Újabb katonai segélycsomagot jelentett be a Fehér Ház

A kijevi vezetésnek szánt újabb katonai segélycsomagot jelentett be a Fehér Ház

Az ukrán vezetésnek szánt újabb katonai segélycsomagot jelentett be a washingtoni Fehér Ház szerdán.

Ez már a 39. segélycsomag Ukrajnának az amerikai védelmi minisztérium készleteiből - ismertette a Pentagon.

Az Egyesült Államok eddig összesen több mint 38,3 milliárd dollár értékben nyújtott katonai támogatást Ukrajnának Joe Biden amerikai elnök hivatalba lépése óta, ebből 37,6 milliárd dollár segélyt az ukrajnai orosz hadműveletet követően kapott a kijevi vezetés.

Telefonon egyeztetett az ukrajnai háborúról Ferenc pápa és a brazil elnök

Az ukrajnai háborúról és a környezetvédelemről egyeztetett szerdán telefonon Luiz Inácio Lula da Silva brazil elnök és Ferenc pápa - tudatta közleményben a brazil kormány. 

Kínához hasonlóan Brazília is szeretne közvetíteni Ukrajna és Oroszország között.

A kormányközlemény szerint a baloldali brazil elnök megköszönte a katolikus egyházfőnek az amazonasi esőerdők védelméhez nyújtott támogatását.

Ferenc pápa még 2013-ban utazott Brazíliába az Ifjúsági Világnapok alkalmából.

Március végén a pápa egy argentin televíziónak adott interjúban kijelentette, hogy igazságtalan volt, hogy Lulát korrupció miatt szabadságvesztésre ítélték. A volt és jelenlegi brazil elnök 2018-ban és 2019-ben másfél évet töltött börtönben. Röviddel kiszabadulása után, 2020-ban Luiz Inácio Lula da Silvát Ferenc pápa fogadta a Vatikánban.

Svédországnak még a júliusi csúcstalálkozó előtt a NATO tagjává kell válnia

Svédországnak mihamarabb, még a NATO júliusi, Vilniusba tervezett csúcstalálkozója előtt az észak-atlanti szövetség tagjává kell válnia – jelentette ki szerdán Anniken Huitfeldt norvég külügyminiszter.

– hangsúlyozta a tárcavezető a NATO-külügyminiszterek kétnapos oslói megbeszélése előtt.

Svédország és Finnország egy éve nyújtotta be csatlakozási kérelmét az észak-atlanti katonai szövetséghez, miután Oroszország megtámadta Ukrajnát. Finnország a múlt hónapban lett a NATO teljes jogú tagja, a svéd csatlakozást Törökország és Magyarország viszont még nem ratifikálta.

Mindemellett Mevlüt Cavusoglu török külügyminiszter nem lesz jelen az oslói tanácskozáson.

Huitfeldt beszélt arról is, hogy a NATO nem fog beleszólást engedni Oroszországnak Ukrajna esetleges csatlakozásába az észak-atlanti szövetségbe.

– hangoztatta a norvég diplomácia vezetője.

Macron szerint Oroszország aláássa Európa egységét és biztonságát

Oroszország ismét alá akarja ásni Európa egységét és biztonságát, de mi ezt nem engedhetjük meg - jelentette ki Emmanuel Macron francia elnök szerdán Pozsonyban, az idei Globsec biztonságpolitikai konferencián elmondott beszédében.

– hangsúlyozta Macron. Az Európai Uniónak biztosítania kell Ukrajnát további hatékony támogatásáról, hogy küzdelme tartós békéhez vezessen. A tét magas, mert a háború az EU határán zajlik - figyelmeztetett.

Véleménye szerint a megállapodás feltételeit Ukrajnának kell meghatároznia, területi engedményekről pedig nem lehet szó. Csak a megfelelő biztonsági garanciák hozhatnak tartós békét az ukrán nép számára – mondta.

Az EU-ról szólva úgy foglalt állást, hogy annak energetikai, technológiai és védelmi önállóságát egyaránt erősíteni kell.

 Az unió bővítésével kapcsolatban azt mondta, hogy Európának újra kell gondolnia ezzel kapcsolatos politikáját a nyugat-balkáni országok, valamint Moldova és Ukrajna mielőbbi csatlakozása érdekében.

Macron a Globsec konferencia előtt szlovák hivatali kollégájával, Zuzana Caputovával közös sajtótájékoztatót tartott, ahol elmondta, hogy szándéknyilatkozatot írtak alá arról, hogy Franciaország fűtőanyaggal látná el a Mohi atomerőmű tervezett új blokkját. Koszovóról szólva kijelentette, hogy "az ottani hatóságok is felelősek a kialakult helyzetért, mert nem tartják be az EU közvetítésével létrejött egyezményt, és hibát követtek el a koszovói szerbek által bojkottált önkormányzati választás megtartásával".

