Egymás után rombolhatják le az európai országok gazdaságát Brüsszel elhibázott szankciói

Súlyos gázhiánytól tartanak Írországban az egyre komolyabb európai energiaválság eredményeként. A szigetország nem rendelkezik egyetlen tárolóval sem, így tartalékaik sincsenek. Mindez pedig súlyos válságot idézhet elő az országban, ahol az elmúlt időszakban tíz százalék feletti bővülést mértek – olvasható az Origo cikkében.

Spanyolországban időközben jelenetős takarékossági intézkedéseket jelentettek be, hogy megakadályozzák az energiahiányt.

Egy friss adat szerint míg az OECD tagállamaiban júniusban átlagosan több mint negyven százalékkal nőttek az energiaárak, addig Magyarországon csak 6,7 százalékkal. Az egész európai energetikai válság mögött a teljesen elhibázott uniós szankciós és szélsőbaloldali zöldítési politika áll.

Írország készült fel a legrosszabbul Európában az energiaválságra

– minderről Don Moore, az ír mérnökakadémia elnöke beszélt a Newstalk.com oldalnak. Ez a kijelentés akkor robbant be a közbeszédbe, amikor kiderült, hogy Írország nem lesz időben kész a veszélyhelyzeti áramfejlesztőkkel, amiket pont egy energiahiány esetére terveztek. Éppen ezért az államnak nem lesz más választása, mint csökkenteni az áramigényt, vagy áramkimaradásokkal kell szembenéznie ezen a télen.

„Saját magunk kerültünk ebbe a helyzetbe”

Az egyre fenyegetőbb válság árnyékéban a közművek szabályozásával foglalkozó bizottság egy új rendszert fontolgat, amely a nagy energiafelhasználóknak – főként az adatközpontoknak – csúcsidőben rendkívül magas díjat számítana fel. Don Moore egyébként arról is beszélt, hogy Írország hosszú évek óta nem készült fel erre a forgatókönyvre: „Az áramkimaradások következményei egyszerűen óriásiak, és mi magunk kerültünk ebbe a helyzetbe”.

A szakember elmondta, hogy az ország legnagyobb problémája az, hogy nincsenek gáztárolói.

Mi úgy döntöttünk, hogy nem rendelkezünk gáztárolóval, pedig volt egy lehetőségünk – a kinsale-i gázmező, amely egyébként kimerült, azt is használhattuk volna. Nyáron visszapumpálhattunk volna oda gázt, mint más országok

– hívta fel a figyelmet Don Moore.

Moore elmondta, hogy Írország az egyetlen olyan tengerparti ország Európában, amelynek nincs cseppfolyósított földgáz (LNG) importáló infrastruktúrája. Közölte, hogy az országnak több lehetősége is van arra az esetre, ha a gázhiány bekövetkezne, de ezek mindegyike magasabb kibocsátású tüzelőanyagok elégetésével jár, tehát az ország klímacéljai kerülnének veszélybe.

Jól látszik, hogy Európa egyik leggyorsabban fejlődő országában milyen súlyos gondokat okozhat majd télen az energiahiány, és ennek megakadályozásának érdekében készek arra is, hogy a korábbi klímavállalásaikat kidobják.

Tilos 27 foknál hidegebbre állítani a klímát

Saját bőrükön érzik a vásárlók az új takarékossági szabályok hatását Barcelonában. 

Érezhető a különbség, már nincs annyira hűvös a boltokban, mint korábban. De otthon is kevésbé hűtöm a lakást

– mondta egy idős nő.

A spanyol kormány a héten mutatta be energiatakarékossági rendeletét: a klímákat tilos 27 foknál hűvösebbre állítani, télen pedig nem lehet 19 foknál melegebb az intézményekben. Az emberek többsége érti a szándékot, de sok boltost felháborít, hogy októbertől kötelező lesz automatán nyíló ajtókat felszerelniük. A kormány arra is kéri az embereket, hogy spóroljanak az üzemanyaggal és autó helyett inkább járjanak tömegközlekedéssel. Több vasútvonalat ezért ingyenessé tesznek és csökkentik a metrójegyek árát.

Svédországban több milliós számlára számítanak

Svédországban közben úgy számolnak: csillagászati összegekbe kerül a következő fűtési szezon. Egy energiapiaci szakértő szerint október és március között az eddigi összeg több mint háromszorosára, hetvenezer koronára, vagyis csaknem hárommillió forintra nőhet az árammal fűtött családi házak rezsije. A svéd villamosenergia-rendszert felügyelő állami vállalat vezetője is nagyon magas árakra számít.

A szélsőbaloldali zöldek nem hajlandók tárgyalni a német atomenergiáról

Az energiaválság elleni fellépést a németeknél nehezíti, hogy a szélsőbaloldali zöldek nem hajlandóak mérlegelni az atomerőművek tervezett leállításának elhalasztását. Ezzel ugyanis saját identitásukat kérdőjeleznék meg, hiszen negyven éve ezzel kampányolnak

– írja a Die Welt.

Pedig nemrég a legjobb német műszaki egyetemek vezető professzorai nyilatkozatban álltak ki az atomerőművek újraindítása mellett, mondván, energia-vészhelyzetet okozott ezek leállítása, miközben az emelkedő energiaárak a versenyképességet és a jólétet is veszélyeztetik. Egyikük a Mandinernek elmondta, sokan félnek támogatni őket a baloldali nyomás miatt.

Németországban a Zöldek nyomására a tizenhét működő atomerőmből hetet bezártak, a meghirdetett energiaátmenet (Energiewende) részeként pedig vállalták, hogy 2022 végéig az összes továbbit is leállítják.

A legjobbak között Magyarország

Időközben napvilágot láttak a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) adatai a júniusi energiaár-emelkedésekről. A szervezetnek 38 ország a tagja. Törökországban, Észtországban, Litvániában és Lettországban több mint hatvan százalékkal nőttek az árak 2021-hez képest. Szerencsére Magyarország a lista végén található, a drágulást tekintve csak Mexikó áll jobban.

Soha nem látott energiaválság küszöbén áll Európa

Amennyiben az őszi–téli időszakban valóban fellépnek majd jelentősebb ellátási problémák az olajra és a földgázra vonatkozóan, úgy Európa működése, az emberek mindennapjai kerülhetnek veszélybe

– mondta el az Origónak adott interjúban a Századvég Alapítvány vezető elemzője az energia-veszélyhelyzetről. Palóc André úgy látja, hogy egy ponton túl már nem csupán a gazdasági kockázatok vagy a komfort lehet kérdéses, hanem szélsőséges esetben az európai emberek biztonsága. Leszögezte azt is, hogy a magyar miniszterelnök álláspontja a kezdetektől világos:

Magyarország és a magyar emberek érdekeit meg kell védeni, a magyar energiabiztonság kulcsfontosságú, ez világosan megmutatkozott az eddigi brüsszeli szankciós politika kapcsán.

Az elhibázott uniós szankciós politika egyértelműen veszélybe sodorja az európai lakosság energiabiztonságát, így folyamatos megszorításokra és további áthárításokra lehet számítani

– mondta ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász az Origónak adott interjúban.

Hazánkban az átlagfogyasztásig marad a rezsicsökkentett ár, de fölötte sem versenypiaci árat kell fizetniük a háztartásoknak, hanem annál jóval kedvezőbb, lakossági piaci árat – mondta el korábban Pálfalvi Milán. A Nézőpont Intézet elemzője szerint ezzel a szétválasztással a kormány az elszabadult világpiaci energiaárakra is reagált.

Az eredeti cikk IDE kattintva olvasható.

Borítóképünk illusztráció. Forrás: Shutterstock