.
Mától új vezetői csapat áll az ukrán fegyveres erők élén. Azt akarom, hogy a háború megítélése egységes legyen katonáink körében, Robotinében és Avgyijivkában, valamint a vezérkarban és a haditanácsban
– írta Zelenszkij a Telegramon.
Zelenszkij bejelentése előtt nyilvánosságra hozta, hogy a nap folyamán megbeszélést folytatott Zaluzsnijjal a hadsereg vezetésének megújításáról. A Facebookon azt írta, felkérte Zaluzsnijt, hogy a jövőben is „maradjon a csapatban”.
Találkoztam Valerij Zaluzsnij tábornokkal. Köszönet mondtam neki azért a két évért, amelyet Ukrajna védelmének szentelt. Megbeszéltük, milyen megújulásra van szüksége az ukrán fegyveres erőknek. Megvitattuk azt is, hogy kik lehetnek az ukrán fegyveres erők megújított vezetésében
– írta. Az államfő hangsúlyozta, hogy
itt az ideje egy ilyen frissítésnek.
Zaluzsnij úgyszintén a Facebookon tájékoztatott a találkozóról.
A nagy háború első, legnehezebb napjaiban együtt álltunk szemben egy aljas és erős ellenséggel. Harcunk folytatódik, és naponta változik. A 2022-es célok eltérnek a 2024-es céloktól. Ezért mindenkinek változnia kell, és alkalmazkodnia az új realitásokhoz azért, hogy győzelmünket is együtt érjük el
– írta a volt főparancsnok. Szavai szerint fontos és komoly beszélgetést folytatott az államfővel.
Döntés született arról, hogy meg kell változtatni a megközelítéseket és a stratégiákat
– tette hozzá.
Zelenszkij a Zaluzsnij menesztését bejelentő üzenetében azt írta, hogy több tucat beszélgetést folytatott különböző szintű parancsnokokkal. Közöttük név szerint felsorolt három volt dandárparancsnokot: Andrij Hnatovot, Mihajlo Drapatot és Ihor Szkibjukot, valamint Pavlo Paliszát, a 93. dandár parancsnokát és Vadim Szuharevszkijt, az 59. dandár vezetőjét. Szavai szerint mindannyian alkalmasak a hadsereg vezetői posztjainak betöltésére, és arra, hogy szolgáljanak az új főparancsnok alatt. Szirszkijt a legtapasztaltabb parancsnoknak nevezte, aki komoly sikereket ért el Ukrajna védelmében. Kiemelte, hogy ő vezette a kijevi védelmi műveletet, és az ellentámadásban is sikeres tapasztalattal rendelkezik, amit a harkivi felszabadító hadműveletben bizonyított.
Az ukrán emberi jogi biztos az ENSZ-hez fordul az ukrán katonák elleni perek miatt
Dmitro Lubinec, az ukrán parlament emberi jogi biztosa hivatalosan az ENSZ-hez és a Vöröskereszt Nemzetközi Bizottságához fordul az orosz irányítás alatt álló donyecki fegyveresek által elfogott ukrán katonákkal szemben lefolytatott bírósági perek miatt. Ezt az ombudsman csütörtökön közölte a Telegramon.
Ismét ítéleteket hoz polgárainkkal szemben a Donyecki Népköztársaság (DNR) elnevezésű terrorcsoport úgynevezett bírósága. Ezúttal 33 ukrán katonára szabtak ki 27-től 29 évig terjedő börtönbüntetést, akiket lakóépületek ágyúzásával vádoltak meg
– számolt be a biztos. Kiemelte, hogy
a nem létező DPR legfelsőbb bírósága ugyanazon a napon hozta meg cinikus döntését, amelyen ukrán civilek haltak meg az ukrán városok lakóépületei elleni orosz rakétatámadás következtében.
A DPR kvázi entitás úgynevezett bíróságának ítéletei súlyosan sértik a fogvatartottak tisztességes eljáráshoz való jogáról és a kínzások tilalmáról szóló harmadik genfi egyezményt, így ez háborús bűncselekménynek tekinthető. A donyecki régió Ukrajna része, az ország nemzetközileg elismert határain belül van, így az ukrán bíróságok joghatósága alá tartozik. Csak nekik van joguk igazságot szolgáltatni ezen a területen
– hangsúlyozta Lubinec.
Közölte, hogy Ukrajna ombudsmanjaként hivatalos leveleket küld az ENSZ-nek és a Vöröskeresztnek, amelyben kéri tőlük a nemzetközi humanitárius jog megsértésének dokumentálását.