Németországban bezáratják egy kivételével valamennyi orosz főkonzulátust

Egy kivételével valamennyi orosz főkonzulátust bezáratják Németországban – közölték szerdán Berlinben.

A rendelkezés válasz a Kreml döntésére, mely szerint a diplomatákat és a kulturális intézetek munkatársait együttvéve legfeljebb 350 német állami alkalmazott dolgozhat Oroszországban. Berlin ezért kénytelen bezárni a kalinyingrádi, a jekatyerinburgi és a novoszibirszki főkonzulátust, mert a létszámkorlát miatt nem lehetséges a konzuli szolgáltatások fenntartása.

 – fejtette ki a tárca szóvivője.

Az ARD német országos közszolgálati televízió a hírportálján közölt összeállításában kiemelte, hogy a német–orosz kormányzati viszonyban eddig a diplomaták kiutasítása volt az egymás döntéseivel szembeni tiltakozás legerősebb jele. A főkonzulátusok működési engedélyének visszavonásával "a német kormány egy lépéssel tovább megy" – tették hozzá.

Felidézték, hogy az utóbbi években több alkalommal előfordult diplomaták kiutasítása, a németországi orosz és az oroszországi német külképviseletek személyi állománya így jelentősen csökkent, és korlátozni kellett a szolgáltatásokat. 

Ukrán határőrség: az orosz erők felrobbantottak egy utat az ukrán-orosz-fehérorosz határnál

Az orosz erők felrobbantották az út egy részét az észak-ukrajnai Csernyihiv megyében, az ukrán-orosz-fehérorosz határ találkozásánál - hozta nyilvánosságra szerdán közleményben az ukrán határőrszolgálat.

Andrij Demcsenko, a határőrség szóvivője az Ukrajinszka Pravda hírportálnak adott nyilatkozatában hozzáfűzte, hogy 

Szavai szerint az orosz erők vélhetőan az ukrán ellentámadástól tartva, önmaguk és Brjanszk védelmében robbantották fel az utat. Demcsenko biztosított afelől, hogy az ukrán hadsereg nem szándékozik az oroszországi Brjanszkra támadni.

Olekszij Danyilov, az ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács titkára közben a Twitteren Ramzan Kadirov csecsen elnöknek üzent azzal a felhívással, hogy Oroszországon álljanak a csecsenek bosszút a csecsenföldi háborúkért, ne az ukránok ellen viseljenek hadat. 

– fogalmazott a politikus. 

Zelenszkij szerint Putyin a Szovjetuniót akarja visszaállítani

Ukrajnán kívül más országot is meg akar szerezni Vlagyimir Putyin orosz elnök Volodimir Zelenszkij ukrán elnök meglátása szerint – írta meg az Unian nyomán a Mandiner.

Az ukrán elnök szerint Putyin már nem fél attól, hogy nyílt agresszornak tűnjön. Zelenszkij arról beszélt, hogy 

Az utolsó ukrán hadihajó megsemmisítéséről tett bejelentést az orosz katonai szóvivő

Megsemmisítette az ukrán haditengerészet utolsó hadihajóját, a Jurij Olefirenkót az orosz légierőnek az odesszai kikötő katonai részére hétfőn mért csapása – jelentette ki szerdán Igor Konasenkov, az orosz védelmi minisztérium szóvivője. Állítása szerint a támadást precíziós fegyverekkel hajtották végre.

 Mint mondta, közülük több mint kétszázan a Donyeck körzetében vívott harcokban estek el. Ott Konasenkov szerint a leghevesebb összecsapások Avdijivka közelében zajlottak, ahol az ukrán erőket Kransznohorivkánál és Jaszinovaténél több helyen kiverték állásaikból. A tájékoztatás szerint Advdijivkánál megsemmisült a Szkala rohamzászlóalj vezetési és megfigyelőpontja, valamint a 110. gépesített dandár rakéta- és tüzérségi raktára.

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője szerdán újságíróknak nyilatkozva arra hívta fel a figyelmet, hogy az Egyesült Államok és Nagy-Britannia részéről nem hangzott el semmilyen, a Moszkva ellen kedden megkísérelt ukrán dróntámadást elítélő nyilatkozat. Marija Zaharova külügyi szóvivő "aljasnak" minősítette a dróntámadással kapcsolatos nyugati hallgatást és "propagandának" nevezte, hogy az általa bírált országok csak számukra kedvező témákat kommentálnak.

Donyeckben szerdán két mariupoli civil tavaly márciusban történt meggyilkolása miatt egyenként 25 év fegyházra ítélték az ukrán Azov alakulat két volt tagját, Jevhen Viszockijt és Olekszandr Pedakot.

