2024.02.06. 06:37
A török Baykar dróngyártó üzemet épít Ukrajnában (videó)
713. napja tart a háború a szomszédunkban. Hírfolyamunkban az MTI, a Magyar Nemzet, a Mandiner és az Origo híreiből válogatunk.
Török gyártmányú Baykar TB2-es harci drón a Hadsereg-2022 Nemzetközi Haditechniai Fórum keretében az Ukrajna elleni orosz háborúban zsákmányolt harceszközökből rendezett kiállításon a Moszkvához közeli Kubinka Patriot kiállítási központjában 2022. augusztus 18-án
Forrás: MTI/EPA/
Fotó: Jurij Kocsetkov
Georgia ügyvivő miniszterelnöke: Ukrajna ki akarja terjeszteni a háborút Georgiára
Ukrajna ki akarja terjeszteni a háborút Georgiára - jelentette ki kedden Irakli Kobahidze ügyvivő georgiai miniszterelnök az Ukrajnából Voronyezsbe szánt robbanóanyagok lefoglalását követően.
"Ez újfent megerősíti, amit lényegében az ukrán kormány magas rangú tisztségviselői nyíltan hangoztatnak arról, mit akartak és valószínűleg továbbra is akarnak:
egy második frontot nyitni az országunkban"
- húzta alá Kobahidze az Interpressnews hírügynökségnek nyilatkozva.
A georgiai állambiztonsági szolgálat hétfőn közölte, hogy feltartóztattak egy robbanóanyagokat tartalmazó szállítmányt, amely az ukrajnai Odesszából Románia, Bulgária és Törökország érintésével az oroszországi Voronyezsbe tartott, és amelyet valószínűleg terrortámadásra szántak.
Az Oroszországba tartó szállítmányt a georgiai oldalon megállították, mielőtt átlépte volna a határt.
A georgiai állambiztonsági szolgálat szerint az elkövetők azt a látszatot kívánták kelteni, hogy a Georgiában vagy az országon kívül végrehajtott terrorcselekményekért Tbiliszi a felelős, mind a tervezés, mind a végrehajtás tekintetében.
A georgiai titkosszolgálat adatai szerint "hét georgiai, három ukrán és két örmény állampolgár vett részt a robbanóanyagok georgiai behozatalában és az országon belüli mozgatásában. A szállítást egy ukrán állampolgár, Andrij Sarasidze szervezte meg, aki 2020-ban a Nép Szolgája kormánypárt regionális képviselőjelöltje volt az Odesszai területen, és a (georgiai) Batumi városából származik.
Ukrajna tbiliszi nagykövetsége közölte, hogy vizsgálja a georgiai biztonsági szolgálatok vádjait "egy ukrán állampolgár illegális tevékenységben való érintettségét illetően",
ugyanakkor felszólította a tbiliszi kormányt, hogy ne politizálja át az ügyet.
A tbiliszi ukrán nagykövetet még 2023 márciusában hívták vissza konzultációra a két ország között kialakult nézeteltérések miatt. Az ukrán külképviselet vezetőjét később menesztették, így egyelőre alacsonyabb rangú diplomata áll Ukrajna georgiai képviseletének élén.
Josep Borrell Ukrajnában rendőri kiképzést tekintett meg az ukrán belügyminiszterrel
Ukrajnába látogatott Josep Borrell, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője, aki kedden az ukrán belügyminiszterrel közösen megtekintette, hogyan oktatják európai uniós kiképzők az ukrán rendvédelmi szervek tagjait az orosz ellenőrzés alól felszabadított területeken elvégzendő speciális feladatokra.
"A mai napon lehetőségünk volt megnézni, hogyan gyakorlatozik az ukrán rendfenntartókból álló szakosított csapat, amelynek az a feladata, hogy stabilizálja a helyzetet az orosz megszállás alól felszabadított területeken" - mondta Borell újságíróknak az ukrán belügyi akadémia egyik Kijev környéki gyakorlóterepén. Kiemelte, hogy jelenleg 150 leendő kiképző felkészítése zajlik, akik a jövőben hasonló oktatást fognak tartani az ukrán biztonsági és védelmi erők tagjainak. A kiképzéseken az ukrán országos rendőrség és a belügyminisztérium alá tartozó nemzeti gárda tagjai vesznek részt, oktatóik pedig az Európai Unió több szervéből érkeztek.