Hadd jegyezzem meg ismét, hogy a kihirdetett ítéleteket a nemzetközi közösség által el nem ismert kvázi entitások hajtják végre, így azok jogellenesek. Egy ilyen per a tisztességes eljáráshoz való jog megsértése és egy újabb orosz háborús bűntett
– tette hozzá. Felszólította a nemzetközi közösséget:
fokozza az agresszor Oroszországra nehezedő nyomást, hogy hagyjon fel az ukrán katonák jogellenes elítélésével.
A megkérdezett ukrán katonák szerint óriási problémát jelent a katonahiány
Az amerikai Washington Post riporterei Ukrajnában jártak, ahol több név nélkül nyilatkozó ukrán közkatonával, katonatiszttel is rövid interjúkat készítettek – szúrta ki a Portfolio.
Szinte az összes megkérdezett szerint óriási problémát jelent a katonahiány.
Egy zászlóaljparancsnok például azt is elárulta, hogy alig 40 katonája van, pedig egy ukrán zászlóalj papíron 200 katonából kellene, hogy álljon – írja a Mandiner.
Az egyik nyilatkozó, Olekszandr, arról beszélt, hogy alig öt új embert kapott zászlóaljába az elmúlt öt hónap során, az újoncok ráadásul igencsak rosszul képzettek.
Mi lesz ebből? Nincsenek pozitív kilátásaink. Semmi. Sok halál jön, és globális kudarc. Szerintem a front valahol össze fog omlani, mint ahogy összeomlott 2022-ben az ellenségnél, Harkiv körül
– mondta.
Két frontszakaszról jelentett előrenyomulást az orosz védelmi tárca
Előnyösebb állásokat foglaltak el az orosz erők Donyeck és Liman környékén, miközben három frontszakaszon nyolc ukrán támadást vertek vissza – közölte csütörtökön az orosz védelmi minisztérium.
A Moszkvában kiadott hadijelentés értelmében a legtöbb, szám szerint öt ukrán roham a kupjanszki frontszakaszon hiúsult meg. A tájékoztatás szerint az ukrán fél mintegy 760 katonát veszített, akik közül a legtöbben, mintegy 310-en a Donyeck körzetében vívott harcokban estek el vagy sebesültek meg súlyosan.
Az összesítés a megsemmisített ukrán haditechnikai eszközök között említett egyebek mellett egy amerikai HIMARS sorozatvetőt, egy Szu-25-ös repülőgépet, egy harckocsit, öt páncélozott harcjárművet, két lengyel Krab önjáró és két amerikai M777-es vontatott tarackot, valamint cseh Vampire sorozatvetők 12 rakétáját és 73 drónt.
A helyi hatóságok az orosz ellenőrzés alá került ukrajnai területek és az Ukrajnával határos orosz régiók több településéről jelentettek csütörtökön ukrán tüzérségi és dróntámadást.
Az orosz Nyomozó Bizottság (SZK) csütörtökön közölte, hogy azonosította azokat az ukrán tiszteket, akik részesei voltak Liszicsanszk múlt szombati lövetésének, amelynek következtében 28 ember életét vesztette, köztük egy állapotos nő és egy ötéves gyerek, további tíz pedig megsebesült. Az SZK szerint a városban levő pékséget az ukrán 107-es reaktív tüzérdandár harmadik osztálya lőtte HIMARS sorozatvetővel, Jevhen Rodin alezredes parancsnoksága alatt. A hatóság a közeljövőben vádat kíván emelni Rodin és a dandár parancsnoka, Szerhij Szavcsenko ezredes ellen.
Orenburgban csütörtökön vettek végső búcsút annak az Il-76-os repülőgépnek a hatfős személyzetétől, amelyet a belgorodi régió légterében lőttek le január 24-én, az SZK szerint amerikai Patriot légvédelmi rakétarendszerrel. A katonákat posztumusz Bátorságrenddel tüntették ki.
A gép 65 ukrán hadifoglyot szállított fogolycserére, három orosz katonai rendész kíséretében.
Halálos áldozata és sok sebesültje volt több ukrán régióban az éjszakai orosz támadásnak
Halálos áldozata és több sebesültje is volt az orosz erők által szerda éjszaka Ukrajna több régiójában indított támadásoknak.
Az éjszaka folyamán az oroszok lőtték Szelidovét, egy ember meghalt, hét másik megsebesült
– írta csütörtökön Vadim Filaskin, Donyeck megye ukrán kormányzója a Telegramon.
A támadásban 53 emeletes ház, 10 családi ház, valamint 24 jármű is megrongálódott. A kormányzó nem tett említést arról, hogy az oroszok mivel lőtték a már 2014 óta orosz kézen lévő Donyeck városától nyugatra fekvő várost. Avgyijivkában is megsebesült egy ember.