Az oroszok félelmetes üzenete a briteknek

Dimitrij Medvegyev, az orosz biztonsági tanács alelnöke szerint minden brit tisztségviselő háborús célpontnak minősül azt követően, hogy a britek legitimnek nevezték Ukrajna orosz területek elleni támadásait. Medvegyev kiemelte, hogy a britek Ukrajna szövetségesei, fegyvereket és más katonai támogatást nyújtanak Kijevnek, vagyis de facto háborút folytatnak Oroszország ellen.

Moszkva a Nyugatnak üzent 

Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvívője szerint a Nyugat csak az olyan események kapcsán nyilatkozik, amelyek az ő narratívájukat támogatják, utalva arra, hogy a nyugati országok alig beszéltek a moszkvai támadásról.

Öt halálos áldozat Luhanszkban 

Ötre emelkedett a luhanszki köztársaságban, Karpaty településen egy baromfifarmot ért ukrán ágyúzás halálos áldozatainak száma - közölte a köztársaság.

A minisztérium szerint a lövések HIMARS MLRS rakétavetőkből érkeztek. Az ukrán csapatok négy rakétát lőttek ki. A lövések megrongáltak egy építőtábort és egy baromfifarm épületét.

Egy ukrán drón biztosan részt vett az akcióban

Az eddig nyilvánosságra került információk szerint a kedd reggeli moszkvai rajtaütésben használt drónok egyike egy ukrán gyártású UJ 22 drón volt, amelyet az Ukrjet cég gyártott. A drónról készült állítólagos felvételek, amelyeket repülés közben rögzítettek a támadás során, úgy tűnik, megegyeznek a pilóta nélküli légi járműről közzétett képekkel, amelyeket Oroszország állítása szerint más támadási kísérletekben is felhasználtak.

Nukleáris baleset veszélyére figyelmeztet a NAÜ

Rafael Grossi, az ENSZ Nemzetközi Atomenergia-ügynökségének vezetője felszólította Kijevet és Moszkvát, hogy tegyenek lépéseket a dél-ukrajnai Zaporizzsja atomerőmű védelmére.

Az ENSZ Biztonsági Tanácsának New York-i ülésén Grossi megismételte, hogy minden egyes áramkimaradás, amikor Európa legnagyobb atomerőműve a katasztrófa megelőzése érdekében szükséggenerátorokra támaszkodik, komoly baleseti kockázatot jelent. Az ukrajnai orosz invázió kezdete óta már hét ilyen áramkiesés volt, és ha ez folytatódik,

- közölte a felügyelet vezetője.

Grossi egyben felkérte Ukrajnát és Oroszországot, hogy tartsanak tiszteletben öt alapszabályt, amely a több mint egy éve orosz ellenőrzés alatt lévő zaporizzsjai atomerőmű biztonságát szolgálja. Ezek között szerepel, hogy Európa legnagyobb nukleáris létesítményének területét nem szabad nehézfegyverek, mint például harckocsik, tüzérségi eszközök és rakétasorozatvetők, valamint katonai személyzet állomásoztatására használni. Másodszor, hogy az atomerőmű területéről és annak területe ellen nem szabad támadást indítani. Harmadszor biztosítani kell a létesítmény külső energiaellátását, továbbá a létfontosságú rendszereit meg kell védeni a szabotázsakciókkal szemben. Végül pedig a feleknek tartózkodniuk kell minden olyan cselekménytől, amellyel aláásnák az előbbi alapelveket.

Putyin: Ukrajna meg akarja ijeszteni a moszkvaiakat

Vlagyimir Putyin azzal vádolta Ukrajnát, hogy az oroszok "megijesztésére" törekszik, miután Moszkvát a 15 hónapos háború során először nagyszabású dróntámadás érte. Az orosz elnök szerint Ukrajna azt az utat választotta, hogy "lakóépületek elleni támadásokkal akarja megfélemlíteni Oroszországot, orosz állampolgárokat", és hozzátette, hogy a dróntámadások "egyértelműen terrorista tevékenység jelei".

Dróncsapás miatt tűz ütött ki egy orosz olajfinomítóban

Tűz ütött ki az oroszországi krasznodari körzet déli részén található Afipszkij olajfinomítóban, valószínűleg egy dróntámadást követően – közölte a régió kormányzója. A tüzet gyorsan megfékezték, és személyi sérülés nem történt - mondta Veniamin Kondratyev kormányzó a Telegramon.

A Kremlhez tartozó Telegram hírcsatorna, a "Shot" szerint a dróncsapás helyi idő szerint hajnali 3 óra körül történt, majd a finomítót "lángok és füst borította el".

