Bevándorlók tömegével erősítené szavazótáborát a baloldal

Az Európai Bizottság legújabb javaslata szerint több tíz millió Európában élő migránst aktivizálna politikailag és még több bevándorlót várna tárt karokkal, amiből a egyértelműen baloldali politikai erők profitálnának. Gulyás Gergely erre reagálva a csütörtöki Kormányinfón megerősítette: a kormány semmilyen kompromisszumra nem lát lehetőséget a bevándorlás ügyében. Horváth József titkosszolgálati szakértő a Magyar Nemzetnek úgy nyilatkozott: Brüsszel minimális ellenőrzés nélkül akarja ráengedni a társadalomra a migránsokat.

Az Európai Bizottság múlt héten egy migrációs akciótervet hozott nyilvánosságra, ami azért is megdöbbentő, mert miközben egész Európa a járvány ellen küzd, és költségvetési tárgyalások is zajlanak, az uniós testület szerint erre van most szükség – hívta fel a figyelmet Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a tegnapi Kormányinfón. A tárcavezető hozzátette: a dokumentum elkerülhetetlen, feltartóztathatatlan és állandó jelenségnek tekinti a bevándorlást, a migrációs biztos pedig 34 millió érintettről beszélt, akiknek szavazati jogot és lakást biztosítanának.

Nem kötünk kompromisszumot

A Miniszterelnökséget vezető miniszter kifejtette:

ha Magyarország nem tart ki a költségvetési vitában, minden eszközét elveszíti ahhoz, hogy meg tudja akadályozni az EU bevándorlással kapcsolatos terveit

– mondta. Hozzátette: a baloldal eszközt keres ahhoz, hogy sakkban tartsa a migrációt elutasító országokat, és ennek az eszköznek az álneve jogállami kondicionalitás. Gulyás Gergely kijelentette: a kormány teljesen elkötelezett, semmilyen kompromisszumra nem lát lehetőséget a bevándorlás ügyében, és Magyarország és Lengyelország számára nem elfogadhatók a költségvetésnél olyan jogi kategóriák bevezetése, amelyeket soha senki nem írt körül. Közölte: a költségvetéshez és a Next Generation uniós alaphoz is egyhangúságra van szükség, Magyarország jóváhagyása nélkül nem léphet hatályba.

Új politikai bázis

A Margaritísz Szkínász, az európai életforma előmozdításáért, illetve Ylva Johansson belügyekért felelős uniós biztosok által meghirdetett akcióterv szerint Brüsszel nem szállásokon vagy befogadóközpontokban szállásolná el a migránsokat, hanem önálló otthont adna nekik.

Emellett az Európai Bizottság azt akarja elérni, hogy több migráns és migráns hátterű uniós polgár vegyen részt konzultációs és döntéshozatali folyamatokban helyi, regionális, nemzeti és európai szinten.

A bizottság az akcióterv megvalósításához a következő hétéves uniós költségvetés kereteit is felhasználná. A dokumentumból az is kiderült: Európának jelenleg 34 millió olyan uniós lakosa van, aki az unión kívül született, ez az EU lakosságának 8 százaléka. Az akcióterv azt is leszögezi: „a bevándorlók már most az európai társadalom részét képezik, a jövőben pedig az EU népességének öregedése miatt még több – akár bevándorló – munkavállalóra lesz szükség”.

Johansson a betelepítési tervként is értékelhető dokumentum kapcsán megfogalmazott kételyekre és kritikákra a november végi sajtótájékoztatón úgy reagált: az integrációs problémák nem a migránsok vallására vezethetők vissza. Szkínász pedig csak annyit mondott: „Itt az ideje, hogy ne drámázzák túl a migráció ügyét Európában.”

Nemcsak Európában törekednek arra a bevándorláspártiak, hogy minél több migránst szavazópolgárrá tegyenek. Joe Biden, a Fehér Ház várományosa nemrég bejelentette: beiktatása után egyik első dolga lesz, hogy minimum 11 millió illegális migránsnak adjon amerikai állampolgárságot.

Tudatos provokáció

Horváth József nyugalmazott vezérőrnagy, az Alapjogokért Központ biztonságpolitikai tanácsadója szerint két probléma van Brüsszel legújabb migrációs tervével.

Egyrészt minimális ellenőrzés nélkül akarják a társadalomra ráengedni a migránsokat, melynek veszélyei beláthatatlanok. Másrészt az unió vezetői kódolják a feszültséget azzal, hogy miközben a legtöbb európai ország saját állampolgárait sem tudja lakáshoz juttatni, a fiatalok életkezdését támogatni, addig a világ bármely részéről ide érkezőknek több jogot akarnak adni, mint az adott ország adófizető állampolgárainak

– nyilatkozta a Magyar Nemzetnek a biztonságpolitikai tanácsadó.

Példaként Spanyolországot hozta, ahol a pályakezdő fiatalok 25 százaléka munkanélküli, és nem is tudnak nekik munkát adni, de a többi déli országban is ez a helyzet.

A biztonságpolitikai tanácsadó szerint az akciótervvel Brüsszel tudatosan provokálja az európai társadalom egyik felét, azt, amelyik meg szeretné őrizni saját nemzeti identitását, saját biztonságát.

Úgy csinálnak, mintha egy soha nem kiürülő pénzeszsák tetején ülnének. Holott most akarnak több száz milliárd eurós hitelt felvenni, hogy az unió déli országait megsegítsék, ne menjenek csődbe – fogalmazott a lapnak a volt titkosszolgálati vezető, aki szerint felhívás keringőre, hogy Brüsszel nagyobb beleszólást adna a migránsoknak a közügyekbe helyi, nemzeti és európai szinten is.

Megkerülnék a lengyel–magyar vétót

Erősödnek azok a hangok, melyek szerint Lengyelországot és Magyarországot megkerülve is létre lehetne hozni az unió újraindítási alapját. Az Európai Unió valamennyi tagállamának összefogása helyett akár 25 tagország együttműködésével is létre lehet hozni a koronavírus-világjárvány utáni helyreállítást szolgáló 750 milliárd eurós alapot – mondta tegnap Manfred Weber, az Európai Néppárt európai parlamenti frakcióvezetője csütörtökön. Ugyanerről a lehetőségről beszélt egy tegnapi videókonferencián az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen is.