Odessza térségében két rendőr megsérült dróncsapás következtében
– jelentette az Ukrajinszka Pravda online portál. A városban két épülőfélben lévő objektumban, egy lakóházban és egy kollégiumban is károk keletkeztek.
Az ukrán légierő csütörtöki közlése szerint az ország négy régiójában támadó 17 orosz harci drónból 11-et semlegesítettek.
A dél-ukrajnai Mikolajivból és az ország középső részén lévő Vinnicja megyéből is becsapódásokat és károkat jelentettek. Mikolajivban több mint 20 lakóházat, egy ipari épületet és egy sportlétesítményt ért találat, Vinnicjában pedig tüzet okozott egy lezuhant drón egy infrastrukturális épületben. A tűzoltóságnak sikerült megfékeznie a lángokat.
Az ukrán légvédelem a drónokat és a Kh-101-es manőverező robotrepülőgépek többségét képes volt semlegesíteni, de az átalakított orosz légvédelmi rakéták, az Iszkander ballisztikus rakéták és más típusú manőverező robotrepülőgépek célba értek.
Oroszország és Kína nagy bejelentést tett
Vlagyimir Putyin és Hszi Csin-ping megállapodtak, hogy tovább erősítik Kína és Oroszország kapcsolatát.
Ennyi ukrán kapott menedékstátuszt
December végéig 4 312 215 volt azon ukrán állampolgárok száma, akik ideiglenes védelmet biztosító menedékstátuszt kaptak az Európai Unió valamely tagállamában - tájékoztatott az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat csütörtökön.
Az uniós hivatal közlése szerint a 2022. február 24-én kezdődött háború elől Ukrajnából elmenekültek továbbra is enyhén növekvő számban regisztráltak ideiglenes védelemre, amelynek révén kaphatnak egyebek mellett egészségügyi ellátást, dolgozhatnak, a gyerekeik pedig állami iskolába járhatnak.
Négy elnökjelölt lesz Oroszországban
Az orosz Központi Választási Bizottság bejelentette, hogy négy elnökjelölt lesz hivatalosan az orosz elnökválasztáson. Közülük Vlagyimir Putyin indulása már biztos, a többieknek még össze kell gyűjteniük a szükséges aláírásokat minden egyes orosz régióból. A Meduza úgy értesült, hogy Borisz Nadezsdin neve nem lesz a jelöltek listáján. A képviselő által gyűjtött aláírások között rengeteg érvénytelent találtak - erről már a Lenta ír -, többek között halott emberek is aláírták Nadezsdin indulásának támogatását.
Lázadás az ukrán rendőrségben
Lázadás tört ki az ukrán rendőrségben - számolt be róla a Lenta. Minderre azt követően került sor, hogy a dnyepropetrovszki rendőrség különleges alakulatát átvezényelték a frontra. Akik nem voltak hajlandóak teljesíteni a parancsot, azokat kirúgták a rendőrségtől és hivatalos behívót kaptak. Az ukrán törvények szerint hadiállapot idején a rendőrséget is a frontra vezényelhetik.
Putyin gratulált Aliyev győzelméhez
Vlagyimir Putyin orosz elnök gratulált Ilham Aliyev azeri elnök újraválasztásához.
Az EU-val fizettetné meg Amerika az ukrán háborút
A New York Times cikke szerint az Egyesült Államok megpróbál megoldást találni arra, hogy miként küldjön fegyvereket Ukrajna számára, emellett pedig egyre nagyobb nyomást helyeznek majd az Európai Unióra, mivel Washington Brüsszellel kívánja megfizettetni a háború árát.
Az amerikai terv szerint fegyvercsere-programot indítanának, amelyben olyan országok vennének részt, mint Japán és Dél-Korea. Ők visszaküldhetik az Egyesült Államoknak régi fegyvereiket és harci eszközeiket, amelyért cserébe újakat kapnak. A visszakapott régi fegyvereket küldenék majd Ukrajnába.
1,75 milliárd dollárt fizethettek a drónokért
Hackerek által megszerzett, kiszivárgott dokumentumokból az derült ki, hogy Oroszország körülbelül 1,75 milliárd dollárt fizetett Iránnak az Ukrajna megtámadására használt Shahed drónokért. A 6000 drónért darabonként 193 000 dollárt fizettek, a fennmaradó összeget pedig a licencdíjak teszik ki, hogy saját, olcsóbb példányokat készítsenek. A magát Prana Networknek nevező hackercsoport azt állította, hogy a drónok iráni gyártójának, a Sahara Thundernek a szervereiről szerezte meg a fájlokat – írja a Telegraph.
