Ukrán válság

2023.12.14. 06:11

Charles Michel: az EU megkezdi a csatlakozási tárgyalásokat Ukrajnával és Moldovával

659. napja tart a háború a szomszédunkban. Hírfolyamunkban az MTI, a Magyar Nemzet, a Mandiner és az Origo híreiből válogatunk.

MW

Charles Michel, az Európai Tanács elnöke bejelenti az Ukrajnával kapcsolatos döntést az Európai Unió brüsszeli csúcstalálkozójának első napján, 2023. december 14-én

Forrás: MTI/EPA

Fotó: Olivier Hoslet

Volodimir Zelenszkij: az uniós csatlakozási tárgyalások megnyitása „győzelem Ukrajna és egész Európa” számára

Az Európai Unió döntése, hogy megkezdi a csatlakozási tárgyalásokat Ukrajnával, „győzelem” a háború dúlta ország számára, de „egész Európa” számára is – jelentette ki a már Kijevben tartózkodó Volodimir Zelenszkij ukrán elnök csütörtökön az X-en.

 „Győzelem Ukrajna számára. Győzelem egész Európa számára. Ez egy olyan győzelem, amely motivál, inspirál és erősebbé tesz. A történelmet azok csinálják, akik nem fáradnak bele a szabadságért vívott küzdelembe” – írta.

Zelenszkij üdvözölt „minden egyes ukránt”, valamint Moldovát, amellyel szintén megkezdődnek a csatlakozási tárgyalások.

Charles Michel: az EU megkezdi a csatlakozási tárgyalásokat Ukrajnával és Moldovával

Az Európai Tanács úgy határozott, hogy megkezdi a csatlakozási tárgyalásokat Ukrajnával és Moldovával - jelentette be a tagállamok vezetőit tömörítő Európai Tanács elnöke csütörtökön.

Charles Michel a közösségi oldalán közzétett üzenetében közölte: a csütörtökön megkezdődött, kétnaposra tervezett brüsszeli uniós csúcstalálkozón részt vevő tagállami vezetők tagjelölt státuszt adtak Georgiának.

Közölte továbbá, hogy az Európai Unió tárgyalásokat kezd Bosznia-Hercegovinával, amint az ország eléri a tagsághoz szükséges kritériumok teljesítésének szükséges szintjét. Tájékoztatása szerint a tagországok állami-, illetve kormányfői felkérték az Európai Bizottságot, hogy márciusig készítsen jelentést arról, hogy miként értékeli Bosznia-Hercegovina kritériumoknak való megfelelését a döntés meghozatala érdekében.

A döntés a remény egyértelmű jele Ukrajna népe és az európai kontinens számára

– tette hozzá.

 Charles Michel az Európai Tanács épületében rövid nyilatkozatot adott uniós újságíróknak, amelyben a tanácsi elnök történelmi pillanatnak nevezte a döntés – ami szavai szerint – az Európai Unió hitelességét és erejét mutatja.

 A döntés megszületett, megkezdjük a csatlakozási tárgyalásokat Ukrajnával és Moldovával

– fogalmazott.

Hangsúlyozta továbbá, a döntés rendkívül erős politikai üzenetet hordoz az unió támogatásáról, és megmutatja az ukrajnaiaknak, hogy az Európai Unió az oldalukon áll. A tagállami vezetőket tömörítő Európai Tanács elnöke továbbá közölte, a csúcsértekezlet most a hosszútávú uniós költségvetés felülvizsgálatának vitájával folytatódik, amelynek hangsúlyos pontja lesz az Ukrajnának négyéves időtartamra szánt 50 milliárd eurós támogatás. Michel reményét fejezte ki, hogy a tagállamok egyhangúlag támogatják majd az Ukrajna pénzügyi támogatásáról szóló döntést.

Jens Stoltenberg: nincs jele annak, hogy Putyin a békére készülne

Nincs jele annak, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök a békére készülne, ezzel szemben a Kreml egy hosszú és durva háborúra rendezkedik be – jelentette ki a NATO-főtitkár Brüsszelben csütörtökön.

STOLTENBERG, Jens
Jens Stoltenberg NATO-főtitkár 
Fotó: Olivier Matthys / Forrás: MTI/EPA

A katonai szövetség tájékoztatása szerint Jens Stoltenberg, aki Robert Fico szlovák kormányfővel folytatott megbeszélést a NATO brüsszeli székházában, a tanácskozást követően azt mondta: 

a Kijevnek nyújtott katonai segítség leállítása meghosszabbítaná a háborút, nem pedig véget vetne annak.

Ha Putyin győz Ukrajnában, valós a veszélye annak, hogy Oroszország agressziója nem ér véget – figyelmeztetett.

A NATO elrettentési és védelmi képességével kapcsolatban a főtitkár arról tájékoztatott, hogy pénteken egy régóta tervezett amerikai rakétavédelmi bázis kezdni meg működését Lengyelországban.

„Fontos lépés ez a transzatlanti biztonság szempontjából”, amely "növelni fogja a szövetségesek képességét a ballisztikus rakéták fenyegetése elleni védekezésben" – mondta Stoltenberg.

A főtitkár üdvözölte, hogy Szlovákia támogatja Ukrajna önállóságát és területi egységét, valamint hogy Pozsony továbbra is humanitárius segítséget biztosít a megtámadott országnak és hozzájárul a NATO Ukrajnának nyújtott átfogó támogatási csomagjához. Stoltenberg üdvözölte továbbá a Szlovákia és Ukrajna közötti védelmi ipari együttműködés fenntartását – tájékoztatott a katonai szövetség.

Egyre negatívabb az ukrán háború megítélése az EU-ban

Magasrangú uniós tisztviselők és diplomaták szerint Magyarország elszigetelt az Ukrajna EU-tagságával kapcsolatos álláspontjával – írja a Magyar Nemzet a Politico értesülései alapján. 

„A kételyek egyre erősebbek.” „Mennyire kétségbeejtő a helyzet a harctéren?”„ Mennyi pénzt öntünk még ebbe a fekete lyukba?”

– idézi a portál az egyik névtelenül nyilatkozó uniós tisztviselőt. Megjegyezte,

 erősödnek azok a hangok, melyek szkeptikusak Ukrajna uniós tagságával kapcsolatban, példaként pedig Ausztriát említette.

A Politico szerint a jövő évi európai választások is rontanak Kijev esélyein, mivel az uniós vezetők nem akarják, hogy állampolgáraik úgy gondolják, Ukrajnát előrébb helyezik, mint őket. Ezért hét tagállam azt javasolta, hogy a Kijevnek szánt ötvenmilliárd eurós támogatást más európai prioritásokhoz, például a migráció kezelésére szánt forrásokhoz kell költeni.
A teljes cikk IDE KATTINTVA olvasható!

Ismét drón zuhant román területre az ukrán folyami kikötőket ért orosz légitámadások során

Ismét lehetséges légtérsértést észleltek a román hadsereg radarjai csütörtökre virradó éjszaka, amikor Oroszország újabb légitámadást intézett a román határ közelében lévő ukrán célpontok ellen, a helyszínre küldött felderítők pedig egy irányíthatatlanná vált drón becsapódása nyomán keletkezett másfél méter mély krátert találtak egy lakatlan térségben – közölte csütörtökön a román védelmi minisztérium (MAPN).

A román légtér ellenőrzése érdekében a térségbe küldték a román légierő F-16-os és a német légierő – a Fekete-tenger partvidékén található Kogalniceanu légi támaszponton állomásozó – Eurofighter harci gépeit, a katasztrófavédelem pedig 22:45-kor a telefonokra küldött RO-Alert üzenettel figyelmeztette az ukrán határral szomszédos Tulcea és Galac megye lakosságát a becsapódások veszélyére. A riasztást éjjel 2 órakor vonták vissza.

 A térséget csütörtök reggel átfésülő katonák a Tulcea megyei Grindutól négy kilométernyire, egy lakatlan térségben találták meg a drónbecsapódás nyomán keletkezett krátert.

A román védelmi minisztérium elítéli az ukrajnai dunai kikötőkben civil célpontok ellen intézett indokolatlan, a nemzetközi jogot sértő orosz légitámadást

– szögezte le a MAPN közleménye, hozzátéve, hogy a román hadsereg folytatja a veszélyeztetett térség légi és szárazföldi ellenőrzését, és azonnal tájékoztatja szövetségeseit minden észlelt incidensről.

Ötvenhárom ember megsérült egy orosz csapásban

Legalább 53 ember, köztük hat gyermek megsérült, miután Oroszország rakétatámadást intézett Kijev ellen, egy héten belül a másodikat. A város légvédelme lelőtte a rakétákat – Iszkander-M és Sz-400-asokat –, de a lehulló törmelék lakóházak ablakait, valamint egy gyermekkórházat is kidöntött, és parkoló autókat tett tönkre. A sérültek közül 18-at szállítottak kórházba.

A légvédelem 42 orosz drónból 41-et lőtt le az éjszaka folyamán

A drónokat a megszállt Krímben lévő Balaklavából és Csaudából, valamint a dél-oroszországi Krasznodari Krajban lévő Primorszk-Achtarszkból indították.

Putyin: béke akkor lesz Ukrajnában, amikor Oroszország elérte céljait

A célokat ismételten Ukrajna nácitalanításában, demilitarizálásában és semlegességében nevezte meg. 

Azt hangoztatta, hogy mivel Kijev nem akar tárgyalni, Moszkva „kénytelen” katonai eszközöket alkalmazni. 

Kifejezte meggyőződését, hogy Oroszország győzni fog.

Kijelentette, hogy az orosz erők gyakorlatilag a frontvonal teljes hosszában – ennek hosszát csaknem kétezer kilométerben nevezte meg – javítják a pozíciójukat. A Dnyeper bal partján létesített ukrán hídfőállás fenntartását az embervesztségek miatt „ostobaságnak” és „felelőtlenségnek” nevezte, és azt mondta, személyesen utasította a vezérkari főnököt arra, hogy ne siessen a felszámolásával, mert e helyzet fenntartása Moszkvának kedvez.

 Putyin szerint a Nyugat mindent, amit ígért, megadott Ukrajnának, az orosz hadsereg pedig csak az ukrán ellentámadás kezdete óta 747 harckocsit és 2300 páncélozott járművet semmisített meg.

A potyázásnak hamarosan vége lehet

– mondta a Kijevnek nyújtott nyugati támogatás kilátásairól.

PUTYIN, Vlagyimir
Vlagyimir Putyin orosz elnök évértékelő sajtóértekezletet tart a moszkvai Gosztiny Dvor  konferenciaközpontban 2023. december 14-én
Fotó: Alekszandr Zemljanyicsenko / Forrás: MTI/AP/Pool

Kifejtette, hogy nem lesz szükség újabb mozgósításra Oroszországban, mert szerdáig 486 ezren jelentkeztek szerződéses katonának az orosz hadseregbe, és számuk az év végig meghaladja a félmilliót. A jelentkezők száma napi másfél ezer.

Szavai szerint jelenleg 617 ezer orosz katona harcol Ukrajnában, közülük mintegy 244 ezren olyanok, akiket a tavalyi 300 ezres részleges mozgósítás során soroztak be. Elmondta, hogy az orosz költségvetés évente több mint ezer milliárd rubelt fordít az Ukrajnától elcsatolt régiók fejlesztésére. (A rubel jelenleg mintegy 3,90 forintot ér.)

Az orosz elnök azt hangoztatta, hogy a Fekete-tenger partvidékének és a Krímnek Lenin előtt soha semmi köze nem volt Ukrajnához, Odessza pedig orosz város.

Álláspontja szerint a most zajló események egy nagy tragédiához, testvérek közötti polgárháborúhoz hasonlíthatók, 

az orosz és az ukrán pedig alapvetően egy nép.

Putyin egy, az Oroszország és a Nyugat közötti viszony helyreállításának esélyére vonatkozó kérdésre válaszolva úgy vélekedett, hogy az uniós országok jelentős mértékben elvesztették szuverenitásukat, és csaknem az összes európai politikus a hős de Gaulle-ként lép fel, de gyakorlatilag a kollaboráns Pétainként viselkedik.

Robert Fico szlovák és Orbán Viktor magyar miniszterelnökről azt mondta, hogy nem oroszbarát, hanem nemzetbarát politikusok, akik a saját hazájuk érdekeit védelmezik.

De ilyen politikus nincs több, egyszerűen nincs, nem is tudom, hogy ez mivel áll összefüggésben, ez a nagy testvértől – az (Egyesült) Államoktól – való nagy függéssel áll kapcsolatban

– mondta.

Kifejezte készségét a kapcsolatok helyreállítására Washingtonnal, megjegyezve, hogy nincsenek meg az alapvető feltételei ezek kiépítésére.

Putyin a nemzetközi energiaellátás kérdéseiről szólva hangsúlyozta, hogy Oroszország továbbra is szállít gázt a nyugati országoknak, mert – mint mondta – a Gazprom megbízható partner, amely teljesíti szerződéses kötelezettségeit. Képtelenségnek nevezte azokat az állításokat, amelyek szerint Európa Moszkva hibájából nem kap elég gázt, rámutatva, hogy a Jamal-Európa gázvezetéket Varsó zárta el, az egyik Ukrajnán átvezetőt pedig Kijev.

SZENT GYÖRGY
Vlagyimir Putyin orosz elnök beszédet mond a haza hőseinek napja alkalmából rendezett ünnepségen a moszkvai Kreml Szent György termében 2023. december 8-án
Fotó: Valerij Sarifulin / Forrás: MTI/EPA/Szputnyik/Kreml pool

Hollandia csökkenti az Ukrajnának nyújtott katonai segélyt

A holland parlamenti választást megnyerő szélsőjobboldali Szabadságpárt (PVV) vezetője, Geert Wilders bejelentette, hogy csökkenteni kell Ukrajnának nyújtott katonai támogatást, és ezt az elképzelést meg is valósíthatja, miközben az országnak megvannak a maga megoldatlan biztonsági problémái – írja a Bloomberg.

„Úgy gondoljuk, hogy nem szabad katonai támogatást nyújtanunk Ukrajnának, amíg nem tudjuk megvédeni saját országunkat” – mondta Wilders a szerdai parlamenti vitában.

WILDERS, Geert
Geert Wilders, a Szabadságpárt (PVV) vezetője
Fotó: Remko De Waal / Forrás: MTI/EPA

Wilders két lehetséges koalíciós partnere, Peter Omtzig jobbközép Új Társadalmi Szerződés (NSC) pártja és az Agrárgazdasági Polgárok Mozgalom pártja szintén kétségeinek adott hangot Ukrajna európai uniós tagságával és a további pénzügyi támogatás megfelelőségével kapcsolatban. 

Oroszország több tucat drónnal és rakétával támadta Dél-Ukrajnát

Oroszország 42 drónt indított, és 6 rakétát lőtt ki az éjszaka folyamán Ukrajna déli régióira, ezek közül a légvédelem 41 drónt megsemmisített; egy ember életét vesztette a rakétatámadásban - közölte az ukrán hadsereg csütörtökön.

A 42 Sahíd-136/131 támadó drónból 41-et sikerült lelőni, túlnyomó többségüket Odessza térségében

– közölte az ukrán légierő a Telegram üzenetküldő alkalmazáson.

Az ukrán hadsereg szerint a lezuhant drónok roncsai több mint egy tucat épületet rongáltak meg Odesszában, és 11 civil, köztük három gyermek megsérült. A helyi mentőszolgálatok közlése szerint a szomszédos Herszon megyét ért éjszakai rakétacsapás során egy ember meghalt, egy egészségügyi intézmény, egy lakóház és egy garázs pedig megsemmisült.

A hadsereg azt is közölte, hogy Oroszország a Duna menti ukrán kikötői infrastruktúrát is támadta, és a rakétaroncsok megrongáltak két gabonatároló raktárt.

Hat támadást vertek vissza az oroszok

Az Orosz Fegyveres Erők Donyeck irányában visszaverték az ukrán hadsereg hat támadását Klescsejevka és Kirov térségében. Az orosz védelmi minisztérium erről december 14-én számolt be.

A Szibériai zászlóalj tagjai kiképzésen vesznek részt egy Kijev közelében lévő gyakorlótéren 2023. december 13-án
Fotó: Szerhij Dolzsenko / Forrás: MTI/EPA

„Donyeck irányában a Déli Erők csoportjának tüzérségi tűzzel támogatott egységei az Ukrán Fegyveres Erők (AFU) 24. gépesített, 5. rohamdandárja, valamint a 112. terrorvédelem támadócsoportjainak hat támadását verték vissza a Donyecki Népköztársaság Kleshcheevka és Kirovo településeinek területein” – közölte az osztály.

Volt katona szivárogtatott információt

Egy német bíróságon elhangzott, hogy Oroszország legalább 450 000 eurót fizetett Carsten Linke volt katonának, aki a német külföldi hírszerző ügynökségnek (BND) dolgozott, cserébe olyan fegyverekről szóló információkért, amelyekkel a Nyugat felfegyverezte Ukrajnát.

Linke és bűntársa, egy Arthur Eller nevű, orosz származású német gyémántkereskedő ellen nemzetbiztonságot érintő adatok kiszivárogtatása miatt indítottak eljárást.

Ma döntenek Ukrajnáról

Az Európai Unió vezetőinek csütörtöki ülésén arról döntenek, hogy hivatalosan is megkezdik-e az ukrán tagsági tárgyalásokat.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kijelentette, hogy Orbán Viktor magyar miniszterelnöknek nincs oka arra, hogy megakadályozza Kijev csatlakozását a csoportosuláshoz.

Zelenszkij elmondta, hogy Orbán Viktor közvetlen volt, amikor vasárnap Argentínában rövid beszélgetést folytattak.

Ukrajna minden kötelezettségének eleget tett, meghozta az uniós csatlakozáshoz szükséges legfontosabb törvényeket – jelentette ki Volodimir Zelenszkij ukrán elnök csütörtökön, a brüsszeli EU-csúcson videókapcsolaton keresztül elmondott beszédében.

ZELENSZKIJ, Volodimir
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök
Fotó: Felipe Dana / Forrás: MTI/AP

Az Európi Tanács által közreadott beszédben az ukrán elnök kijelentette: a csatlakozási tárgyalások megkezdéséről szóló döntés létfontosságú, 

Európa most nem lehet határozatlan.

Szavai szerint nem akarhatják a tagállami vezetők, hogy Európát megbízhatatlannak tekintsék, ugyanis Ukrajna egyértelmű ajánlásokat kapott a továbblépésre az uniós csatlakozáshoz vezető úton.

Egy megígért döntésről beszélünk. Nem hallottam semmilyen ellenérvet arra vonatkozóan, hogy miért ne valósíthatnának meg egy, az egész Európa által elfogadott tervet

– fogalmazott.

Az egyértelmű ütemterv szerint az uniós csúcson politikai döntést kell hozni a csatlakozási tárgyalások megkezdéséről, válaszul arra, amit Ukrajna elért

 – emelte ki.

Ma egy dolgot kérek önöktől: ne árulják el az ukrán embereket és az Európába vetett hitüket

– fogalmazott.

Zelenszkij kiemelte: az ukrán EU-csatlakozásról szóló esetleges negatív döntést Putyin egész Európa ellen fogja felhasználni. Nem szabad megadni neki ezt az első és egyetlen győzelmet – húzta alá.

Európának győznie kell, a megállapodásokat tiszteletben kell tartani, és a szavaknak számítaniuk kell – tette hozzá beszédében az ukrán elnök.

A kibertámadásért egy hackercsoport vállalta a felelősséget

A Solntsepyok nevű hackercsoport a Telegram üzenetküldő alkalmazásban közzétett bejegyzésében közölte, hogy ők követték el a kibertámadást, és

képernyőfotókat tettek közzé, amelyek azt mutatják, hogy a hackerek hozzáfértek a Kyivstar szervereihez.

Lassan áll helyre a kommunikáció

A Kyivstar vezérigazgatója, Olekszandr Komarov azt mondta, hogy megkezdődött a hangszolgáltatások visszaállítása egyes klienseiknél. Az Ukrajna lakosságának több mint felének szolgáltatásokat nyújtó cég hatalmas károkat szenvedett a keddi támadás során – mondta Komarov a Reutersnek,

az akciót a világ telekommunikációs infrastruktúrája elleni legnagyobb kibertámadásnak nevezte.

Évzáró sajtótájékoztatót tart Vlagyimir Putyin

Vlagyimir Putyin orosz elnök ma tartja év végi sajtótájékoztatóját. A rendezvény része lesz a „közvetlen vonal” néven ismert telefonhívás, amelyen az oroszok Putyin tanácsát kérhetik.

PUTYIN, Vlagyimir
Vlagyimir Putyin orosz elnök évértékelő sajtóértekezletet tart a moszkvai Gosztiny Dvor  konferenciaközpontban 2023. december 14-én
Fotó: Alekszandr Zemljanyicsenko / Forrás: MTI/AP

Vlagyimir Putyin december 14-én összegzi az év eredményeit. Ez a közvetlen vonal és az elnök utolsó sajtótájékoztatójának kombinált formátuma lesz

– mondta Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője.

Egymilliárd eurós dán támogatás

A dán kormány Ukrajnának szánt 1 milliárd euró értékű új támogatási csomagot nyújt be csütörtökön a parlamentnek – jelentette ki Mette Frederiksen miniszterelnök.

Közös nyilatkozattal zárult a skandináv-ukrán csúcs

A második oslói skandináv-ukrán csúcstalálkozón Norvégia, Dánia, Izland és Svédország miniszterelnöke, valamint Finnország és Ukrajna elnöke közös nyilatkozatot adott ki. Ennek legfontosabb tételei, hogy az északi országok megerősítik támogatásukat Ukrajna mellett, továbbra is katonai és humanitárius segítséget nyújtanak. A háború kezdete óta az északi országokból 11 milliárd euró értékű támogatás érkezett, ezt folytatják mindaddig, amíg szükséges.

JAKOBSDÓTTIR, Katrín; ZELENSZKIJ, Volodimir; STÖRE, Jonas Gahr
Katrín Jakobsdóttir izlandi kormányfő, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök és Jonas Gahr Störe norvég kormányfő (b-j) a skandináv országokat tömörítő Északi Tanács Ukjrajna részvételével tartott csúcstalálkozóját követő sajtótájékoztatón Oslóban 2023. december 13-án
Fotó: Cornelius Poppe / Forrás: MTI/EPA/NTB

A nyilatkozatot aláíró országok támogatják Ukrajna euroatlanti integrációs terveit.

Magyarország segít

Magyarország területére 2023. december 13-án az ukrán-magyar határszakaszon 4397 fő lépett be. A román-magyar határszakaszon belépők közül 4263 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett.

A beléptetettek közül a rendőrség 75 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást.

Ez történt szerdán:

 

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a kemma.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában