Súlyos titkok a Gyurcsány-párt erzsébetvárosi lopási ügye mögött

Borka-Szász Tamást tetten érték, miközben ipari mennyiségben lopta az önkormányzat hálózatáról az áramot. A lebukás után számtalan kérdés merült fel, amelyekre aligha kaphatunk egyenes választ a Gyurcsány-párt tisztségviselőitől vagy az elkövetői kör tagjaitól. Az ügynek ugyanis van egy sokkal súlyosabb vetülete, ami messze túlmutat az alapbűncselekményen – írja az Origo.

Az ügy nem csak arról szól, hogy Borka-Szász hosszú ideje meglopta az önkormányzatot, a lopásból származó bevételeket pedig a vagyonnyilatkozatában elfelejtette megemlíteni. Amennyiben csak erről lenne szó, akkor az ügyet le lehetne zárni azzal, hogy a politikus lemondott, a hatóság eljárást indított ellene, a pártja pedig viseli a politikai következményeket. Itt azonban sokkal többről van szó, ez az ügy nem csak Borka-Szászról szól.

Az ügy fonalát tovább vezetve azonnal felvetődik a kérdés: miből, mióta, kinek az érdekében?

Milyen pénzből vásárolta Borka-Szász Tamás a bitcoin bányászathoz szükséges gépeket? Egy ilyen eszköz ugyanis alsó becsléssel másfél millió forintba kerül. Aki pedig előre tudja, tervezi, hogy a bányászathoz szükséges jelentős árammennyiséget ingyen fogja megszerezni, azaz ellopni, az jó eséllyel az ilyen költséges alkatrészekre sem szívesen áldozza fel a saját pénzét. Persze azonnal nyugodtabb lenne mindenki, ha Borka-Szász bemutatná a gépek megvásárlása után kapott számláit. Alapos a gyanú ugyanis, hogy a másfél millió forint körüli összeget is önkormányzati forrásokból fizette, mintha hagyományos irodai gépeket, azokhoz szükséges alkatrészeket vásárolt volna.

Az sem kizárható, hogy egy baráti cégtől vették a gépet, és a másfél milliós számlán valami teljesen más szerepel. Például néhány monitor, számítógépek és egy tucat jópofa ceruzatartó. Szakértő legyen a talpán, aki megtalálja, hogy az önkormányzat, vagy a vagyonkezelő cége melyik beszerzés mögé rejtette a Borkának szánt számítógépes eszközöket.

A számla léte azért kérdés, mert felmerült a gyanúja, hogy a bányászatot és a lopást egyaránt a pártja megbízásából végezte Borka-Szász (a gyanú szót itt most köznyelvi és nem büntetőjogi értelemben használjuk, a rendőrségi nyomozás még tart – a szerk.). Az erre vonatkozó folyosói pletykákat erősíti az is, hogy a Gyurcsány-párt kerületi frakciójának irodájában már régóta feltűnően magas volt az áramfogyasztás, a bitcoin bányászat pedig köztudottan rendkívül magas energiafogyasztást igényel. Hétköznapian fogalmazva, egy ilyen nagyteljesítményű gép „zabálja” az áramot. Továbbá érdekes adalék, hogy a DK Teréz körúti irodája az elektromos hálózat túlterhelése miatt égett le két évvel ezelőtt. Ennek a sajnálatos tragédiának annak fényében lesz jelentősége, ha tudjuk, hogy az önkormányzat épületében nemrég szintén tűz ütött ki. Egy elektromos elosztó lobbant lángra, a vizsgálat itt is a hálózat túlterhelődését jelölte meg a tűz okaként.

Két túlterhelésből származó tűzeset, mindkettőnek a DK irodáihoz volt köze. Az önkormányzat épületében keletkezett tűz ugyanis a Borka-Szász irodája felett levő szobában történt.

A fekete pénzeknek pedig nagy hasznát veheti egy olyan párt, mint a DK. Rengeteg aktivistát kell kifizetni, illetve a gyurcsányista álhírportálok sem írják meg maguktól a cikkeket. Jelentős összegekbe kerülnek azok a kampányoldalak, amelyek közül néhány meglehetősen hatékonyan – tehát drágán, sok pénzt költve – működik a közösségi médiában.

Azonban nem csak a két gyanús tűzeset miatt lehet arra következtetni, hogy a DK magasabb köreiben is tudtak a lopásról. Egyszerűen nem életszerű, hogy a lopást el tudta titkolni Borka-Szász a munkatársai és elvbarátai elől.

Oláh Lajosnak, a DK erzsébetvárosi parlamenti képviselőjének és Niedermüller Péternek tudniuk kell Borka-Szász lopásáról. Lehetetlen, hogy nem tűnt fel nekik, hogy a közvetlen munkatársuk irodájában egy, a szokványos méretű számítógépeknél háromszor nagyobb eszköz búg éjjel-nappal, nagy hőtermeléssel az asztal mellett.

Egy ilyen eszközt nem lehet nem észrevenni, nem lehet feltűnés nélkül működtetni. Aki mégis ezt állítja, az valószínűleg hazudik (vagy nagyon ostoba, de ezt nem feltételeztük.)

Borka-Szász az irodájában heti rendszerességgel tárgyalt más DK-s képviselőkkel, DK-s bizottsági tagokkal, a vagyonkezelő cég vezérigazgatója szinte naponta járt Borka-Szászhoz vagyoni ügyeket „intézni”. Oláh Lajos DK-s országgyűlési képviselő is rendszeresen bejárt bizalmasához. Csak találgatni lehet, hogy vajon miről tárgyalt ott Oláh Lajos rendszeresen. A felmerülő kérdésekre lehet, hogy sosem kapunk választ.

Van azonban az ügynek egy másik vetülete is, ami messze túlmutat a lopáson, vagy a pártkassza fekete pénzekkel történő feltöltésén. Ez a vetület pedig a cyberbiztonság kérdése. Borka-Szász ugyanis nemcsak az áramot, hanem az internetet is az önkormányzattól lopta a tevékenységéhez.

A bitcoin bányászat alapvetően legális, vannak nagyobb szereplők, akik rengeteg pénzt keresnek ezzel a tevékenységgel, ugyanakkor a bányászattal szerzett jövedelem gyakorlatilag mindig adóelkerüléssel jár együtt. A bányászathoz ugyan nem kell a dark neten kommunikálni, legitim hálózati forgalommal is megoldható. Kriptovalutát leginkább árfolyamnyereség, vagy teljesen anonim fizetési tranzakciók érdekében birtokolnak. Az anonim kifizetéseken azonban jelentős hangsúly van ebben az esetben, az ilyen tranzakciók terepe ugyanis az internet sötét oldala. Az a hely, ahol fegyverkereskedők, emberkereskedők, pedofilok, drogcsempészek, adathalászok, kódfeltörők üzletelnek egymással, itt cserélnek információt és pénzt.

Hogy Borka-Szász kikkel került kapcsolatba akár szándákosan, akár óvatlanul, abba jobb nem belegondolni.

Az adatbiztonság kérdését illetően az Origo által megszólaltatott szakértő elmondta, hogy a bitcoin bányászatot lehet professzionális és amatőr módon művelni. Jelentős probléma akkor merül fel, ha valaki amatőr módon kezd neki a tevékenységnek, ugyanis jó eséllyel egy bizonytalan eredetű bányász szoftvert tölt le az illető, ami jelentős biztonsági kockázatokat hordoz magában. Az amatőr bányászat egy időben nagyon népszerűvé vált, ezzel párhuzamosan megszaporodtak azok a visszaélések, amelyek a bitcoin bányászatra épülnek.

A szakértő szerint a megbízhatatlan forrásból szerzett szoftver jó eséllyel lehet vírusos. Az intézmény belső hálózatára így kártékony szoftver kerülhet, ami belülről jelentős károkat okozhat. A rendőrségi vizsgálat valószínűleg kiterjed majd arra, hogy a használt szoftver tartalmazott-e ártalmas kódot, vagy biztonságos szoftvert használtak. A vizsgálat pedig izgalmas eredményekkel zárulhat.

Ha ugyanis a bányászszoftver vírusos volt, akkor Borka-Szász számtalan veszélynek tette ki az önkormányzati hálózatot, akár a lakosság adataihoz, az intézmény belső levelezéseihez is hozzáférhettek illetéktelenek.

A kerület lakói mellett azoknak az adatai is veszélybe kerültek, akik valamilyen jogviszonyba kerültek az önkormányzattal: vállalkozók, egyházi szervezetek.

Egy ejtőernyősként bepottyantott káros program hálózatra kerülésével a potenciális támadók sokkal beljebb kerültek, belülről fel tudták mérni a viszonyokat, belső biztonsági hibákat kereshettek. Az adatlopás is könnyebben megvalósulhatott.

Egy önkormányzat hálózatáról működtetni egy ilyen tevékenységet, azért sem szerencsés, mivel az önkormányzat IP-címe a forgalom részeként megjelenik. Akik megpróbálnak a bányászoktól lopni, és értékelik a lehetséges célpontokat, azok számára ez egy jel lesz, magasabb prioritásúvá teszi az önkormányzat IP-címét, hogy támadják ezt a hálózatot, az ettől esélyesebbé válhat.