2024.01.19. 09:22
Az arab országok szerint a palesztin állam létrehozása zárhatná le a háborút
Az izraeli–palesztin háború 105. napjának eseményeit ismertető hírfolyamunkban az MTI, a Magyar Nemzet, a Mandiner, a Világgazdaság és az Origo híreiből válogatunk.
Izraeli harcjármű a Gázai övezet határának térségében, Dél-Izraelben 2024. január 17-én
Forrás: MTI/AP
Fotó: Ohad Zwigenberg
Borrell: szükség esetén rá kell kényszeríteni Izraelre a palesztin államot
A nemzetközi közösségnek szükség esetén kívülről kell rákényszerítenie Izraelre a palesztin államot - jelentette ki pénteken Josep Borrell uniós külügyi és biztonságpolitikai főképviselő a spanyolországi Valladolidi Egyetemen, ahol díszdoktori címet kapott. Borrell úgy vélekedett, hogy máskülönben a gyűlölet spirálja nemzedékeken át fog forogni.
Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök csütörtöki sajtótájékoztatóján ismételten visszautasította egy szuverén palesztin állam létrehozását Izrael mellett a gázai övezeti háborút követően.
A kétállami megoldásra, amelyet az Egyesült Államok szorgalmaz, Netanjahu azzal válaszolt, hogy
Izrael miniszterelnökének képesnek kell lennie szükség esetén nemet mondania, még a legjobb barátainak is.
Borrell viszont azt hangsúlyozta, hogy az izraeliek és a palesztinok nem képesek többé kompromisszumra.
Az érintettek túlzottan dühösek egymásra, hogy maguktól megállapodásra jussanak
– mondta. Felszólította az arab világot, Európát, az Egyesült Államokat és a teljes ENSZ-t, hogy ismerjék el a palesztin állam megalakulását Izrael ellenállása ellenére is.
Borrell azzal vádolta Izraelt, hogy pénzzel támogatta a radikális iszlamista Hamász megalakulását, hogy ezzel meggyengítse a Mahmúd Abbász vezette - jóval mérsékeltebb - Palesztin Hatóságot Ciszjordániában, elejét véve egy független palesztin állam létrehozásának.
Netanjahu többször visszautasította az ilyen jellegű vádakat.
Sokan meghaltak izraeli légitámadásokban a Gázai övezetben, összecsapások voltak Hán-Júnisznál
Palesztinok tucatjai haltak meg a Hamász közlése szerint pénteken a Gázai övezet elleni intenzív légicsapásokban: az izraeli hadsereg Hán-Júnisz városban összpontosítja a szervezet elleni szárazföldi műveletét. Szemtanúk péntek reggel tüzérségi tűzről és légicsapásokról számoltak be az övezet déli részének legnagyobb városából, ahol Izrael szerint a palesztin iszlamista szervezetnek és utóbbi több kisebb szövetségesének a vezetője rejtőzik.
A Hamász egészségügyi minisztériuma szerint az izraeli légicsapások péntek hajnaltól délig hetvenhét ember halálát okozták a Gázai övezetben. A tárca adatai szerint az elmúlt huszonnégy órában 142 palesztin halt meg, és 278 megsebesült, így a több mint három hónapja tartó gázai övezeti háború palesztin halálos áldozatainak száma 24 762, a sebesülteké pedig 62 108.
A palesztin Vörös Félhold szerint többen megsebesültek, amikor az izraeli erők drónokról lőttek az al-Amal kórházban lévő civilekre, illetve a kórház hán-júniszi épületére, ahol számos menekült is meghúzza magát. Támadás érte az egyik menekülteket segítő szervezet központját is.
Izraeli harckocsik közelítették meg az övezet még működő legnagyobb kórházát, a Nászirt is. Tedrosz Adhanom Gebrejeszusz, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) főigazgatója bírálta a palesztin területen tapasztalható embertelen életkörülményeket.
