2022.02.10. 14:48
Magyarország jár az élen a nemzeti érdekek védelmében
Az Alapjogokért Központ szerint Magyarország jár az élen a nemzeti érdekek védelmében az Európa jövőjéről szóló vitában.
Kovács István, a jogi elemző intézet stratégiai igazgatója csütörtök, budapesti workshopján felidézte: az Európai Bizottság (EB) által kezdeményezett párbeszédsorozaton az állampolgárok kifejthetik, hogy milyen irányba forduljon az Európai Unió. Álláspontja szerint a kezdeményezés célja, hogy bizonyítékot és alapot teremtsen az unió föderalista irányba történő fordításához.
Kovács István a vitáról készült elemzésüket ismertetve közölte: abban kevesebb, mint 10 ezer ember vett részt eddig, közülük 7200-an az erre a célra kialakított online platformon mondták el véleményüket. A stratégiai igazgató összehasonlításképpen rögzítette, hogy a 2017-es nemzeti konzultációt kétmillió ember töltötte ki.
Felsorolása szerint a párbeszédsorozatban legaktívabb öt szervezet az EB spanyol képviselete, a németországi Baden-Württemberg kormánya, a francia EB-képviselet, negyedik Magyarországról a Mathias Corvinus Collegium, majd az ötödik az Alapjogokért Központ.
Arra utalva, hogy mindkét magyar szervezet a vitában a szuverenista álláspontot képviseli, Kovács István úgy fogalmazott:
nekünk magyaroknak szégyenkeznivalónk nincs, még akkor sem, ha nem felénk lejt a pálya.
Elmondta, hogy a hozzászólások többsége a föderalizmust támogatja, a legaktívabb témákban, köztük az európai demokrácia, az éghajlatváltozás és a környezetvédelem kérdésében a hozzászólók közös európai megoldást sürgetnek.
Úgy folytatta, hogy a bevándorlással kapcsolatban már jóval kevesebben mondták el a véleményüket, mert – mint mondta – a témában a szuverenisták inkább merik hallatni a hangjukat. Kovács István kitért arra is, hogy Orbán Viktor miniszterelnöknek az EU jövőjére vonatkozó hétpontos javaslatát a hozzászólók 52 százaléka támogatja, 41 százalék pedig inkább ellenzi.
Kovács Attila uniós projektvezető az elemzés módszertanáról szólva kifejtette: a többi között a vélemények, javaslatok, hozzászólások és a feltöltött rendezvénybeszámolók alkotta adatbázist szövegbányászati, matematikai, hálózatelemzési módszerekkel vizsgálták meg.
Kovács Attila beszámolt arról is, hogy a vitában részt vesznek az EB intézményei mellett az EB által finanszírozott Európa Pontok, amelyek eseményein olyan résztvevők fejtették ki véleményüket, akik az EB induló-álláspontjával egyetértenek.
A párbeszédsorozat előrehaladását rendszeres időközönként vizsgáló úgynevezett Kantar-jelentésekben is ezek a vélemények köszönnek vissza nagyobb valószínűséggel – tette hozzá.
Az uniós projektvezető szólt arról is, hogy a vitában a politikai baloldalhoz sorolható európai és német szakszervezeti szövetség, valamint az Emmanuel Macron francia elnökhöz kötődő liberális francia és európai szervezetek is nagyon aktívak. Kovács Attila az EB elfogultságára példaként hozta fel, hogy a nekik nem tetsző véleményeket moderálják és törlik is az online felületen, amivel igyekeznek a megfelelő mederbe terelni a vitát.
A föderalista álláspontot képviselő hozzászólók szeretnék eltörölni a vétó lehetőségét a külügyek tanácsában, amit Magyarország ellenez, továbbá közös európai hadsereget szeretnének, és nagyon sokan európai alkotmányt emlegetnek. Rengeteg olyan föderalista hozzászólás érkezett, amely az eszperantó nyelv hivatalossá tételét szeretné elérni, ami
jól mutatja, hogy elég könnyű (...) meghekkelni ezt a vitát
– mondta.
Az uniós projektvezető kitért arra is, hogy
Orbán Viktor migrációval kapcsolatos javaslatait a hozzászólók döntő többsége támogatja.
Támogatják továbbá a kontinens keresztény gyökereinek megőrzése érdekében tett javaslatait, valamint az EU nyugat-balkáni bővítését is – közölte.
Kovács Attila jelezte, a hozzászólások földrajzi elemzése azt mutatja, hogy a Magyarország által képviselt több témában az ország nincs egyedül, mert azok más tagállamok számára is fontosak.
Borítókép: Nemzeti konzultációt hirdető plakát 2017-ben / MTI / Máthé Zoltán