Terrorszervezetté nyilvánította az emigráns kormányt a ranguni junta

A katonaságnak a Reuters hírügynökség szerint nehezére esik, hogy rendet teremtsen a február eleji hatalomátvétel óta. Mindennaposak a robbantások, helyi milíciák alakulnak, hogy ellenálljanak a hadseregnek, és nem szűnnek a napi rendszerességű juntaellenes tiltakozások sem, a puccsellenes sztrájkok pedig jelentős bénítóhatással vannak a gazdaságra, amelybe egyébként mélyen beépült az országot korábban több mint öt évtizeden át irányító hadsereg.

Szombaton a mianmari pedagógusok szervezete bejelentette, hogy a kormány több mint 8000 ezer olyan tanár munkaviszonyát függesztette fel, akik nem voltak hajlandóak felvenni a munkát a katonai kormány utasítására.

– Nem bánom, hogy kirúgtak. Majd visszakapom az állásomat, amikor nyerünk. Mert nyerni fogunk, az biztos – mondta egyikük a dpa német hírügynökségnek.

– Az, hogy ilyen hosszú a kirúgottak listája, azt mutatja, hogy sokan nincsenek velük, és emiatt szégyellniük kellene magukat – tette hozzá.

A külföldön, bujkálva tevékenykedő, ellenzéki „nemzeti egységkormány” a héten bejelentette, hogy „népvédelmi erőt” állít fel, hogy megvédje az embereket a hadseregtől. A mianmari terrorizmusellenes törvény értelmében nem csak az büntethető, aki tagja ilyennek, így például most már az emigráns kormánynak, hanem bárki, aki kapcsolatot tart fenn vele.

Mianmari puccs

Mianmarban a hadsereg február elsején, a parlament megalakulása előtt pár órával vette át a hatalmat, őrizetbe véve a kormányzó Nemzeti Liga a Demokráciáért (NLD) számos politikusát. A hadsereg azzal indokolta a puccsot, hogy a kormány nem vette figyelembe a novemberi választással kapcsolatos panaszaikat. A választást toronymagasan az NLD nyerte.

A puccs óta rendszeresek a tömegmegmozdulások, amelyek ellen a hadsereg egyre keményebben lép fel. Ellenzéki szervezetek szerint az erőszak halálos áldozatainak száma 774, és 3778 embert vettek őrizetbe a puccs elleni tiltakozás miatt.