Az övezet 2,4 millió lakosa mindenben hiányt szenved, ráadásul egy hét óta már telefon- és internetszolgáltatás sincs. Mintegy húszezer csecsemő született ebben a pokolban, a felfoghatatlannál is rosszabb körülmények között október 7-e, Hamász Izrael elleni terrortámadása óta – mondta pénteken az ENSZ Gyermekalapjának, az UNICEF-nek a szóvivője, Tess Ingram genfi sajtótájékoztatóján.
A szóvivő, aki röviddel korábban tért vissza az övezetből, elmondta, hogy több alkalommal is olyan rémisztő jelenteknek volt szemtanúja, amelyeknek elszenvedője várandós, illetve szoptatós anyák és csecsemőik voltak.
Enrico Vallaperta, az Orvosok Határok Nélkül (MSF) nemzetközi segélyszervezet egyik orvosa háromhetes gázai övezeti látogatása után pénteken Kairóban általa korábban soha nem látott körülményekről számolt be, túlterhelt kórházakról, gyermekek közelében becsapódó bombákról, és arról, hogy e gyerekeket nem lehet semmilyen óvóhelyre menekíteni. Ukrajnában, ahol az orosz erők offenzívájának megindulása után járt, a nőket és a gyereket gyorsan óvóhelyre vitték támadás esetén – mondta. A Gázai övezetben ez lehetetlen - tette hozzá az olasz orvos, aki elmondása szerint "nagyon sok gyermeket" látott el.
Oroszország felszólított a túszok elengedésére
Az orosz diplomácia pénteken Moszkvában Hamász-vezetőkkel folytatott tárgyalásain felszólította a palesztin szervezetet, hogy engedje szabadon az október 7-i terrortámadásban Izraelből túsznak elhurcolt embereket.
Az orosz külügy szintén katasztrofálisnak nevezte a gázai övezeti humanitárius helyzetet.
A nemzetközi közösség eközben a konfliktus kiszélesedésétől tart. Az ANI hivatalos libanoni hírügynökség és Kfar-Kila dél-libanoni település polgármesterének beszámolója szerint az izraeli légierő pénteken legkevesebb három házat lerombolt a településen. A szíriai határon pedig - állítása szerint - az izraeli hadsereg a szíriai haderő létesítményeit vette célba.
Afrikai vezetők bírálják Izrael gázai hadműveletét
Afrikai vezetők bírálták pénteken Izrael számos civil életét követelő Gázai övezeti hadműveletét, és haladéktalan tűzszünetet követelnek.
Musza Faki Mahamat, az Afrikai Unió Bizottságának elnöke az el nem kötelezett országok mozgalmának (NAM) kampalai konferenciáján erkölcstelennek és elfogadhatatlannak nevezte a Gázai övezeti háborút.
A palesztinok ellen folytatott igazságtalan háború végét és a kétállami megoldás megvalósítását követeljük
- mondta.
Mahamat felszólította a 120 országot tömörítő el nem kötelezetteket, hogy követeljenek igazságot a palesztin népnek a nemzetközi közösségben.
Cyril Ramaphosa dél-afrikai elnök felszólalásában az izraeli túszok szabadon engedését és a tárgyalások újrafelvételét sürgette "egy igazságos rendezés alapján, amely véget vetne a palesztin nép szenvedéseinek". Ramaphosa ezen felül akadálytalan humanitárius hozzáférést követelt a létfontosságú segélyek és alapvető szolgáltatások nyújtásához a Gázai övezeti lakosság szükségleteinek fedezésére.
Fotó: Nászer Nászer / Forrás: MTI/AP
A Dél-afrikai Köztársaság tavaly év végén a Nemzetközi Bírósághoz (ICJ) fordult azzal a váddal, hogy Izrael népirtást követ el a Gázai övezetben, és bírósági végzést kért az izraeli hadművelet azonnali leállíttatására.
"Erre azért van szükség, hogy a palesztin nép jogai ne szenvedjenek további, súlyos és helyrehozhatatlan károkat" - hangoztatta a dél-afrikai vezető.
A hétfőn elkezdődött el nem kötelezetti konferencián a palesztin ENSZ-nagykövet felszólította a szervezetet, hogy gyakoroljon nyomást Izraelre a tűzszünet érdekében. Rijád Manszúr felhívta a figyelmet arra, hogy az ENSZ-közgyűlés és a Biztonsági Tanács határozatai ellenére továbbra sem sikerült fegyverszünetet elérni.
Az EU a Hamászt is célzó szankciós keretet hozott létre, és hat személyt jegyzékbe vett
Az Európai Unió Külügyek Tanácsa a Hamász terrorszervezetet és a Palesztin Iszlám Dzsihád nevű iszlamista szervezetet érintő korlátozóintézkedések célzott keretét hozta létre, és hat embert jegyzékbe vett - tájékoztatott az uniós tanács pénteken.
A közlemény szerint a szankciós keret lehetővé teszi az Európai Unió számára, hogy felelősségre vonjon minden olyan személyt vagy szervezetet, aki, illetve amely támogatja, elősegíti vagy lehetővé teszi a két szervezet erőszakos cselekményeit.
Kiemelték: a döntést a külügyi tanács az Izrael ellen október 7-én elkövetett, illetve más közelmúltbeli támadások súlyosságára, valamint a békét és a nemzetközi biztonságot fenyegető erőszakos cselekmények elleni küzdelem fontosságára tekintettel hozta meg. Célja az erőszakcselekmények megelőzése - emelték ki.
Az új szankciós rendszer alkalmazásával az EU célba veheti azokat, akik pénzügyileg támogatják a Hamászt vagy a Palesztin Iszlám Dzsihád nevű szervezetet vagy részt vesznek e szervezetek erőszakos cselekményeinek tervezésében, előkészítésében vagy lehetővé tételében. Olyan emberek, csoportok, szervezetek és szervek ellen irányulhat, akik például fegyverek és azokhoz kapcsolódó felszerelések szállításában vettek részt, vagy ilyen eszközöket értékesítettek vagy adtak át a két terrorszervezetnek. Célozhat továbbá olyanokat, akik, illetve amelyek Izrael stabilitását vagy biztonságát aláásó vagy fenyegető cselekmények támogatásában vesznek részt e szervezetekkel együttműködve, illetve részt vesznek a nemzetközi humanitárius jog vagy az emberi jogok súlyos megsértésében, vagy felelősek a két szervezet erőszakos cselekményeire való felbujtásért.
A Külügyek Tanácsa pénteki határozatában jegyzékbe vett hat személyt, akik felelősek a Hamász pénzügyi támogatásáért. Közöttük a terrorszervezetek pénzügyi vezetői, valamint szudáni, algériai és libanoni székhelyű finanszírozók, illetve üzletemberek szerepelnek.
A büntetőintézkedések személyek esetében az EU-ba való beutazási tilalmat, illetve emberek és szervezetek esetében egyaránt vagyonieszköz-befagyasztást foglalnak magukban. Emellett uniós állampolgároknak és szervezeteknek tilos lesz pénzeszközöket a jegyzékbe vettek rendelkezésére bocsátaniuk.
A közlemény Josep Borrell uniós külügyi és biztonságpolitikai főképviselőt idézte, aki az mondta: a korlátozóintézkedések célzott keretéről szóló határozattal az Európai Unió azt mutatja, hogy készen áll lépéseket tenni a terroristák által október 7-én elkövetetett brutalitásra. Az izraeliek és a palesztinok megérdemlik, hogy igazságos, tartós és biztonságos békében éljenek - tette hozzá.
Az új szankciós keretet az unió 2025. január 19-ig alkalmazza. Célkitűzései megvalósulásának elmaradása esetén érvényesége meghosszabbítható.
Az olasz külügyminiszter szerint nem megengedhető, hogy a Hamász irányítsa a Közel-Kelet térségét
Partnernek a Palesztin Nemzeti Hatóság számít, nem a Hamász, amelynek nem engedhető meg, hogy a Közel-Keletnek ezt a térségét kormányozza - jelentette ki Antonio Tajani külügyminiszter egy pénteki interjúban.