Cseh gyártmányú drónokat lőttek le az oroszok
Az orosz védelmi minisztérium közölte, hogy légvédelmi rendszerei szerdán hét rakétát és két drónt semmisítettek meg Belgorod régiója felett. Ukrajnát azzal vádolták, hogy cseh gyártmányú Vampire rakétákkal hajtotta végre a csapást. Ugyanezeket a rakétákat használták a decemberi belgorodi halálos csapások során is – közölte Oroszország.
Németország nem elég nagy
Németország nem elég nagy ahhoz, hogy pótolja a különbséget, ha az Egyesült Államok nem szállít fegyvereket Ukrajnának – mondta Olaf Scholz német kancellár washingtoni útja előtt. "Úgy gondolom, hogy ez az igazi veszély, amellyel jelenleg szembesülünk."
Nincs B-terv
A Fehér Ház közölte, hogy az Ukrajnának szánt 60 milliárd dolláros segélycsomagnak az amerikai kongresszuson keresztül történő megszerzésére összpontosít, annak ellenére, hogy a Szenátus szerdán elutasította a kétpárti egyeztetés után született előterjesztést.
A Fehér Ház nemzetbiztonsági tanácsadója, Jake Sullivan egy sajtótájékoztatón azt mondta: nincs "B-terv". "Úgy gondoljuk, hogy továbbra is tudunk segélyt szállítani Ukrajnának, és meg is fogjuk tenni" - mondta.
Kiderült, mikor kerül adásba a Putyin-interjú
Orosz források szerint Vlagyimir Putyin Tucker Carlson jobboldali amerikai újságírónak, a Fox News egykori műsorvezetőjének adott interjújával Moszkva "befolyást gyakorolhat" a közelgő amerikai választásokra.
"Putyin Tucker Carlson segítsége nélkül fogja megnyerni a választásokat, de Carlson hatalmas közönségén keresztül a Biden és Trump közötti heves küzdelembe beleszólhat" – mondta egy forrás a The Moscow Timesnak.
Carlson azzal vádolta a nyugati újságírókat, hogy ukrán propagandát terjesztenek, és "nem vették a fáradságot", hogy Putyinnal beszéljenek. Azt mondta, hogy az interjúban lehetőséget kínál az elnöknek, hogy megmagyarázza, miért támadta meg Oroszország Ukrajnát.
A hamarosan harmadik évébe lépő háború kezdete óta ez az első alkalom, hogy Putyinnal egy nyugati újságíró interjút készített.
Keleti parti idő szerint 18 órakor (magyar idő szerint 00:00) kerül ki a vágatlan interjú Tucker Carlson honlapjára.
Az ukrán elnök teljes vagyonelkobzást szeretne
"Minden külföldön befagyasztott orosz vagyont el kell kobozni, és az oroszok elleni védekezésre kell felhasználni. Tisztességes megtorolni az agressziót és igazságos, hogy az agresszor állam fizessen meg tetteiért. Partnereinkkel a legerőteljesebben dolgozunk azon, hogy az orosz eszközökről a lehető leghamarabb döntés szülessen" - mondta napi videójában az ukrán elnök, aki beszámolt arról, hogy találkozott Josep Borrellel, az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjével.
A vagyonelkobzás kérdésében egyezett a véleményük abban, hogy egységes és határozott európai döntésre van szükség a nemzetközi jog tiszteletben tartásával.
Új célt tűzött ki Zelenszkij
"A mi feladatunk ebben az évben nemcsak az égi pajzsunk és Ukrajna nagy hatótávolságú képességeinek a lehető legteljesebb körű megerősítése, hanem az is, hogy maximális rendszerszintű veszteséget okozzunk Oroszországnak. Ez különösen vonatkozik a befagyasztott orosz vagyonra, mind a terrorista állam, mind pedig a vele kapcsolatban álló személyek esetében" - mondta napi videójában Volodimir Zelenszkij ukrán elnök.
Magyarország segít
Magyarország területére 2024. február 7-én az ukrán-magyar határszakaszon 4175 fő lépett be. A román-magyar határszakaszon belépők közül 3828 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett.
A beléptetettek közül a rendőrség 35 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást.
Ez történt szerdán:
Ukrán válság
- Oroszország súlyos rakétacsapást mért Odesszára
- Rakétatámadás érte Kárpátalját
- Volodimir Zelenszkij 2025-ben diplomáciai eszközökkel le akarja zárni a háborút
- Olaf Scholz telefonon tárgyalt Vlagyimir Putyinnal
- Az orosz hadsereg elfoglalta Voznyeszenka települést