2023.10.23. 07:52
Az izraeli hadsereg a parancsra vár a szárazföldi hadművelet megkezdéséhez
Hírfolyamunkban az MTI, a Magyar Nemzet, a Mandiner és az Origo híreiből válogatunk.
A szárazföldi hadműveletre készülő izraeli hadsereg harcjárművei a Gázai övezet határának térségében, Dél-Izraelben 2023. október 23-án
Forrás: MTI/EPA
Fotó: Hannibal Hanschke
A Hamász elengedett két újabb női túszt
A Gázai övezetet uraló Hamász iszlamista terrorszervezet bejelentette két újabb női túsz szabadon engedését hétfő este – közölte az izraeli média.
A Hamász bejelentette, hogy Katar és Egyiptom közvetítésével „humanitárius okokból” két további elrabolt személyt bocsátott szabadon. A bejelentést Izraelben hivatalosan megerősítették.
Az izraeli hatóságok hétfőig kétszázhuszonkét családot értesítettek arról, hogy a Hamász október 7-én végrehajtott terrortámadása során a Gázai övezetbe hurcolta szeretteiket.
Szabadon engedték a nyolcvanötéves Jocheved Lifsicet, akinek férje, Oded Lifsic a Hamász fogságában maradt, és a hetvennyolc éves Nurit Kufert, akinek férjét, Amiram Kufert szintén elhurcolták, és őt sem engedték szabadon.
Mindkét asszonyt otthonukból, a Gázai övezet szomszédságában lévő Nir Óz kibucból vitték a terrortámadás napján a Gázai övezetbe.
Az idős asszonyok az izraeli közszolgálati televízió értesülése szerint holokauszt-túlélők, és állandóan gyógyszerek szedésére szorulnak, amelyekhez elrablásuk óta nem jutottak hozzá.
Az izraeli hadsereg a parancsra vár a szárazföldi hadművelet megkezdéséhez
Az izraeli hadsereg a politikai döntéshozók parancsára vár a szárazföldi hadművelet megkezdéséhez – közölte Daniel Hagari katonai szóvivő hétfőn.
Elmondta, az izraeli hadsereg készen áll a harcra, a várakozás idején növeli harci készültségi szintjét, és elkészültek a haditervek a politikusok meghatározta célok megvalósítására.
Az izraeli hadsereg szóvivőjének hétfői jelentése szerint mintegy ezer fogoly és halott palesztin terrorista került Izraelbe az október 7-i iszlamista terrortámadás óta.
Fotó: Hannibal Hanschke / Forrás: MTI/EPA
Hozzátette, a háború tizenhetedik napján az izraeli hadsereg az iszlamista szervezetek több száz katonai célpontját támadta, miközben a Gázai övezetből is újabb hullámokban rakétákat indítottak az izraeli települések felé.
Hétfőn három hezbollahos osztagot számoltak fel, és lelőttek több a Gázai övezetből, illetve Libanon felől, a Földközi-tenger partvidéke felől behatoló drónt
– jelentette Hagari. A háború kezdete óta a libanoni síita Hezbollah milíciájának összesen húsz, Izrael ellen harcoló csoportját számolta fel az izraeli hadsereg.
A hadsereg, szóvivője által, arra kérte az izraelieket, hogy a polgári védelem helyi utasításainak megfelelően térjenek vissza - a lehetőségekhez mérten - hétköznapi életükhöz.
Így néz ki a terroristák mecset alatti bunkere (videó)
Vasárnap hajnalban érte izraeli támadás a ciszjordániai Dzsenín menekülttáborban található mecsetet. Izrael szerint a mecset alatt elhelyezkedő bunkerben a Hamász és a palesztin Iszlám Dzsihád ügynökei húzódtak meg és szervezkedtek, akik több támadásért is felelősek az elmúlt hónapokból – emlékeztet a Magyar Nemzet.
Az Izraeli Védelmi Erők (IDF) szóvivője közzétett egy videót a bunkerről. A felvételen látható, milyen pincerendszer húzódott a mecset alatt.
Josep Borrell: az EU-tagországok alapvetően egyetértenek abban, hogy humanitárius szünetre van szükség Gázában
Az európai uniós tagállamok alapvető konszenzusra jutottak arra vonatkozólag, hogy „humanitárius szünetet” kell elrendelni Gázában, hogy a segélyek eljuthassanak a palesztinok lakta övezetbe, a folyamatos katonai akciók kockázata nélkül – jelentette ki Josep Borrell kül-és biztonságpolitikáért felelős uniós főképviselő hétfőn Luxembourgban.