Az Afipszkij olajfinomító Oroszország déli részén található, nem messze a Novorosszijszk fekete-tengeri kikötőtől. Novorosszijszk kikötője volt az orosz fekete-tengeri flotta főhadiszállása egészen a Krím 2014-es annektálásáig. Azóta Oroszország áthelyezte a főhadiszállást a megszállt Szevasztopol kikötővárosba.

Magyarország segít

Magyarország területére 2023. május 30-án az ukrán-magyar határszakaszon 5769 fő lépett be. A román-magyar határszakaszon belépők közül 4914 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett. A beléptetettek közül a rendőrség 53 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást.

Az ukrajnai háború elől 2023. május 30-án 62 ember, köztük 18 gyerek érkezett Budapestre vonattal - közölte a rendőrség.

Ismét tűz alá került az oroszországi Belgorod megye

Az orosz Belgorod megye kormányzója, Vjacseszlav Gladkov azt közölte, hogy Sebekino városát találat érte. Az első információk szerint egy sérült van. Azt is elmondta, hogy a robbanás következtében lakóépületek rongálódtak meg, és járművek égtek.

Korábban, május 29-én Gladkov azt mondta, hogy Ukrajna az orosz támadásokra Belgorod megye ágyúzásával válaszolt, megrongált egy gyárat, tüzet okozott, és négy alkalmazott megsérült.

Az Ukrajnával határos Belgorod megyében a közelmúltban kiterjedt harcok zajlottak, miközben az Ukrajnával együtt harcoló orosz milíciacsoportok sikeres behatolást hajtottak végre az Oblaszt területén.

A közösségi oldalakon toboroz a Wagner-csoport

Egy jelentés szerint az orosz Wagner-zsoldoscsoport a Twitterhez és a Facebookhoz fordult, hogy orvosokat, drónkezelőket és pszichológusokat toborozzon. A Logiically brit technológiai vállalat és a Politico által végzett kutatás szerint a nyilvánvalóan a félkatonai szervezeten belüli álláshirdetések közel 120 000 megtekintést gyűjtöttek a két közösségi média platformon 10 hónap alatt.

Körülbelül 60 bejegyzés készült több nyelven, köztük franciául, vietnámiul és spanyolul is.

A Politico jelentése szerint 240 000 rubel (több mint 1 millió forint) havi fizetést is hirdettek az egészségügyi ellátással együtt.

Az újság szerint a kutatók nem tudták "teljes bizonyossággal" a Wagnernek tulajdonítani az üzeneteket, de a posztok "a milícia és támogatói nyomát hordozzák". Az sem világos, hogy a kampányok sikerrel jártak-e.

Ukrán webkamerák segíthetik az orosz támadásokat

Az ukrán biztonsági szolgálat felszólította a lakosokat, hogy állítsák le az utcai webkamerák online adásait, mert attól tartanak, hogy az orosz hadsereg felhasználja a felvételeket támadásaihoz. Az SBU (Ukrajna Biztonsági Szolgálata) arra figyelmeztetett, hogy Oroszország "a modern webkamerák sebezhetőségét használja fel Ukrajna elleni rakétatámadások indítására és valós időben történő kiigazítására". Moszkva hírszerző szolgálatai online közvetítések vagy hackelés útján kaphatnak információkat a kamerákból – tette hozzá az SBU.

A biztonsági szolgálat hangsúlyozta, hogy az ukrán védelmi erők tevékenységét feltáró fotók vagy videófelvételek közzététele bűncselekmény, amely akár 12 évig terjedő szabadságvesztéssel is büntethető.

Brit fegyvergyártó telepedhet meg Ukrajnában

Volodimir Zelenszkij éjszakai videójában elmondta, hogy egyeztetett a brit BAE Systems védelmi vállalat képviselőivel arról, hogy Ukrajnának most és a közeljövőben milyen fegyverekre van szüksége, valamint bejelentette, hogy azon dologznak, hogy megfelelő bázist hozzanak létre az ukrajnai gyártáshoz és javításhoz - a tankoktól a tüzérségi fegyverekig. Szerinte ezzel Ukrajnának, és így egész Európának új erőalapot biztosítanának.

Zelenszkij nem beszélt a moszkvai támadásról

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök késő esti videóbeszédében feltünően kerülte, hogy beszéljen arról a dróntámadásról, amely kedden épületeket rongált meg Oroszország fővárosában. Korábban tagadta, hogy Kijevnek közvetlen köze lenne a támadáshoz, miután Vlagyimir Putyin Ukrajna "terrortámadásának" nevezte a merényletet.

Az ukrán elnök kitért az országa elleni legutóbbi csapások záporára, megköszönve a légvédelmi erőknek az orosz drónok újabb éjszakai támadásának visszaverését, és részvétét fejezte ki a támadásokban meghaltak családtagjainak.