"Az az elképzelés, hogy az ukrán biztonsági és védelmi erők tagjait felkészítsék a felszabadított területekre történő belépésre, a rend és az ellenőrzés helyreállítására, valamint a polgári lakosság segítésére"
- magyarázta az európai biztos. "Nagyon büszke vagyok erre az együttműködésre. Az Európai Unió változatlanul támogatja Ukrajnát ezen a szinten is, hiszen egy megszállt terület felszabadítása után rendkívül nehéz körülmények között kell helyreállítani a jogállamiságot, újraindítani a kormányzati szervek működését és támogatni a lakosságot" - fogalmazott az EU-biztos.
Borrell megemlítette, hogy ez a negyedik látogatása Ukrajnában az ország ellen csaknem két éve tartó orosz invázió kezdete óta.
Ihor Klimenko belügyminiszter úgyszintén fontosnak nevezte, hogy az akadémián más országok rendőrségének és csendőrségének tagjai felkészítsék az ukrán oktatókat.
A tárcavezető kitért arra, hogy az ukrán hadsereg mintegy kétezer települést vett eddig vissza, s a háború előtt 930 ezren éltek ezeken a területeken. "Mindent megteszünk annak érdekében, hogy ezek az emberek a helyreállítás után visszatérjenek otthonaikba" - ígérte a miniszter.
Klimenko elmondta, hogy az oktatók képzése számos területen zajlik. Ezek között sorolta az aknamentesítést, a járőrözést, bűncselekmények esetén a megfelelő reagálást, az evakuálást és az elsősegélynyújtást, valamint az igazságügyi szakértők és nyomozók munkáját a holttestek exhumálása során.
A török Baykar dróngyártó üzemet épít Ukrajnában
A török Baykar dróngyártó cég elkezdte felépíteni ukrajnai üzemét Kijev határában, és ötszáz embert fog ott foglalkoztatni Bayraktar TB2, vagy TB3 pilóta nélküli harci repülőgépek gyártására – közölte kedden a vállalat vezérigazgatója.
A Bayraktar drónok világszerte ismertté váltak, miután jelentős szerepet játszottak a szíriai, a líbiai, a hegyi-karabahi, illetve az ukrajnai konfliktusban.
A Baykar 2018 óta mintegy 30 országban – egyebek között Ukrajnában, Etiópiában, Líbiában és Azerbajdzsánban – értékesítette TB2-es típusú drónjait a Stockholmi Nemzetközi Békekutató Intézet (SIPRI) szerint.
Haluk Bayraktar vezérigazgató a rijádi globális védelmi kiállításon a Reuters hírügynökségnek nyilatkozva elmondta, hogy az üzem épületének felépítése még mintegy 12 hónapot vesz igénybe.
Az ukrajnai üzem nagy lesz, mintegy ötszáz embert tervezünk ott foglalkoztatni
– tette hozzá.
Haluk Bayraktar megjegyezte, hogy az üzem évente 120 drónt fog tudni gyártani, de még nem döntötték el, hogy a TB2, vagy TB3 változatból.
A vállalatigazgató hozzátette, hogy elképzeléseik szerint Szaúd-Arábiában is elkezdik a termelést két éven belül. A cég tavaly júliusban jelentette be „Törökország történetének legnagyobb védelmi megállapodását” Rijáddal, amelynek keretében egy másik fajta harci drónból, a Bayraktar Akinci típusból adnak el a szunnita királyságnak.
Ukrán hadsereg: az orosz fekete-tengeri flotta egyharmada vált működésképtelenné
Az ukrán erők az orosz fekete-tengeri flotta hadihajóinak mintegy 33 százalékát tették működésképtelenné az Oroszország által Ukrajna ellen indított orosz invázió kezdete óta – közölte az ukrán fegyveres erők stratégiai kommunikációs osztálya kedden a Telegramon.
Az ukrán fegyveres erők vezérkara szerint hadseregünk 24 orosz hajót és egy tengeralattjárót tett működésképtelenné. Nyílt forrásból származó adatok szerint a nagyszabású invázió kezdetén az orosz fekete-tengeri flotta 74 hadihajóból állt
– írta közleményben a kommunikációs osztály.
Az ukrán különleges erők arról számoltak be a sajtószolgálatukon keresztül, hogy megsemmisítettek a Fekete-tengeren egy orosz radarállomást és annak berendezéseit, amelyek segítségével az ellenség kamikaze drónokkal támadta Ukrajna déli részét.
Az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) a Telegramon közölte, hogy hatástalanította az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálatnak (FSZB) egy Ukrajnában működő nagylétszámú hírszerző hálózatát, amelynek az ukrán titkosszolgálatok korábbi és jelenlegi tisztviselői is tagjai voltak. A közlés szerint őrizetbe vették az ellenséges csoport öt tagját. Köztük vannak a védelmi minisztérium hírszerzési főcsoportfőnöksége és az ukrán külső hírszerzés egykori tisztviselői, valamint az SZBU egyik regionális részlegének egy alkalmazottja.
A gyanúsítottak ugyanazzal az FSZB-s tartótiszttel álltak kapcsolatban, aki jelenleg az ideiglenesen megszállt Krím félszigeten tartózkodik. Ennek a hírszerző hálózatnak az volt a feladata, hogy információkat továbbítson Ukrajna védelmi erőiről és stratégiailag fontos energetikai létesítményeiről Oroszországnak
– fejtette ki az SZBU sajtóközleményében.
Oleh Szinyehubov, a keleti Harkiv megye kormányzója a Telegramon arról tájékoztatott, hogy az orosz erők támadást intéztek a régióban lévő Zolucsiv településre, ahol eltaláltak egy szállodát. Az épület romjai alól egy kéthónapos csecsemő holttestét emelték ki a mentést végzők, három nőt – köztük a csecsemő édesanyját – sérülésekkel szállították kórházba.
Az Ukrajinszka Pravda hírportál megyei kormányzók beszámolóiból készített összefoglalójában kiemelte, hogy az elmúlt nap során az orosz erők támadásai legalább hét civil halálát okozták és 13 helyi lakos sebesült meg.
Jaroszlav Zseleznyak parlamenti képviselő a Telegramon tájékoztatott arról, hogy a kijevi törvényhozás jóváhagyta Volodimir Zelenszkij rendeleteit, és újabb 90 nappal meghosszabbította a hadiállapotot, valamint az általános mozgósítást. Hozzátette, hogy már tizedik alkalommal szavazta meg a parlament a hosszabbítást.
Három frontszakaszon előrenyomulásról számolt be az orosz védelmi minisztérium
Előnyösebb hadállásokat foglaltak el az orosz erők Liman és Donyeck környékén, valamint a donyecki régió déli részén, miközben négy frontszakaszon 17 ukrán támadást vertek vissza – közölte az orosz védelmi tárca keddi hadijelentésében.
A minisztérium szerint a legtöbb, szám szerint hét ukrán roham a donyecki frontszakaszon hiúsult meg, a limanin pedig hat. A Moszkvában kiadott tájékoztatás szerint a frontszakaszok mentén az ukrán fél vesztesége csaknem kilencszáz katona volt, akik közül a legtöbben, több mint 290-an a Donyeck körzetében vívott harcokban estek el vagy sebesültek meg súlyosan. Az összesítés a megsemmisített ukrán katonai célpontok és haditechnikai eszközök között említett egyebek mellett egy légierő-lőszerraktárt, két harckocsit, öt páncélozott harcjárművet, egy amerikai M777-es vontatott tarackot, két HIMARS sorozatvetőt és 30 drónt.
A helyi hatóságok az orosz ellenőrzés alá került ukrajnai területek és az Ukrajnával határos orosz régiók több településéről jelentettek kedden ukrán tüzérségi és dróntámadást. Belgorod megye légterében az éjszaka folyamán hét drónt lőtt le az orosz légvédelem.
Magyarország az azonnali tűzszünetet, a béketárgyalásokat, az életet és a jövőt támogatja a háború helyett!
Fegyverszünetet és béketárgyalásokat kell sürgetni, a mielőbbi tartós béke az egyetlen megoldás. Erre szólította fel Bocskor Andrea, a Fidesz EP-képviselője a háborúpárti balliberális többséget az Európai Parlamentben.
Közel két éve tart az ukrajnai háború és azóta Önök ugyanazokat az üres frázisokat ismételgetik, hogy támogatjuk Ukrajnát, amíg kell, majd kimennek a teremből és élik a nyugodt életüket. Önök a háború lázában égnek, politikai tőkét kovácsolnak egy olyan tragédiából, amelyben emberek százezrei haltak meg, milliók pedig elvesztették otthonukat és a háború szörnyűségeit élik át. Elég ebből!
– húzta alá a politikus. Kiemelte: elég Magyarország hazug rágalmazásából is!
Magyarország a kezdetektől kiáll Ukrajna területi integritásáért és szuverenitásáért, elítéli az orosz agressziót, és történelme legnagyobb humanitárius segítségét nyújtja az ukrajnai embereknek!
– mondta Bocskor Andrea. Mint fogalmazott: az ország több mint egymillió ukrajnai menekültet fogadott be, óvodai és iskolai ellátást, ingyenes étkeztetést biztosítva a menekült gyermekek számára, emellett lerombolt iskolát és kórházat épít újjá Kijev megyében! Mi az életet és a jövőt támogatjuk – jelentette ki.
A teljes cikket a Magyar Nemzeten olvashatja el.
Charles Michel: az Ukrajna támogatására mozgósított forrásokat saját biztonságunkba fektetjük be
A kétségek és gyanakvás eloszlatása végett hangsúlyozom, hogy minden egyes euró, amelyet Ukrajna támogatására mozgósítunk, saját biztonságunkba és jólétünkbe fektetjük be, az Európai Unió stabilitásába – jelentette ki Charles Michel, az uniós tagállamok vezetőit tömörítő Európai Tanács elnöke kedden Strasbourgban.
Michel az Európai Parlament plenáris ülésén, a múlt heti EU-csúcs következtetéseit tárgyaló vitában hangsúlyozta: az, hogy a tanácsülésen egyhangú döntés született végül Ukrajna négyéves időszakon át tartó, 50 milliárd eurós támogatásáról, azt mutatja, hogy a tagállamok nem hagyják magunkat megfélemlíteni Oroszország által, amely brutálisan megsértette Ukrajna szuverenitását és a nemzetközi jogot.
„Az Európai Tanács döntése üzenet mindazoknak, akik hisznek a demokratikus értékekben és a szabadságban" – jelentette ki.
Michel beszédében felkérést intézett az Egyesült Államok képviselőházához, hogy bocsássa rendelkezésre az Ukrajna pénzügyi stabilitásának garantálásához szükséges 60 milliárd dollárt.
Felhívta a figyelmet, hogy elkövetkező hónapok nagyon fontos témája az Ukrajnának nyújtott katonai támogatás, sürgős, hogy Kijevet még több fegyverrel, lőszerrel támogassa az EU.
A közel-keleti helyzettel kapcsolatban Charles Michel hangsúlyozta, hogy mindent meg kell tenni a regionális eszkaláció megakadályozása érdekében. Az elnök szerint a gázai helyzet megítélésével kapcsolatban el kell kerülni a kettős mércét.
Charles Michel beszédében kitért a mezőgazdásági termelők helyzetére is. „Számos európai országban a gazdák dühüket, aggodalmukat fejezték ki, és a mi kötelességünk, hogy meghallgassuk őket, és válaszoljunk felhívásaikra” – jelentette ki.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a plenáris vitán elmondta: az európai gazdák sarokba szorítva érzik magukat, ők érzik elsősorban az éghajlatváltozás, az ukrajnai háború hatásait.
A mezőgazdaság és a gazdák jövője aggodalomra adhat okot, azonban a mezőgazdaságnak fenntarthatóbb termelési modell felé kell elmozdulnia, hogy az agrárgazdaságok az elkövetkező években is nyereségesek maradjanak
– hívta fel a figyelmet.
Emlékeztetett, hogy a jó talaj a gazdák megélhetésének alapját jelentette, azonban az európai talajok mintegy 70 százaléka ma már rossz minőségűvé vált. Ezt a tendenciát meg kell fordítani, amihez a hatékony természetvédelemnek nagyvonalú ösztönzőket kell kínálnia – tette hozzá.
A bizottság elnöke bejelentette: javasolni fogja a testületének, hogy vonják vissza azt a törvénytervezetet, amely a növényvédőszerek használatának felére csökkentésére irányult volna az EU-ban. Véleménye szerint azért kell visszavonni, mert a törvénytervezet a „megosztottság szimbólumává” vált környezetvédelmi és mezőgazdasági kérdésekben. „Az Európai Bizottság egy új, sokkal érettebb javaslatot készíthetne az érdekelt felek bevonásával ebben a kérdésben” – tette hozzá.
Cseh Katalin, a Momentum uniós parlamenti képviselője hozzászólásában úgy fogalmazott: „az EU-csúcsok abszurddá váltak, mivel Orbán Viktor vétóval fenyeget, aztán élvezi, hogy a figyelem középpontjában lehet, mint minden nárcisztikus személy, majd megpróbál egy kis pénzt kicsikarni, végül a nyomás alatt összecsuklik, és a következő csúcstalálkozóra tartogatja vétóját”.
„Ez lehetne akár nevetséges is, azonban itt élet-halál kérdéséről van szó, mert az ukránok életüket áldozzák a csatatéren Európa biztonságáért, míg a vita arról folyik, hogy a GDP 1 százalékát fel tudjuk-e áldozni támogatásukra” – jelentette ki.
Véleménye szerint Európának sokkal többet kell majd fizetnie, ha Ukrajna elveszti a háborút, ezért az uniós döntéshozatal felgyorsítása érdekében véget kell vetni az egyhangúság követelményének. „Változásra van szükség az uniós szerződésekben, hiszen a biztonságunk függ ettől”– húzta alá Cseh Katalin.
Deutsch Tamás a Fidesz EP-képviselője felszólalásában rámutatott: Az európai agrártermelők százezrei tiltakoznak a gazdákat és a mezőgazdaságot tönkretevő brüsszeli döntések ellen, míg illegális migránsok millióinak áradata özönlik Európába az unió védtelen külső határain keresztül, és Brüsszel, élen az Európai Parlamenttel, a korrupció fővárosává vált.
„A brüsszeli bürokraták ahelyett, hogy az európai emberek mindennapi életét érintő súlyos problémákkal törődnének, továbbra is Magyarország folyamatos zsarolásával foglalatoskodnak. A brüsszeli bürokrácia azt a Magyarországot támadja, amelyik – velük ellentétben – képes megvédeni a határait, azt a Magyarországot, amelyik Brüsszel helyett is képes volt megvédeni a magyar gazdákat, például az ukrán gabona behozatalának megtiltásával” – hangoztatta.
A képviselő felhívta a figyelmet, hogy az uniós választásokon Európa-szerte lehetőség nyílik az állampolgárok számára, hogy „elzavarják végre a korrupt és mihaszna brüsszeli bürokratákat.”
Ukrán képviselő: Zelenszkij a hadsereg főparancsnoka mellett helyetteseit is menesztené
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök az Ukrán Fegyveres Erők (SZBU) főparancsnoka, Valerij Zaluzsnij helyetteseit is el kívánja bocsátani - állítja Olekszij Honcsarenko ukrán parlamenti képviselő.
A Telegram üzenetküldő csatornán a politikus azt írta, hogy Zaluzsnijjal együtt elbocsátani tervezik az összes helyettesét: Moiszjukot, Balant, Zabrodszkijt.
Evhen Moiszjukot Oroszországban a Donyec-medence lövetésével vádolják, amelyben több mint százan meghaltak vagy megsebesültek. Az orosz belügyminisztérium 2023 augusztusában körözést adott ki ellene. Mihajlo Zabrodszkij részt vett a kijevi haderő Donyec-medencei hadműveletében, 2017-2019-ben az SZBU légideszant csapatainak parancsnoka volt. Mikola Balan pedig 2022-ig az ukrán Nemzeti Gárda parancsnoka volt – emlékeztetett a TASZSZ orosz állami hírügynökség.
Az ukrán államfő a RAI olasz tévécsatornának adott interjújában korábban elismerte, hogy átalakítást fontolgat az ország katonai vezetésében. Hangsúlyozta, hogy a hadsereg vezetése mellett szerinte az ország teljes vezetői apparátusának személyi megújítására is szükség van.
Az ukrán tömegtájékoztatási eszközökben és a közösségi hálózatokon január 29-én jelentek meg a Zaluzsnij lemondásáról szóló, forrásokat idéző jelentések. Aznap – értesülések szerint – Zelenszkij javasolta a főparancsnoknak, hogy önként nyújtsa be lemondását. Boriszlav Bereza, a törvényhozás (Verhovna Rada) egykori képviselője szerint Zaluzsnijnak felajánlották az egyik európai ország nagyköveti posztját, de ő ezt visszautasította.
Egy nappal korábban Evhen Sevcsenko parlamenti képviselő viszont azt mondta, Zaluzsnij elfogadta, hogy londoni nagykövet legyen.
NAÜ-főigazgató: a zaporizzsjai atomerőműnél több dolgozó nem hajlandó szerződést aláírni a Roszatommal
Az orosz ellenőrzés alá került dél-ukrajnai zaporizzsjai atomerőműnél mintegy száz dolgozó nem hajlandó munkaszerződést aláírni a Roszatom orosz állami atomenergetikai vállalattal – mondta el Rafael Grossi, a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) főigazgatója kedden az RFI francia rádióban.
A NAÜ információi szerint az erőművet működtető orosz hatóság az érintetteket nem engedi belépni a létesítmény területére. A főigazgató közölte, szerdai zaporizzsjai látogatásán meg fogja vizsgálni, hogy ez a körülmény hatással van-e az erőmű működésére.
Pár nappal ezelőtt a NAÜ arról számolt be, hogy már nem engedik be az ukrajnai atomerőműveket üzemeltető Enerhoatom vállalat munkatársait a létesítmény területére.
A zaporizzsjai atomerőmű hat reaktorát hónapokkal ezelőtt lekapcsolták, azok nem termelnek áramot, de a nukleáris fűtőanyagok hűtését továbbra is fenn kell tartani. Az üzem röviddel az ukrajnai háború megindítása után orosz ellenőrzés alá került, de azóta is időről időre támadások érik a létesítményt. Moszkva és Kijev ezekkel kölcsönösen egymást vádolja.
Ennek a hatalmas létesítménynek 12 ezer dolgozója volt valaha, mára ezt a létszámot 2-3 ezer közé csökkentették. Pillanatnyilag a helyzet stabil, de nagyon-nagyon törékeny ez az egyensúly - hangsúlyozta Grossi az interjúban.
Rafael Grossi kedden Kijevbe érkezett, és megbeszélést folytatott Herman Haluscsenko ukrán energetikai miniszterrel, és más ukrán tisztségviselőkkel is találkozik majd. Szerdán Zaporizzsjába utazik tovább, és a tervek szerint Moszkvában is látogatást tesz.
Kennedy szerint felelőtlenség lenne még több pénzt adni Ukrajnának
Már 113 milliárd dollárt költöttünk erre az ukrajnai proxyháborúra – jelentette ki az X-en Robert F. Kennedy Jr.
A politikus szerint nagyon felelőtlen lenne több pénzt adni Ukrajnának, ugyanis az Egyesült Államoknak amúgy is van problémája az inflációval, valamint a migrációval.
Von der Leyen közölte, mikor nyitná meg pénzcsapokat Ukrajna felé
Kedden Ursula von der Leyen arról írt az X-en, hogy jelentős előrelépésnek tartja az 50 milliárd eurós ukrán hitelkeretet.
Továbbra is biztosítani fogjuk a szükséges finanszírozást bátor partnerünk és feltörekvő tagországunk számára
– írta az Európai Bizottság elnöke.
Célunk, hogy márciusban megkezdjük a kifizetéseket – írta.
A teljes cikket a Mandineren olvashatja el.
Ukrán újságírók szerint a helyi biztonsági szolgálat kémkedett utánuk
A bihus.info ukrán oknyomozó portál közlése szerint az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) egyik részlege illegális megfigyelés alatt tartotta újságíróit.
A Telegram üzenetküldő alkalmazáson közzétett hétfői bejegyzésében a portál, amely rendszeresen tesz közzé tényfeltáró írásokat hivatalnokokról és gazdag magánszemélyekről, azt állította, hogy az SZBU egyik egysége 30 emberrel kémkedett újságírói után egy decemberi szállodai céges rendezvényen.
„Ki jelenti a legnagyobb veszélyt a nemzetbiztonságra háborús időkben?” – teszi fel a kérdést a portál. „Az SZBU véleménye szerint egyértelműen az újságírók” – adja meg a választ.
Az SZBU a vádra reagálva közleményben tudatta, hogy a nemzeti érdekek védelmét szolgáló küldetése részeként támogatja a szabad sajtó elveit, és büntetőeljárás indult a kémtechnológia használata miatt.
Egy, a szervezeten belüli forrás újságíróknak elmondta, hogy az egyik egység, a Nemzeti Államiság Védelmének Osztálya vezetőjét a vádak nyilvánosságra kerülése után, a múlt hónapban elbocsátották.
Az SZBU a Telegramon nyilvánosságra hozott közleményében azt állította, hogy a bihus.info néhány munkatársát kábítószer-kereskedők ügyfeleiként azonosították.
A múlt hónapban egy kevéssé ismert csoport által az internetre feltöltött videón látható volt, hogy a bihus.info tagjai a decemberi rendezvényen rekreációs drogokat használtak, és az Ukrajnában illegális kannabisz és MDMA (közismert nevén ecstasy) beszerzéséről beszéltek. A bihus.info elismerte, hogy a videó valódi, és elítélte a droghasználatot, de egyúttal munkatársai megfigyelését is.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök bejelentette, hogy vizsgálatot indítanak a megfigyelés ügyében, és elítélte az újságírókra gyakorolt nyomást.
Befejezhetik a gázvezeték-robbanás vizsgálatát
Svédország a héten bejelenti, hogy folytatja-e az Északi Áramlat gázvezeték robbantásának kivizsgálását.
2022 szeptemberében több megmagyarázhatatlan víz alatti robbanás megszakította az Északi Áramlat 1 és az újonnan épített Északi Áramlat 2 vezetékeket, amelyek Oroszországot és Németországot kötik össze a Balti-tengeren. A robbanások Svédország és Dánia gazdasági övezetében történtek.
Svédország röviddel az incidens után közölte, hogy a nyomozás robbanóanyag-nyomokat talált, amelyek szabotázsra utalnak, de nyilvánosan nem neveztek meg gyanúsítottakat.
Újabb uniós szankciócsomag készül
EU-diplomaták szerint az Európai Bizottság és az EU tagállamai egy új szankciócsomagot készülnek elfogadni Oroszország ukrajnai inváziójának második évfordulója alkalmából.
A kiszivárgó információk alapján míg néhány ország több orosz termék, például az alumínium exporttilalmára szólítana fel, a Bizottság egy olyan javaslatot fog tenni, amely reményei szerint minimális vitát vált ki a tagállamok között, így azt gyorsan elfogadhatják.
Zelenszkij: biztonságos lesz a Fekete-tenger
„Az ukrán békeformula végrehajtásának egyik kézzelfogható eredménye a Fekete-tengeren való szabad és biztonságos hajózás lesz, vizei pedig felszabadulnak az orosz fegyveres agresszió alól” – jelentette ki Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a Cserkaszi régióban a Helyi és Regionális Hatóságok Kongresszusának ülésén.
Az elnök emlékeztetett, hogy tavaly Ukrajna kiszorította az orosz hajókat a fekete-tengeri hajózási útvonalakról, és bebizonyította, hogy az exportfolyosók orosz befolyás nélkül működnek, és nem kell más utakat és kikötőket keresni az élelmiszerexporthoz.
Magyarország segít
Magyarország területére 2024. február 5-én 0 óra és 24 óra között az ukrán-magyar határszakaszon 3786 fő lépett be. A román-magyar határszakaszon belépők közül 3384 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett.
A beléptetettek közül a rendőrség 16 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást.
Ez történt hétfőn:
Ukrán válság
- Oroszország súlyos rakétacsapást mért Odesszára
- Rakétatámadás érte Kárpátalját
- Volodimir Zelenszkij 2025-ben diplomáciai eszközökkel le akarja zárni a háborút
- Olaf Scholz telefonon tárgyalt Vlagyimir Putyinnal
- Az orosz hadsereg elfoglalta Voznyeszenka települést