Az EU-tagállamok külügyminisztereinek tanácskozását követő sajtótájékoztatón Borrell rámutatott: a „humanitárius szünet” nem egyenlő a tűzszünettel, ami a felek közötti teljes megállapodást is jelent, hanem annál kevésebé ambiciózus, ugyanakkor könnyebben megvalósítható.
A humanitárius szünet azt a célt szolgálja, hogy a segélyek biztonsági kockázatok nélkül eljuthassanak a régióba, ellenkező esetben maga a humanitárius segély megsemmisül a folyamat során
– magyarázta.
Fotó: Julien Warnand / Forrás: MTI/EPA
Borrell ismét megerősítette, hogy az EU elítéli a Hamász palesztin iszlamista szervezet által elkövetett terrortámadásokat, de nyomatékosította, hogy Izraelnek a nemzetközi joggal összhangban kell megfontolnia válaszlépéseit.
Izraelnek joga van az önvédelemhez, de a jognak megvannak a korlátai. Most ez azt jelenti, hogy nem lehet a Gázai övezetben elvágni a villany- és vízellátást
– húzta alá, hozzátéve, hogy a tagállamok egyetértenek abban, hogy továbbra is fenn kell tartani a palesztinoknak nyújtott pénzügyi támogatást, illetve Gázát el kell látni az áramtermelés és a tengervíz sótalanításhoz szükséges üzemanyaggal.
A brit hírszerzés szerint valószínűleg Gázából indított rakéta csapódott az al-Ahli kórházba
Rishi Sunak brit miniszterelnök szerint a brit hírszerzés azt valószínűsíti, hogy Gázából indított rakéta csapódott be az övezetben működő al-Ahli kórházba.
A Gázát uraló Hamász iszlamista terrorcsoport hatóságai szerint a múlt keddi robbanás 471 ember halálát okozta.
Fotó: Mohamed Szaber / Forrás: MTI/EPA
A Hamász és számos arab ország Izraelt tette felelőssé a támadásért, az izraeli kormány szerint ugyanakkor a Gázai övezetben működő másik terrorcsoport, az Iszlám Dzsihád rakétája találta el a kórházat.
Rishi Sunak, aki hétfő este a londoni alsóház képviselőit tájékoztatta a térségben tett múlt heti látogatásáról, kijelentette:
brit hírszerzési és fegyverszakértők mélyreható vizsgálata szerint a robbanást valószínűleg egy olyan rakéta - vagy annak egy része - okozta, amelyet Gázából indítottak Izrael felé.
A brit miniszterelnök nem tért ki arra, hogy London pontosan kit tart felelősnek az al-Ahli kórházat ért rakétabecsapódásért. Úgy fogalmazott azonban, hogy az ügyről szóló „félrevezető jelentések” negatív hatást gyakoroltak a térségben - beleértve a létfontosságú amerikai diplomáciai erőfeszítéseket -, és Nagy-Britanniában is feszültségeket szítottak.
Sunak nem részletezte, hogy milyen félreinformáló beszámolókra gondolt.
Az elmúlt napokban azonban heves nemzetközi vita robbant ki, miután egyes értelmezések szerint a BBC brit közszolgálati médiatársaság egyik tudósítója, Jon Donnison Izrael felelősségére utalt a gázai kórháznál történt rakétarobbanásról szóló első riportjában.
Az izraeli kormány minapi nyilatkozatában a régi idők antiszemita vérvádjaihoz hasonlította a BBC tudósítását. Jonathan Munro, a BBC News vezérigazgató-helyettese azonban cáfolta, hogy a tudósító bármelyik felet felelősnek nevezte volna híradásában.
Elárulták, meddig fog tartani a Hamász megsemmisítése
Yoav Gallant védelmi miniszter arról beszélt, hogy mennyi időbe telhet az Izraeli Védelmi Erők (IDF) csapatainak a Gázai övezet megtisztítása – írta meg a Mandiner a Sky Newsra hivatkozva.
Akár három hónapig is eltarthat az a hadművelet, amelynek célja a Hamász semlegesítése a Gázai övezetben
– mondta Izrael védelmi minisztere.
Fotó: - / Forrás: AFP
Szerinte ez lesz az izraeli hadsereg „utolsó művelete Gázában”. „Lehet, hogy egy hónapig, kettőig vagy háromig tart, de a végén nem lesz többé Hamász” – jelentette ki.