Tajani bejelentette, hogy Olaszország készen áll részt venni egy esetleges ENSZ-békemisszióban a Gázai övezetben.
Ha a béke fenntartására lesz szükség a konfliktus utáni átmeneti időszakban, katonákat küldünk
- hangoztatta Tajani a Radio24 kereskedelmi csatornán.
A római külügyi tárca vezetője emlékeztetett, hogy több mint ezer olasz katona szolgál Libanonban, az ENSZ békefenntartó missziójában (UNIFIL).
Megjegyezte, a béke feltételének számít, hogy többé egyetlen rakétát se lőjenek Izraelre, se a Gázai-övezetből, sem Libanonból.
Elmondta, hogy január 24-től két apos látogatást tesz a Szentföldön, ahol a Palesztin Nemzeti Hatóság képviselőivel is egyeztetet, "mivel nem lehet megengedni, hogy a térséget a Hamász irányítsa". Tajani a palesztin iszlamista szervezetre utalt, amely október 7-én súlyos terrortámadást hajtott végre Izrael területén.
Hozzátette, hogy Róma továbbra is a kétállami megoldást támogatja.
Ami a Vörös-tengeren kialakult válsághelyzetet illeti, Antonio Tajani elmondta, hogy az uniós külügyminiszterek hétfői ülésén kezdeményezést tesz egy közös katonai misszióra. Hangsúlyozta, hogy a misszióban az Európai Unión kívüli országok részvételét is szorgalmazzák, többek között Norvégiáét.
Belgium is csatlakozik a vörös-tengeri katonai szövetséghez
Belgium is csatlakozik a vörös-tengeri katonai szövetséghez, amelynek célja a hajózás szabadságának biztosítása a jemeni Húszi lázadók támadásaival szemben - jelentette be pénteken a belga miniszteri tanács.
Ludivine Dedonder védelmi miniszter közölte:
országa a haditengerészet egyik fregattjával járul hozzá a misszióhoz.
A sajtónak adott nyilatkozatában elmondta, hogy a vörös-tengeri művelet egyértelműen a kereskedelmi hajók védelmét szolgálja.
A belga részvétel részleteit még meg kell vitatni a szövetségi parlamentben, de a misszió várhatóan a jelenleg belga parancsnokság alatt álló Agenor/Emasoh művelethez kapcsolódik majd, amelynek célja a hajózás szabadságának biztosítása a Perzsa-öböl bejáratánál. "A cél az, hogy ennek a műveletnek a hatókörét kiterjesszük a Vörös-tengerre" - foglalta össze a védelmi miniszter.
Forrás: AFP
A Hamász palesztin iszlamista szervezet és Izrael között a Gázai övezetben zajló konfliktus kiújulása óta a jemeni húszi lázadók számos kereskedelmi hajó ellen hajtottak végre támadásokat a Vörös-tengeren, nemzetközi vélemények szerint iráni támogatással. Az Egyesült Államok a Szuezi-csatornához vezető, kulcsfontosságú tengeri kereskedelmi útvonal hatékonyabb védelme érdekében nemzetközi katonai szövetség létrehozását kezdeményezte, és ehhez már több mint 20 ország, köztük Nagy-Britannia, Kanada, Franciaország, Hollandia, Norvégia és Dánia csatlakozott.
Az Európai Bizottság szóvivője kedden kijelentette, hogy a húszik támadásai törvénytelenek, és a Vörös-tengeren közlekedő összes kereskedelmi hajót célba veszik, nem csak azokat, amelyek Izraelbe tartanak, vagy izraeli cégek tulajdonában vannak.
ENSZ-tisztviselő: az izraeli erők palesztin foglyokat aláztak meg
Az izraeli biztonsági erők palesztin fogvatartottakkal szembeni megalázó bánásmódjáról számolt be pénteken az ENSZ egyik, a Gázai övezetben emberi jogi tisztviselője.
Ajith Sunghay újságíróknak azt mondta, találkozott olyan, szemmel láthatóan sokkos állapotban lévő palesztin férfiakkal, akiket elmondásuk szerint hetekig - akár 55 napig - tartottak fogva ismeretlen helyen bekötött szemmel és bántalmaztak, egyeseket pedig pelenkában, megfelelő ruházat nélkül engedtek szabadon a hideg időben.
A tisztviselő közölte: nem tudni, pontosan hány férfi került fogságba Izrael gázai hadműveleteinek kezdete óta, de szerinte a számuk több ezerre tehető.
Izrael egyelőre nem reagált a vádakra, a hadsereg szóvivője azonban korábban elismerte, hogy noha erőik a nemzetközi joggal összhangban bánnak a fogvatartottakkal, a fegyverek és robbanóanyagok kiszűrése érdekében gyakran felszólították őket ruházatuk átadására.
Az izraeli televízió decemberben felvételeket sugárzott Gázában alsóneműre vetkőztetett palesztin férfiakról. Ejlon Lévi izraeli kormányszóvivő akkor azt mondta, hogy a képeken "katonakorú férfiak láthatóak, akiket olyan területeken fedeztek fel, ahonnan a civileket már hetekkel ezelőtt evakuálni kellett volna".
Az izraeli hadsereg szerint az Iszlám Dzsihád magas rangú tagját likvidálták Gázában
Megölték Váil Abu Fanún, az Iszlám Dzsihád terrorszervezet egyik magas rangú tagját a Gázai övezetben - közölte az izraeli hadsereg (IDF) pénteken.
Fanún feltehetően az Iszlám Dzsihád propagandaegységének helyettes vezetője volt, és légicsapás végzett vele csütörtökön
- közölte az IDF.
Az Iszlám Dzsihád nevű terrorszervezet a Közel-Kelet egyik legradikálisabb militáns csoportja tartják, amelynek tagjai a Gázai övezetből rendszeresen lőnek ki rakétákat Izraelre.
Fotó: Maya Alleruzzo / Forrás: MTI/AP
Az izraeli szárazföldi csapatok arról számoltak be, hogy jelenleg is folynak a harcok a Gázai övezetben, a légierő és a tengerészeti egységek segítségével.
Az izraeli offenzíva kezdete óta 192 katona vesztette életét a harcokban.
Mexikó és Chile a Nemzetközi Büntetőbírósághoz fordul
Chile és Mexikó a háború sújtotta gázai övezetben élő civilekkel szembeni erőszak fokozódása miatt növekvő aggodalmának adott hangot a Nemzetközi Büntetőbíróságnál (ICC) helyi idő szerint csütörtökön benyújtott indítványában.
A mexikói külügyminisztérium közleményében azt írta, hogy az ICC a megfelelő fórum a feltételezett emberiesség elleni és háborús bűncselekmények kivizsgálására, amelyeket "akár a megszálló, akár a megszállt hatalom képviselői" követtek el. Alberto van Klaveren chilei külügyminiszter Santiagó de Chilében kijelentette, hogy országa teljes mértékben egyetért a keresettel és támogatja a bűncselekmények kivizsgálását.
Habár Izrael nem tagja a hágai székhelyű ICC-nek, és nem ismeri el a joghatóságát, az ICC ügyésze nemrégiben azt közölte, hogy a Gázai övezetben elkövetett izraeli, valamint a Hamász által Izrael területén elkövetett háborús bűncselekmények kivizsgálása egyaránt a bíróság joghatósága alá esik.
Dél-Afrika népirtás vádjával nyújtott be keresetet Izrael ellen a Nemzetközi Bíróságon (ICJ) januárban, amelyben az izraeli műveletek azonnali leállítását követelték. Izrael tagadja a népirtás vádját.
A palesztin külügyminisztérium közleményben üdvözölte az indítványt, ugyanakkor hangsúlyozták, hogy az izraeli vezetést nem rettenti el, mert azóta is folytatják a "népirtó háborút" az övezetben.
A húszik szabad áthaladást ígérnek a Vörös-tengeren minden hajónak, amely nem áll kapcsolatban Izraellel
Szabad áthaladást biztosít a kínai és orosz hajók, valamint minden, Izraellel kapcsolatokat nem ápoló hajó számára a Vörös-tengeren a jemeni húszi mozgalom - jelentette ki a húszik egyik vezetője az Izvesztyija című orosz lapnak adott, pénteken megjelent interjúban.
Mohammed al-Buhejti, a húszi lázadókat tömörítő Anszar al-Allah iszlamista mozgalom politikai bizottságának tagja leszögezte:
a Vörös-tenger jemeni partvidékéhez közeli vizeken áthaladó hajók teljes biztonságban vannak mindaddig, amíg "nem tartanak fenn kapcsolatokat bizonyos országokkal, elsősorban Izraellel".
A húszik célja hogy gazdaságilag gyengítsék Izraelt annak érdekében, hogy felhagyjon a Gázai övezetben indított háborújával - hangsúlyozta.
Az illetékes kitért az Egyesült Államok és Nagy-Britannia által a húszik ellen az utóbbi napokban intézett támadásokra is, leszögezve: innentől kezdve a két ország egyetlen hajója sincs biztonságban a Vörös-tenger vizein.
"Az ár, melyet az agresszorok fizetnek, magasabb lesz annál, mint amit Jemen fizet" - fogalmazott.
Kiemelte azonban, hogy
minden más hajó esetében a húszik készek biztosítani az áthaladást, "mert a szabad hajózás Jemen számára is nagyon fontos".
Buhejti kitért a november 19-én a lázadók által elfoglalt, egy izraeli iparmágnáshoz köthető Galaxy Leader nevű teherhajóra is, melynek legénységét a húszik elfogták. Azt mondta, a legénység fogságban lévő 25 tagja jól van.
Az Irán által támogatott húszik számos támadást hajtottak végre a Vörös-tengeren közlekedő - ismereteik szerint Izrael felé tartó vagy Izraelt támogató - kereskedelmi és hadihajók ellen, mióta Izrael a Hamász október 7-i terrortámadásának megtorlásául hadműveletet indított a palesztin iszlamista szervezet ellen a Gázai övezetben. A húszi támadások miatt egyre több nagy hajózási társaság dönt alternatív útvonalak mellett.
A húszi lázadók hetek óta tartó vörös-tengeri támadásainak megállítására az amerikai és a brit erők csapásokat mértek a húszik katonai infrastruktúrájára. A lázadók válaszul bejelentették, hogy minden amerikai és brit hajót meg fognak támadni.
Mao Ning kínai külügyi szóvivő pénteki sajtótájékoztatóján azt mondta, Pekingnek nincs tudomása arról, hogy a húszik kivételt tesznek a Vörös-tengeren áthaladó orosz és kínai hajókkal. Hangsúlyozta, hogy a Vörös-tenger az áruk és energiaforrások nemzetközi kereskedelmének fontos útvonala, és a globális szállítási láncok zavartalanságának biztosítására szólított fel.
A Nemzetközi Hajózási Kamara (ICS) adatai szerint a világkereskedelem 12 százaléka a Vörös-tengeren keresztül zajlik. Az útvonal hiányában a hajóknak a Dél-afrikai Köztársasághoz tartozó Jóreménység foka felé kell kerülniük, ami körülbelül két héttel megnöveli útjuk időtartamát.
Ez lehet az izraeli háború kulcsa
Olyan tervet mutatnának be az arab államok Izraelnek, amely biztosítja a tűzszünetet a Hamász palesztin terrorszervezettel folytatott háborúban, valamint a Gázai övezetben raboskodó túszok szabadon bocsátását - számol be róla a Magyar Nemzet cikke. A terv része továbbá az is, hogy Izrael normalizálja kapcsolatait az arab országokkal, cserébe viszont bele kell egyeznie a kétállami megoldásba, melynek részeként létrejönne a palesztin állam a Közel-Keleten – számolt be a Financial Times brit gazdasági napilap magas rangú arab tisztviselőre hivatkozva.
Értesülések szerint a javaslatot néhány héten belül Izrael elé terjeszthetik.
Ez történt csütörtökön:
