2023.02.22. 05:30
Nem változott a fronthelyzet, újra Herszont bombázták az oroszok
Az ukrajnai háború 364. napjának krónikája az Origo, a Mandiner, a Világgazdaság és az MTI nyomán.
Ukrán katonák leróják kegyeletüket parancsnokuk, Oleg Vojtyuk sírjánál a nyugat-ukrajnai Lviv temetőjében 2023. február 21-én. Vojtyuk a Bahmut településért vívott harcokban szerzett halálos sérülést
Forrás: MTI/AP
Fotó: Efrem Lukackij
A bucsai háborús bűnökben vétkes orosz katonákat azonosítottak
Az ukrán rendfenntartók már 91 orosz katonát azonosítottak, akik bűncselekményekben vettek részt a kijevi régióban található Bucsa városában
- közölte Andrij Kosztyin ukrán főügyész szerdán, amerikai kongresszusi képviselőkkel a helyszínen tett látogatása alkalmával.
Kosztyin szavai szerint folyamatban van az összes érintett bíróság elé állítása. Azt mondta, hogy a megszállás alatt az orosz hadsereg több mint kilencezer háborús bűncselekményt követett el a kijevi régió bucsai járásában, aminek következtében több mint 1700 civil halt meg, ebből mintegy hétszázan Bucsában.
A főügyész sajtótájékoztatóján kifejezte meggyőződését, hogy még az idén kihirdetik a Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) ügyészi hivatala által kezdeményezett, az ukrajnai orosz háborús bűnök ügyében indult nyomozás első eredményeit. Hozzátette, hogy az oroszok által Ukrajnában elkövetett háborús bűntettek döntő többségét - mintegy 99 százalékát - ukrán bíróságok fogják megvizsgálni, a nemzetközi intézmények "kiegészítő szerepet töltenek be".
Emellett Kosztyin bejelentette, hogy néhány héten belül megnyílik a Nemzetközi Büntetőbíróság ügyészi hivatalának kirendeltsége Kijevben, és valamivel később részlegeket nyitnak a frontvonalhoz közeli városokban is.
Bukaresti Kilencek: meg kell erősíteni a NATO jelenlétét a szövetség keleti szárnyán
A Bukaresti Kilencek (B9) csoportjának tagjai ragaszkodnak a NATO jelenlétének további erősítéséhez a szövetség keleti szárnyán - áll a közép- és kelet-európai NATO-tagállamok szerdai varsói csúcstalálkozóján elfogadott nyilatkozatban.
A lengyel elnöki hivatal honlapján közzétett dokumentum
Oroszországot nevezi meg az észak-atlanti közösséget érő "legkomolyabb és közvetlen" fenyegetésnek. A csúcstalálkozó résztvevői leszögezték: a NATO "határozottan, egységes és felelősségteljes módon" reagált Ukrajna orosz megtámadására.
Fotós: Bartos Gyula / Forrás: Sándor-palota
A nemzetközi jogra hivatkozva hangsúlyozták Ukrajna jogát az orosz agresszióval szembeni védekezéshez és az Oroszország által megszállt területek visszaszerzéséhez a nemzetközileg elfogadott határokon belül. Bejelentették Ukrajna védelmi erőfeszítéseinek további támogatását, "amíg erre szükség lesz".
Novák Katalin: a béke a legfontosabb cél
A békét kell prioritásaink között az első helyre tenni - hangsúlyozta Novák Katalin köztársasági elnök szerdán a kelet-európai NATO-tagállamokat tömörítő csoport, a Bukaresti Kilencek csúcstalálkozóján Varsóban.
Kiemelte: régiónk közelmúltbeli történelme arra hívja fel a figyelmet, hogy figyelmünket a béke megteremtésére és megőrzésére kell összpontosítani.
Hozzátette: a béke megteremtése után pedig hozzá kell járulni egy demokratikus és virágzó Ukrajna újjáépítéséhez.
A plenáris ülésen Novák Katalin mellett Andrzej Duda lengyel, Klaus Iohannis román, Zuzana Caputová szlovák, Joe Biden amerikai, Rumen Radev bolgár, Egils Levits lett, Gitanas Nauseda litván és Alar Karis észt elnök, valamint Petr Fiala cseh miniszterelnök szólalt fel.
Joe Biden: a Bukaresti Kilencek erősebbé tették a NATO-t
Joe Biden amerikai elnök szerdán Varsóban, a közép- és kelet-európai NATO-tagállamokat tömörítő Bukaresti Kilencek (B9) csúcstalálkozóján felidézte: a B9 egy évvel a Krím félsziget orosz megszállása után, 2015-ben alakult meg.
Most az orosz agresszió újabb évfordulójához közeledünk
- utalt az elnök az Ukrajna ellen tavaly február 24-én megindított orosz támadásra, majd aláhúzta: a NATO egyre szolidárisabb és egységesebb.
"Az itt összegyűlt országok idén erősebbé tették a szövetséget, és ez meg is látszik" - fordult Biden a varsói B9 csúcstalálkozón részt vevő államok képviselőihez.
Szentnek és sérthetetlennek nevezte a kollektív védelemről szóló 5. cikket, mely - mint mondta - elkötelezettséget jelent minden nemzet, minden NATO-tagállam iránt.
Putyin Oroszország védelmezéséről beszélt Moszkvában
Oroszország történelmi határain folyik most harc - hangoztatta Vlagyimir Putyin orosz elnök szerdán a moszkvai Luzsnyiki stadionban a haza védelmezőjének ünnepe alkalmából megtartott nagygyűlésen és koncerten.
Az érdekeink, embereink, kultúránk, nyelvünk és területünk védelmezésekor egész népünk a haza védelmezője
- mondta Putyin több tízezer ember előtt.
Fotós: Makszim Blinov / Forrás: MTI/AP/Kreml/Pool
Az orosz vezető kezet rázott az Ukrajnában közel egy éve elindított "különleges hadművelet" részvevőivel, méltatva bátorságukat.
Igor Kimakovszkij, az Ukrajnától elfoglalt donyecki régió megbízott vezetőjének tanácsadója a Rosszija 1 tévécsatornának nyilatkozva szerdán kijelentette, hogy keddre virradóra példátlan erejű ukrán tüzérségi támadás érte a Donyec-medence több városát, köztük Donyecket, Debalcevét és Mariupolt is.
Gyenyisz Pusilin, a "Donyecki Népköztársaság" megbízott vezetője korábban közölte, hogy a napokban ünnepelt évfordulók miatt a régióban fokozott készültségbe helyezték a légvédelmet. Ezekben a napokban van ugyanis az évfordulója a 2014-es "kijevi államcsínynek", a donyecki és a luhanszki régió "függetlensége" Moszkva általi tavalyi elismerésének, az Ukrajna ellen elindított háború kezdetének, valamint Oroszországban hagyományosan most ünneplik a haza védelmezőjének napját is.
Meghiúsult az oroszok támadása Kreminnánál (videó)
Luhanszk kormányzója a Telegram-oldalán jelentette be, hogy az orosz hadsereg támadást indított Kreminna körzetében. Szergej Hajdaj jelezte, az offenzívában egy századnyi gyalogos, valamint egy századnyi T-90M harckocsi vett részt.
A támadás azonban a jelek szerint nem volt sikeres, mert legalább két harckocsi megsemmisült, a gyalogosok pedig visszavonulót fújtak.
Ismét lőtték Harkivot az oroszok
A szerda reggeli légiriadó idején több robbanás rázta meg a kelet-ukrajnai Harkivot, az orosz támadásnak eddig két sérültje lett a polgári lakosok közül - közölte Ihor Terehov, a város polgármestere.
Oleh Szinyehubov megyei kormányzó hozzátette, hogy
az orosz erők infrastrukturális létesítményekre mértek csapást. A harkivi polgármester információi szerint négy csapás érte a megyeszékhelyt.
Az orosz megszállás alá került Donyeck megyei Mariupolban úgyszintén robbanások történtek a kikötőben, ahol az orosz csapatok lőszert tárolnak - számolt be a városi tanács, hozzátéve, hogy ezután orosz repülőgépek emelkedtek az égbe.
Jurij Ihnat, az ukrán légierő szóvivője az Ukrajinszka Pravda hírportálnak nyilatkozva közölte, hogy a keleti fronton szerdán jelentősen megerősödött az orosz légierő aktivitása. "Vadászgépekről, egyéb támadó repülőgépekről és helikopterekről van szó, amelyek támogatják az orosz szárazföldi erők rohamműveleteit bizonyos irányokban" - fejtette ki.
Az orosz felsőház is megszavazta a Új START egyezmény felfüggesztését
Egyhangúlag megszavazta Oroszország részességének felfüggesztését a hadászati támadófegyverek csökkentéséről megkötött orosz-amerikai Új START megállapodásban szerdán az orosz parlament felsőháza.
Szerda délelőtt hasonlóképpen szavazott az alsóház is. A vonatkozó törvénytervezetet Vlagyimir Putyin elnök terjesztette a parlament elé, aki kedden jelentette be a részvétel felfüggesztésének szándékát.
Az orosz részesség helyreállításáról az államfő dönthet majd.
India is a párbeszédet és a diplomáciai megoldást hangsúlyozza
A világ húsz vezető országát tömörítő G20-as csoport pénzügyi vezetőinek csúcstalálkozóján a házigazda újdelhi kormány szerdán megerősítette az ukrajnai háborúval kapcsolatos korábbi álláspontját, amely szerint most párbeszédre és diplomáciára van szükség Ukrajnában.
Jelenlegi korszakunk nem háborúzásra való. A demokrácia, a párbeszéd és a diplomácia jelenti az előre vezető utat
- hangsúlyozta Anurag Thakur indiai információs miniszter sajtótájékoztatóján, miután üdvözölte a szombatig tartó találkozóra Bengaluruba érkező G20-as delegációkat.
Fotós: Manjunath Kiran / Forrás: AFP
Orosz támadás Biden látogatása alatt
Oroszország interkontinentális ballisztikus rakétát tesztelt akkoriban, amikor Joe Biden amerikai elnök Ukrajnában tartózkodott – nyilatkozott név nélkül két amerikai tisztviselő, akik szerint a teszt kudarcot vallott. Egyikük azt mondta, hogy Oroszország a kilövés előtt jelezte a tesztet az Egyesült Államoknak a konfliktusoldó vonalakon keresztül. A teszt nem jelentett kockázatot az Egyesült Államok számára. Feltételezések szerint, ha a teszt sikeres lett volna, Vlagyimir Putyin orosz elnök megemlítette volna azt a keddi beszédében.
Putyin érvénytelenítette a Dnyeszter menti rendezésben Moldova szuverenitását elismerő rendeletet
Vlagyimir Putyin orosz elnök kedden visszavont egy 2012-es rendeletet, amely elismerte Moldova szuverenitását a „Dnyeszteren túli terület” jövőjének rendezésében.
A 11 éve kiadott dekrétum Moszkva külpolitikáját körvonalazta, és arra kötelezte az Európai Unióval és az Egyesült Államokkal akkor még szorosabb kapcsolatokat ápoló Oroszországot, hogy az érintett régió különleges státuszának meghatározásakor „a Moldovai Köztársaság szuverenitásának, területi integritásának és semleges státuszának tiszteletben tartása alapján” találja meg a kérdés megoldásának módját.
A Kreml honlapján közzétett – Putyin által kedden bejelentett lépésekhez sorolható – hatálytalanító rendelkezés szerint a döntést
Oroszország nemzeti érdekeinek biztosítása érdekében, a nemzetközi kapcsolatokban végbemenő mélyreható változásokkal összefüggésben hozták meg.
Alexandru Flenchea, a Dnyeszter menti övezet ellenőrző bizottságának moldovai elnöke szerint a visszavonás csupán az érintett régióra vonatkozik és nem jelenti azt, hogy Putyin Moldova szuverenitásának a kérdését is érvénytelenítené.
A Moldova és Oroszország között fennálló politikai alapegyezmény előírja országaink területi integritásának kölcsönös tiszteletben tartását
– fogalmazott az elnök a Publika televíziónak.
A moldovai külügyminisztérium közölte, hogy „gondosan tanulmányozza” a dokumentumot.
A Kreml szerint a moldovai vezetés oroszellenes hisztériát kelt, ezért Oroszország viszonya roppant feszültté vált a Románia és Ukrajna közé ékelődött országgal, amely Dorin Recean személyében a múlt héten nyugatbarát, az EU-csatlakozás mellett kiálló miniszterelnököt választott.
Fotós: Szergej Szavosztyanov / Forrás: MTI/EPA/Pool/Szputnyik
Moldova erős amerikai és európai uniós támogatással regnáló elnöke, Maia Sandu két hete azzal vádolta meg Oroszországot, hogy diverzánsokkal karöltve akarja megbuktatni a kormányt és destabilizálni igyekszik az országot, annak érdekében, hogy ezáltal meggátolják tervezett csatlakozását az Európai Unióhoz. Moszkva teljesen alaptalannak minősítette a vádakat.
A Szovjetunió felbomlása után az önállósodó Moldovától elszakadt keskeny földsávon, a szakadár „Dnyeszter Menti Köztársaság” területén jelenleg mintegy 1700 békefenntartó feladatokat ellátó orosz katona állomásozik. A területen 1991 és 1994 között harcok dúltak, a békefenntartókat 1992. július 29-én vezényelték a régióba, nyolc nappal az orosz és a moldovai elnök által aláírt válságrendezési megállapodás után.
Az oroszok szerint a Nyugat elpusztította a kölcsönös biztonságra alapuló rendszert
Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője szerint nem Oroszország, hanem a nyugati hatalmak pusztították el a kölcsönös biztonságra alapuló rendszert. Hozzátette, hogy a Nyugat mindent és mindenkit el akar lehetetleníteni, akik egyenlőek velük és egy olyan világot akarnak létrehozni, amelyben ők a funkcionálnak a hatalom egyetlen központjaként.
Oroszország aggodalmát fejezte ki a zaporizzsjai atomerőműben kialakult helyzet miatt
Oroszország komoly aggodalmát fejezte ki a zaporizzsjai atomerőmű személyzetével kapcsolatos eljárás miatt – közölte az orosz külügyminisztérium szerdán.
Az orosz külügyminisztérium szerint az orosz ellenőrzés alatt álló zaporizzsjai atomerőműben szolgálatot teljesítő – Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) által delegált – személyzet cseréjét akadályozza az ENSZ biztonsági ügyekben illetékes hivatala (UNDSS).
Az erőmű személyzetét február elején cserélték volna le rotációs rendszer keretében, de Moszkva szerint az UNDSS megakadályozta az átállást, arra hivatkozva hogy aggályosak az orosz védelmi minisztérium által meghatározott közlekedési útvonalak.
A ENSZ-szervezet illetékesei már öt hónapja tartózkodnak Európa legnagyobb atomerőművénél, amely az Ukrajna elleni orosz háború következtében kialakult frontvonalak közelében fekszik, és rendszeres tüzérségi támadások célpontja. Az atomerőmű körüli fegyveres harcok egyre jobban növelték a nukleáris katasztrófával kapcsolatos félelmeket.
Moszkva a zaporizzsjai atomerőművet október 5-től hivatalosan orosz fennhatóság alá helyezte, az eszközöket és az ukrán alkalmazottakat pedig egy orosz vállalatnak adta át. Kijev ezt a lépést törvénytelen kisajátításnak nevezte.
Február 7 és 18. között az ENSZ biztonsági ügyekben illetékes hivatala háromszor, minden világos magyarázat nélkül megszakította a NAÜ szakembereinek rotációját az erőműben
– közölte az orosz külügyminisztérium.
Moszkva szerint az orosz védelmi minisztérium hivatalosan is garantálja a NAÜ munkatársainak biztonságos érkezését és távozását, de az ENSZ mégis az Oroszország által javasolt útvonal megváltoztatását követeli. A minisztérium közleménye szerint ők készen állnak arra, hogy megkönnyítsék a személyzet váltását még február vége előtt.
Amennyiben a személyzet cseréje nem történik meg, azt a NAÜ missziójának az UNDSS által szándékos akadályozására irányuló kísérletnek fogjuk tekinteni
– közölte az orosz külügyminisztérium.
A zaporizzsjai erőmű a háború kezdete előtt Ukrajna villamosenergia-ellátásának mintegy ötödét biztosította, és többször is kénytelen volt tartalékgenerátorokkal működni. A reaktorokat leállították, de fennáll a veszélye annak, hogy a nukleáris üzemanyag túlmelegszik, ha a hűtőrendszereket működtető áramellátás megszűnik. A tüzérségi támadások többször elszakították az elektromos vezetékeket.
Oroszország jelenti a legsúlyosabb fenyegetést Svédországra a stockholmi biztonsági szolgálatok szerint
Oroszország súlyos fenyegetést jelent Svédországra, sőt, a legnagyobb fenyegetés, és egyre agresszívabb – közölték szerdán a svéd biztonsági szolgálatok.
A rezsim lépései kiszámíthatatlanok, és hajlandó súlyos kockázatokat is vállalni
– áll a szolgálatok közös közleményében.
Az ukrajnai háború drámaian megváltoztatta a biztonsági helyzetet, és mára Oroszország súlyos katonai fenyegetés lett Svédország területére és belbiztonságára nézve is – tették hozzá.
Oroszország Európa, a kollektív Nyugat és már a NATO részének is tekinti Svédországot, emiatt fenyegeti jobban, mint korábban – jelentette ki sajtótájékoztatóján Daniel Stenling, a kémelhárítás vezetője.
Svédország Finnországgal együtt tavaly Oroszország ukrajnai háborújának megindulását követően kérte felvételét a NATO-ba, amit még nem hagyott jóvá minden tagország.
A svéd biztonsági szolgálatok szerint veszélyt jelent még az országra Kína és Irán is, és a helyzetet rontja, hogy ez a kettő együttműködik Oroszországgal.
Több külföldi hatalom óriási erőfeszítéseket tesz arra, hogy illegálisan fejlett technológiához jusson Svédországban
– közölték.
Az orosz alsóház megszavazta a START felfüggesztését
Egyhangúlag megszavazta Oroszország részességének felfüggesztését a hadászati támadófegyverek csökkentéséről megkötött orosz–amerikai Új START megállapodásban szerdán az orosz parlament alsóháza.
Az erről rendelkező törvénytervezetet Vlagyimir Putyin orosz elnök terjesztette a ház elé, aki kedden jelentette be a részvétel felfüggesztésének szándékát. Az orosz részesség helyreállításáról az államfő dönthet majd.
Putyin közölte, hogy Moszkva nem lép ki a megállapodásból, de a tárgyalásokhoz való visszatérés előtt értelmeznie kell, hogy a fegyverzetkorlátozás miként veszi majd figyelembe az Egyesült Államoké mellett az ugyancsak NATO-tag Nagy-Britannia és Franciaország nukleáris arzenálját.
Fotós: Libkos / Forrás: MTI/AP
Ferenc pápa: romokon nem lehet igazi győzelmet aratni
A nemzetek vezetői kötelezzék el magukat a ukrajnai háború lezárása, a tűzszünet elérése és a béketárgyalások elindítása mellett – szólított fel Ferenc pápa az ukrajnai háború első évfordulója alkalmából a vatikáni audienciateremben mondott beszédében szerdán.
A katolikus egyházfő emlékeztetett, hogy február 24-én lesz egy éve Ukrajna megtámadásának.
Egy év telt el ennek az abszurd és kegyetlen háborúnak a kezdete óta. Megbocsáthat-e az Úr ilyen sok bűntettet és ennyi erőszakot?
– kérdezte Ferenc pápa.
Ismételten felhívást intézett a nemzetek vezetőihez, kötelezzék el konkrétan magukat a konfliktus lezárása, a tűzszünet elérése és a béketárgyalások elindítása mellett.
A pápa úgy vélte,
a romokra épített győzelem soha nem lesz igazi győzelem.
A húsvét előtti nagyböjt kezdőnapján, hamvazószerdán Ferenc pápa személyesen vezeti a Rómában szokásos szertartásokat. Az Aventinus-dombon körmenetet vezet a Szent Anzelm-templomtól a Szent Saba-templomig, ahol misét mutat be. Áldását adja és paptársai fejére hinti a hamut, amelyet a tavalyi virágvasárnap megáldott olajfaágak elégetéséből nyertek.
A pandémia éveiben a pápa a Szent Péter-bazilikában mutatta be a hamvazószerdai szertartást, tavaly pedig az egyházfő gyengélkedése miatt a szentszéki államtitkár, Pietro Parolin vezette az Aventinuson.
Lavrov: Moszkva és Peking kész megvédeni egymás érdekeit
Moszkva és Peking kész megvédeni egymás érdekeit a nemzetközi színtéren – jelentette ki Szergej Lavrov orosz külügyminiszter, amikor szerdán Moszkvában fogadta Vang Ji kínai államtanácsost, a Kínai Kommunista Párt Politikai Bizottságának tagját, a Központi Bizottság Külügyi Bizottságának irodavezetőjét.
Kapcsolataink stabilan és dinamikusan fejlődnek, és a nemzetközi színtéren tapasztalható nagy turbulenciák ellenére összetartást és készséget tanúsítunk arra, hogy a nemzetközi jog és az ENSZ központi szerepének tiszteletben tartása alapján kiálljunk egymás érdekeiért
– mondta Lavrov.
Vang hangsúlyozta, hogy a magasszintű kölcsönhatás dinamikáját a KKP elnöke, Hszi Csin-ping és Vlagyimir Putyin orosz elnök erőfeszítései tartják fenn.
A nemzetközi helyzet változékonysága ellenére Kína és Oroszország mindig fenntartja stratégiai elszántságát, szilárdan és magabiztosan halad a többpólusú világ kialakításának irányába, továbbra is elkötelezett a többpólusú modell mellett
– mondta a kínai tisztségviselő.
Vang szerint Peking arra számít, hogy a moszkvai találkozója új megállapodásokhoz vezet. A volt kínai külügyminiszter biztosította róla orosz tárgyalópartnerét, hogy bármely poszton folytatja a munkát a kétoldalú kapcsolatok elmélyítésén.
Orosz sajtóértesülések szerint egyébként a kínai elnök május elején tehet eleget orosz hivatali partnere moszkvai meghívásának.
Tizennyolc orosz képviselőt várnak Bécsbe
Tizennyolc orosz parlamenti képviselőt várnak az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) bécsi ülésére pénteken, Moszkva ukrajnai inváziójának első évfordulóján.
Ukrajna már bejelentette, hogy bojkottálni fogja az EBESZ parlamenti közgyűlésének február 23-i és 24-i téli ülésszakát.
Az osztrák külügyminiszter 20 tagállam parlamenti képviselőinek azon követeléseire reagálva, hogy tagadják meg a vízumot az orosz parlamenti képviselőktől – akik valamennyien EU-szankciók alatt állnak –, Ausztria külügyminisztere elismerte, hogy az időzítés „szerencsétlen”. A hidegháború idején a nyugati és keleti blokk vitafórumaként létrejött 57 tagú EBESZ-szervezet házigazdájaként ugyanakkor Ausztria köteles minden résztvevő ország delegációját beléptetni – mondta Alexander Schallenberg.
Nem szabad figyelmen kívül hagynunk azt a tényt sem, hogy platformokra van szükségünk
– mondta Schallenberg a múlt héten az osztrák tévének.
Az EBESZ soha nem volt hasonló gondolkodású emberek szervezete. Egyszer remélhetőleg ismét teret kap a diplomácia.
Fotós: Libkos / Forrás: MTI/AP
Távoktatásra állnak át az ukrán iskolák
Ukrajna kedden felszólította az iskolákat, hogy február 22. és 24. között távoktatási rendszerben tartsák meg az órákat az orosz rakétacsapások veszélye miatt. Február 24-én lesz egy éve, hogy Moszkva elindította ukrajnai invázióját.
Tovább vizsgálják az Északi Áramlat gázvezetéken történt robbantást
Az Északi Áramlat gázvezetékeken történt robbantásokkal kapcsolatos Dánia, Németország és Svédország által folytatott vizsgálat még nem zárult le – közölte a három ország, amikor az ENSZ Biztonsági Tanácsa ülésezett a szeptemberi incidens megvitatása ügyében.
Az ülést összehívó Oroszország azt szeretné, ha a 15 tagú tanács független vizsgálatot kérne az Oroszországot és Németországot összekötő vezetékeken történt robbantásokkal kapcsolatban, amelyek gázt lövelltek a Balti-tengerbe, és súlyosbították az európai energiahiányt.
A G7-ek és Oroszország
A G7-ek külügyminiszterei kijelentették, hogy országaik továbbra is gazdasági szankciókat rónak Oroszországra, és felszólították a szélesebb nemzetközi közösséget, hogy utasítsák el azt, amit Moszkva „brutális terjeszkedésének” neveztek.
Hiperszonikus rakétákkal felszerelt orosz hadihajó érkezett Dél-Afrikába
Hiperszonikus rakétákkal felszerelt orosz hadihajó érkezett hadgyakorlatra a dél-afrikai Richards Bay kikötőjébe – számolt be szerdán a RIA Novosztyi orosz hírügynökség.
Az Admiral Gorskov nevű hajó legénysége részt vesz a dél-afrikai fegyveres erők napja alkalmából rendezett ünnepségeken, ezenkívül a helyi és a kínai haditengerészeti erőkkel közösen tartandó manővereken. Ennek során a tengeri biztonságot fenyegető veszélyek elhárítását célzó feladatokra összpontosítanak.
A hajó parancsnoka, Igor Krahmal elmondta, hogy a fregatt a Cirkonok mellett Kalibr robotrepülőgépeket is hordoz.
A gyakorlatok kezdete szinte egybeesik az ukrajnai orosz invázió első évfordulójával, és Vlagyimir Putyin orosz elnök azon döntését követi, hogy felfüggeszti az Egyesült Államokkal kötött utolsó jelentős nukleáris fegyverzetellenőrzési szerződést.
A fregattot idén januárban állították hadrendbe. Fedélzetén lévő hiperszonikus rakéták képesek megbízhatóan áthatolni a lég- és rakétavédelmi rendszereken, a sebességük kilenc Mach feletti (óránként 11 kilométernél többet tesznek meg), a hatótávolságuk pedig meghaladja az ezer kilométert. A hajó január végén az Atlanti-óceán nyugati részén tesztelte csapásmérő képességét.
Az ENSZ aggódik az orosz lépés miatt
Az ENSZ aggodalmának adott hangot Oroszország azon döntése miatt, hogy kilép a mérföldkőnek számító nukleáris fegyverzet-ellenőrzési egyezményből.
Stephane Dujarric ENSZ-szóvivő a hírre reagálva kijelentette:
A nukleáris fegyverzetellenőrzés nélküli világ sokkal veszélyesebb, instabilabb, és potenciálisan katasztrofális következményekkel járhat. Minden erőfeszítést meg kell tenni ennek elkerülése érdekében, beleértve a párbeszédhez való azonnali visszatérést is.
Fotós: Nyina Liasonok / Forrás: MTI/AP
Moszkva kilép az atomszerződésből, de betartja a korlátozásokat
Vlagyimir Putyin orosz elnök keddi beszédében bejelentette, hogy Oroszország felfüggeszti részvételét az Egyesült Államokkal kötött, mérföldkőnek számító Új START nukleáris egyezményben.
Moszkva ugyanakkor megerősítette, hogy továbbra is betartják a bevethető nukleáris robbanófejek számának korlátozását.
A 2010-ben aláírt és 2026-ig meghosszabbított Új START-szerződésben az Egyesült Államok és Oroszország legfeljebb 1550 stratégiai nukleáris robbanófej és legfeljebb 700 nagy hatótávolságú rakéta és bombázó telepítéséről állapodott meg. Az orosz külügyminisztérium közleményében azt írta:
A nukleáris rakéták terén a kiszámíthatóság és a stabilitás kellő fokú megőrzése érdekében Oroszország felelősségteljes megközelítést kíván betartani, és továbbra is szigorúan betartja az új rendeletben előírt mennyiségi korlátozásokat a szerződés életciklusán belül.
Azt is közölték, hogy továbbra is értesítik az Egyesült Államokat az interkontinentális ballisztikus rakéták (ICBM) tervezett kísérleti indításáról.
Moszkva döntését, hogy kilép a szerződésből, az Egyesült Államok, a NATO és az Egyesült Királyság is elítélte.
Olaszország egyelőre nem tervezi vadászgépek átadását
Róma jelenleg nem tervez vadászgépeket felajánlani Ukrajnának. Ezt a Kijevben tett látogatásán mondta Giorgia Meloni olasz miniszterelnök. Olasz lapok korábban öt darab AMX bombázógép esetleges szállításról cikkeztek.
A legfrissebb felmérések szerint azonban az olaszok ellenzik a közvetlen fegyverküldést Ukrajnának, inkább az oroszoknak tett engedmények révén akarnak békét elérni.
A kormányfő határozottan visszautasította, hogy engedményeket tegyen Moszkvának.
Magyarország segít
Az ukrán–magyar határszakaszon 4766-en léptek be Magyarországra kedden, a román–magyar határszakaszon belépők közül pedig 4132-an nyilatkoztak úgy, hogy Ukrajnából érkeztek – tájékoztatta az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) szerdán az MTI-t.
A közlemény szerint a beléptetettek közül a rendőrség 79 embernek állított ki harminc napra érvényes, ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást. Nekik ez idő alatt kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzéséért.
Az ukrajnai háború elől menekülők február 21-én nem érkeztek Budapestre vonattal – tudatta az ORFK, hozzátéve, hogy a rendőrök továbbra is segítik a háború elől menekülőket.
Fotós: Aleksz Babenko / Forrás: MTI/AP
Zelenszkij azt állítja, nem nézte Putyin beszédét
Volodimir Zelenszkij azt mondta, hogy nem követte Vlagyimir Putyin orosz elnök kétórás évértékelő beszédét.
„Nem figyeltem a beszédet, mert éppen akkoriban értek támadások Herszonban egy lakóövezetet” – mondta.
Az orosz elnök a szövetségi közgyűlés előtt tartotta meg éves beszédét, amelyben bejelentette, hogy Moszkva kilép az Egyesült Államokkal kötött kulcsfontosságú nukleáris szerződésből.
Moszkva tagadja, hogy korlátoznák a Wagner-csoport lőszerellátását
Kiéleződött a feszültség az orosz hadsereg és a Wagner-csoport között, miután a zsoldoscsoport alapítója azzal vádolta Moszkvát, hogy éheztette az embereit és nem kaptak elegendő lőszert. Egy korábbi érzelmes üzenetében Jevgenyij Prigozsin „áruláshoz” hasonlította a helyzetet.
Az orosz védelmi minisztérium tagadta a lőszerszállítmányok korlátozását. Közleményükben azt írták, hogy a katonai tisztviselők mindent megtesznek a harcosok ellátásáért – bár a Wagnert név szerint nem említették.
A Wagner magánkatonai csoport a hagyományos orosz erőkkel együtt harcolt Ukrajnában, különösen a leghevesebb keleti csatákban. Miután a csoport az elmúlt hónapokban növelte ismertségét, az orosz katonai vezetés igyekezett őket félretenni. Már nem hivatkoznak közvetlenül a Wagnerre a katonai jelentésekben, és olyan hírek érkeztek, hogy Jevgenyij Prigozsinnak azt mondták, hogy csökkentse az orosz katonai vezetést ért bírálatait.
15 milliárd dollár érkezhet Ukrajnába
A Nemzetközi Valutaalap igazgatója szerint Ukrajna „jelentős támogatást” kaphat egy új, hosszabb távú programból – és gazdasága az év folyamán fokozatosan fellendülhet.
Az ukrán hatóságok teljesítménye alapján biztosak vagyunk abban, hogy ez jelentős támogatást jelenthet
– mondta Kristalina Georgieva, az IMF ügyvezető igazgatója.
A hét elején Denisz Smihal ukrán miniszterelnök azt mondta, hogy országa 15 milliárd dolláros programban kíván megállapodni a Valutaalappal – ez lenne a legnagyobb Ukrajnának nyújtott hitelcsomag a háború kezdete óta.
Kijevnek idén 38 milliárd dolláros költségvetési hiányt kell fedeznie.
Fotós: Nyina Liasonok / Forrás: MTI/AP
Putyinnal is találkozhat Vang Ji
A moszkvai látogatások tartózkodó Vang Ji államtanácsos, a Kínai Kommunista Párt központi külügyi bizottságának igazgatója kedden az orosz Biztonsági Tanács titkárával találkozott. Szerdán fogadja őt Szergej Lavrov külügyminiszter, és a Kreml szóvivője szerint nem kizárt, hogy Vlagyimir Putyin elnökkel is lesz egy beszélgetése.
Az Egyesült Államok vasárnap közölte, hogy olyan hírszerzési értesülései vannak, amelyek arra utalnak, hogy Kína – amely többnyire az ukrajnai konfliktus szélén állt – azt fontolgatja, katonai segélyt küld Moszkvának. Peking visszautasította a feltételezést.
Fotós: Alekszandr Nyemenov / Forrás: MTI/EPA/Pool/AFP
Nem változott a fronthelyzet
Az ukrán elnök kijelentette, hogy országa erői a heves harcok ellenére tartják a frontvonalakat. Elismerte, hogy nyomás nehezedik a fronton lévő erőkre, de azt mondta, a helyzet lényegesen nem változott.
Korábban utalt arra, hogy Ukrajna a több hónapja tartó brutális harcok után kivonulhat a keleti Bahmut városból. „Fontos számunkra, hogy megvédjük, de nem minden áron, és nem mindenki hal meg” – mondta.
Az orosz erők támadásokat intéztek Kramatorszk és Szlovjanszk városok ellen is, amelyek szintén a keleti Donyeck tartományon belül vannak.
Ismét Herszont bombázták az oroszok
Az ukrán elnök beszámolt arról, hogy az orosz hadsereg ismét brutálisan ágyúzta Herszont. Vannak sebesültek és halottak is, de a számukról nem beszélt. Volodimir Zelenszkij szerint ennek az ágyúzásnak nem volt és nem is lehetett katonai célja.
Ukrajna nagy részén van áramszolgáltatás
Jó hírünk van, jó eredményeket értünk el, és ez minden energetikusunk, szerelőnk, központi és önkormányzati hatóságunk eredménye, akik az idevágó feladatokat ellátták. Ukrajna nagy részén kielégítjük az emberek és a vállalkozások energiaszükségletét
– jelentette be éjszakai videóüzenetében Volodimir Zelenszkij ukrán elnök.
Ez történt kedden:
Ukrán válság
- Komoly eszkalációs kockázattal jár Joe Biden fegyverekkel kapcsolatos döntése – frissül
- Oroszország súlyos rakétacsapást mért Odesszára
- Rakétatámadás érte Kárpátalját
- Volodimir Zelenszkij 2025-ben diplomáciai eszközökkel le akarja zárni a háborút
- Olaf Scholz telefonon tárgyalt Vlagyimir Putyinnal