Meghalt egy holland nő Gázában
Meghalt egy 33 éves holland nő egy gázai robbanásban – közölte a holland külügyminisztérium.
Iszlám al-Ashqar a rokonait látogatta meg a Gáza középső részén található Nusairat menekülttáborban – írta meg a The Guardian. A nő egyike volt annak a 22 holland állampolgárnak, akiknek a minisztérium segíteni próbált abban, hogy elhagyja a térséget.
Tegnap kaptuk azt a szörnyű hírt, hogy Iszlám al-Ashqar elhunyt, és ez nagy szomorúság a férje és gyerekei számára. Együtt érzünk velük
– mondta Hanke Bruins holland külügyminiszter.
Távozniuk kell az amerikai állampolgároknak Libanonból
A kiszámíthatatlan biztonsági helyzet miatt azoknak az amerikai állampolgároknak, akik el kívánják hagyni Libanont, most kell távozniuk. Vannak még elérhető kereskedelmi járatok, de csökkentett kapacitással
− írta Facebook-oldalán az amerikai külügyminisztérium konzuli ügyekkel foglalkozó osztálya.
Néhány nappal korábban a külügyminisztérium négyes szintű utazási figyelmeztetést adott ki Libanonra, ami a legmagasabb figyelmeztetési szint. A környező országok közül Iránra, Irakra és Szíriára is ilyen figyelmeztetés vonatkozik – írja a The Mirror brit napilap amerikai kiadása.
A teljes cikket a Magyar Nemzeten olvashatja el.
Támadást terveztek a párizsi izraeli nagykövetség ellen, letartóztattak a három ISIS-t támogató tinédzsert
Az i24news beszámolója szerint a francia titkosszolgálatok sikeresen azonosítottak egy terrorista sejtet, amely támadásokat tervezett izraeli és zsidó célpontok ellen. A sejt tagjai különböző nemzetiségű fiatalokból állt, akik titkosított üzenetküldéssel és videojátékokkal kommunikáltak egymással.
A lap szerint az egyik fő célpontjuk Párizs izraeli nagykövetsége lett volna. A francia Belső Biztonsági Főigazgatóság (DGSI) jelentése szerint a sejt tagjai a nemzetközi Iszlám Állam (ISIS) elismerését keresték.
Fotó: Aurelien Morissard / Forrás: MTI/AP
A sejt tervei között szerepelt a rendőrök „lemészárlása” az izraeli nagykövetség előtt, majd egy robbanóanyaggal teli furgon bevetését tervezték a helyszínen, hogy további civileket gyilkolhassanak meg.
A teljes cikket a Mandineren olvashatja el.
A palesztinbarát tüntetést engedélyezik, de hatósági nyomásra elmaradt az Izrael-párti felvonulás Londonban
A rendőrség nyomást gyakorolt egy Izrael-párti imaséta szervezőire London egyik zsidó negyedében. Az indoklásban az szerepelt, mondják le a rendezvényt, mivel aznap London központjában egy palesztinbarát felvonulásra került sor – írja a Mandiner a brit sajtó nyomán.
A Keresztény akció az antiszemitizmus ellen kénytelen volt lemondani a tervezett „Imádkozzunk Izraelért és a zsidó népért” rendezvényt, miután a rendőrség arra figyelmeztette őket, hogy a résztvevők megsérülhetnek vagy megfélemlíthetik őket. Az imasétát Golders Greenben tartották volna. A szervezet csütörtökön hívást kapott a rendőrségtől, amelyben közölték, hogy az eseményt a muszlimok elleni támadásként kezelik.
A szervezők nagyjából 30 ezer ember részvételére számítottak, már csak ezért is érthető a csalódottságuk. Közölték, hogy elhallgatottnak érzik magukat a rendőrség közbelépése miatt.
Aznap, szombaton egyébként London központjában egy palesztinbarát gyűlésen 100 ezren voltak jelen.
Josep Borrell: legfontosabb a segélyszállítmányok eljuttatása a Gázai övezetbe
Az a legfontosabb most, hogy felhívjuk a figyelmet a humanitárius segélyek eljuttatásának fontosságára a Gázai övezetbe - jelentette ki az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője Luxembourgban hétfőn.
Josep Borrell a tagállamok külügyminisztereinek tanácsülését megelőzően hangsúlyozta: fel kell lépni a túszok szabadon bocsátásáért, mindent meg kell tenni a kialakult helyzet elmérgesedésének elkerüléséért. Tűzszünetre van szükség, újra meg kell teremteni a politikai békefolyamat folytatásának feltételeit, de mindenekelőtt lehetővé kell tenni a humanitárius segítség bejutását a Gázai övezetbe.
Elmonda, békeidőben száz, vagy annál is több humanitárius segélyszállítmány indul Gázába naponta, most, a háborús időben mindössze huszonnyolc. "Egyértelmű, hogy ez nem elég" - hívta fel a figyelmet.
Kijelentette: a segítségnyújtás és az alapvető szolgáltatások biztosítása elengedhetetlen, hiszen víz és elektromosáram hiányában a kórházak épphogy csak működni tudnak. Ezért is fontos ezen alapvető szükségletek szavatolása a lakosság számára - mondta.
Fontos, hogy az agresszió során ugyanolyan mélységes aggodalmat tanúsítsunk minden egyes civil áldozat miatt
- fogalmazott Borrell, majd hozzátette: a palesztinok szintén áldozatai a Hamász iszlamista terrorszervezet tevékenységének.
A főképviselő kérdésre válaszolva azt mondta: "nem szabad megfeledkezni Ukrajnáról sem". Nem szabad figyelmen kívül hagyni azt, hogy Oroszország ukrajnai agressziója során kihasználja a Közel-Keleten kialakult helyzetet.
Annalena Baerbock német külügyminiszter érkezésekor azt mondta, legfontosabb a béke és a biztonság szavatolása úgy az izraeliek, mint a palesztinok számára. Németország és az Európai Unió szolidaritását fejezi ki Izraellel és megtesz mindent az emberi szenvedések enyhítéséért a gázai területeken - mondta. Nem lehet elkerülni a humanitárius katasztrófát, ha így folytatódik a terrorizmus Gázában. Ezért is létfontosságú a terrorizmus elleni küzdelem és a kétmillió gázai szenvedésének enyhítése - emelte ki.
Csak akkor lehet eredményt elérni, ha már a mai napon tettekre váltjuk az elhatározásokat a gázai biztonság és a régió szabadsága érdekében a nemzetközi szereplőkkel közösen
- fogalmazott a német külügyminiszter.
Antonio Tajani olasz külügyminiszter érkezésekor az eszkaláció elkerülésének fontosságára hívta fel a figyelmet és a fegyverhasználat leállítására szólít fel. "A Hamásznak nem engedhető meg, hogy azt tegyen, amit akar" - fogalmazott. Szavai szerint enyhíteni kell a feszültségen, véget kell vetni a Hamász és a Hezbollah fegyveres csoportok rakétatámadásainak. Kijelentette: Izraelnek "joga van megvédeni magát", de ennek "arányosan kell történnie", nem sújthatja válogatás nélkül a gázai polgári lakosságot. Fennáll a veszélye annak, hogy a konfliktus Izraelen és Gázán túl is terjed - hívta fel a figyelmet Tajani, majd hozzátette: erőfeszítések folynak annak biztosítására, hogy ez ne váljon valósággá.
Mindannyian, az Egyesült Államok és az EU a diplomáciai úton ezen dolgozik, és Olaszország is vezető szerepet vállalt ebben. A cél az, hogy elkerüljük a Közel-Kelet lángra lobbanását
- tette hozzá az olasz külügyminiszter.
Amerikai túszokról és a Gázai övezet segélyezéséről beszélt az amerikai elnök és az izraeli miniszterelnök
A Gázai övezetbe hurcolt amerikai túszokról és az övezet palesztin civiljeinek nyújtott humanitárius segélyekről egyeztetett Joe Biden amerikai elnök és Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök vasárnap esti telefon beszélgetésükön - jelentette az izraeli média hétfőn.
Joe Biden amerikai elnök vasárnap esti beszélgetésükön megköszönte Benjamin Netanjahu miniszterelnöknek, hogy Izrael segítséget nyújtott két amerikai állampolgárságú túsz kiszabadításában a Hamásztól - derül ki a beszélgetés Fehér Ház által közzétett összefoglalójából.
Péntek este a Hamász szabadon engedett a több mint kétszáz, Izraelből az övezetbe hurcolt túszból két amerikai állampolgárt, egy ötvenkilenc éves anyát és tizennyolc éves lányát.
Netanjahu megvitatta Bidennel a Hamász által fogságban tartott összes elrabolt túsz, köztük az amerikai állampolgárok szabadon bocsátásáért folyó erőfeszítéseket, és annak biztosítását, hogy az övezetben tartózkodó amerikai állampolgárok és általában az övezet lakói elhagyhassák Gázát.
Az izraeli miniszterelnöki hivatal a megbeszélés után közleményt adott ki, amely szerint Izrael nem szállít humanitárius segélyt területéről Gázába, és az övezetbe máshonnan érkező dolgokat is felügyeli. "Izrael nem ad humanitárius segélyt Gázának, és megakadályozza, hogy mások felügyelet nélkül szállítsanak utánpótlást" - áll a közleményben.
Az Egyesült Államok azt tanácsolta Izraelnek, hogy halasszák el a Gázai övezetbe történő szárazföldi belépést, hogy időt nyerjenek az elraboltak kiszabadítására és a további humanitárius segélyek eljuttatására a palesztinokhoz - jelentette a Haarec című lapnak a washingtoni kormányzat több forrása. Ezzel időt nyernek a felkészülésre az Irán-barát milíciák stratégiai célpontok elleni lehetséges támadásai ellen is.
A források hangsúlyozták, hogy a Fehér Ház nem követelte a gázai szárazföldi hadművelet késleltetését, és továbbra is támogatja a lépést, valamint annak Izraelben meghirdetett célját, az iszlamista Hamász terrorszervezet felszámolását.
Az amerikai külügyminisztérium vezető tisztségviselői a New York Timesnak azt mondták, hogy Antony Blinken amerikai külügyminiszter már néhány órával az október 7-i meglepetésszerű terrortámadás után beszélt Mohammed bin Abdulrahman Al-Thani katari miniszterelnökkel, és már akkor felvetette az elraboltak kérdését.
Izraelt támogatták és a nemzetközi jog betartására szólítottak fel nyugati hatalmak
Támogatásukról biztosították Izraelt a Hamász elleni gázai háborúban, és a nemzetközi jog betartására szólítottak fel az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság, Németország, Franciaország, Olaszország és Kanada vezetői hétfői közös nyilatkozatukban.
Joe Biden amerikai elnök, Rishi Sunak brit miniszterelnök, Olaf Scholz német kancellár, Emmanuel Macron francia elnök, Giorgia Meloni olasz miniszterelnök és Justin Trudeau kanadai miniszterelnök megerősítették, hogy támogatják Izrael önvédelemhez való jogát, de felszólították Izraelt, hogy tegye ezt a nemzetközi jog betartása mellett, beleértve a harcokban részt nem vevő civilek védelmét is.
A nyugati országok vezetői üdvözölték, hogy a hétvégén szabadon engedtek két amerikai állampolgárt a Hamász fogságából, és felszólították a terrorszervezetet összes foglyának azonnali szabadon bocsátására.
A közlemény üdvözli a humanitárius segélyek bejutását a Gázai övezetbe, és hangsúlyozza elkötelezettségüket az élelmiszer-, víz- és orvosi felszerelés-szállítmányok és minden egyéb, a gázai lakosok számára nélkülözhetetlen felszerelés odaszállítására.
Kiemelték elkötelezettségüket a közel-keleti szövetségeseikkel folytatott diplomáciai kapcsolatok folytatása mellett, hogy ezzel megakadályozzák a háború egész térségre történő kiterjedését, és elősegítsék a fenntartható béke felé vezető politikai megoldást.
Izrael visszaszólt Greta Thunbergnek
Great Thunberg klímaaktivista palesztinbarát posztot tett közzé a közösségi médiában. Thunberg a közzétett fotón több más aktivista társaságában látható, amelyen egy „Gáza mellett állok” feliratú táblát tart.
Izraelt értelemszerűen felháborította a poszt, és a külügyminisztérium által működtetett hivatalos X profilján vágott vissza a klímaaktivistának.
A Hamász nem használ fenntartható anyagokat a rakétáihoz, amelyek ártatlan izraelieket mészárolnak le. A Hamász mészárlásának áldozatai a barátaid is lehettek volna
− írták.
Izrael a Hamász gázai és a Hezbollah libanoni katonai célpontjait lőtte
Izrael az ország déli részén az iszlamista Hamász terrorszervezet gázai, északon pedig a síita Hezbollah milícia libanoni katonai célpontjait lőtte vasárnap és hétfőre virradóan - közölte az izraeli hadsereg szóvivője.
A Gázai övezet határvidékén az izraeli egységek a harcok következő szakaszára készülnek. Eközben vasárnap egy, a Gázai övezetben végrehajtott rajtaütésben páncéltörő rakétával az iszlamisták megölték az izraeli hadsereg egyik katonáját. A rajtaütés célja az elrabolt és eltűnt személyekkel kapcsolatos információk gyűjtése volt. Izraelben vasárnap letartóztattak egy terroristát, aki részt vett az október 7-i mészárlásban és azóta bujkált.
A gázai Al-Aksza Kórház igazgatója azt közölte, hogy az övezet harminc kórháza közül legalább hétnek le kellett állnia áram-, víz- és orvosi berendezések hiánya miatt.
Vasárnap este újabb tizennégy teherautó szállított humanitárius felszerelést gázába, de üzemanyagot nem vittek. A miniszterelnöki hivatal közleménye szerint "Izrael nem nyújt humanitárius segélyt Gázának, és megakadályozza, hogy másoktól felügyelet nélkül szállítsanak utánpótlást", ugyanakkor a Joe Biden amerikai elnökkel született megállapodás értelmében engedélyezik segélyek érkezését Egyiptom irányából.
Az Al Jazeera pánarab hírtelevízió mintegy harminc halottról számolt be a dzsabáliai katonai célpontok elleni támadásban, amelyet az izraeli légierő néhány órával a humanitárius segélyszállító teherautók érkezése után hajtott végre.
A szaúd-arábiai Al-Arabija csatorna szerint az izraeli hadsereg huszonöt gázai kórház evakuálását kérte. A palesztinoktól származó értesülések szerint az izraeli erők három kórház környékét lőtték a Gázai övezetben.
Éjszaka a libanoni határon is voltak katonai műveletek, Izrael egyebek mellett meghiúsította, hogy a Hezbollah páncéltörő rakétával mérjen csapást a határ melletti Slomi falura.
Előzőleg az északi határon egy másik támadásra készülő osztagot is megtámadtak. Egy napon belül összesen nyolc rakétakilövő csoportot, valamint egy katonai posztot, és egy Hezbollah megfigyelőállomást számolt fel Izrael. Egy magas rangú izraeli tisztviselő kijelentette a CNN-nek: nem lesz tűzszünet annak ellenére sem, hogy megkezdődtek a tárgyalások a több mint kétszáz, október 7-én a Gázai övezetbe hurcolt izraeli túsz kiszabadításáról.
A Hamász élő pajzsnak használja a palesztin civileket
Az Izraeli Védelmi Erők (IDF) vasárnap tett közzé fényképeket, amelyeken látható, hogy a Hamász palesztin terrorszervezet rakétákat helyezett el polgári épületek – köztük iskolák, ENSZ-épületek és mecsetek – közvetlen közelében – számol be minderről a Breitbart alapján a Magyar Nemzet.
A háború kezdete óta a Hamász terrorszervezet kihasználja a civileket és a polgári helyszíneket, például óvodákat, iskolákat és mecseteket, hogy rakétákat lőjön ki Izraelre. A Hamász szándékosan lövi rakétáival az izraeli civileket
— írja közösségi oldalán Daniel Hagari, az izraeli védelmi erők szóvivője.
Mint írják, a civilek szándékos veszélyeztetése a nemzetközi jog megsértését jelenti. A Hamasz azért telepíti az állásait az ilyen jellegű épületek közelében, mert ezzel azt remélik, hogy a polgári célpontok visszatartják Izraelt a támadástól. Ha pedig egy támadás során polgári áldozatok vannak, akkor ez PR veszteséget jelent az izraeli védelmi erők számára.
Lecsapott Izrael egy terrorista sejtre Libanonban
A Hezbollah terrorszervezet katonai infrastruktúrájára mért csapást Libanonban Izrael vasárnap éjszaka – jelentették be az Izraeli Védelmi Erők (IDF).
A Mandiner arról ír, hogy az IDF állítása szerin több célpontot is eltaláltak, köztük egy katonai tábort és egy megfigyelőállomást. Emellett a katonai szerv egyik repülőgépe csapást mért a határ közelében működő terrorista sejtre és a birtokukban lévő fegyverekre – számolnak be Telegram csatornájukon.
A vasárnapi eseményekről itt olvashat:
