2020.06.09. 07:25
Berlin és Varsó lett hazánk legfontosabb szövetségese
Berlin és Varsó lett hazánk legfontosabb szövetségese – egyebek mellett ez is kiderül Magyarország új nemzetbiztonsági stratégiájából.
A Magyar Nemzetnek nyilatkozó szakértő szerint egy reálisan értékelő dokumentumot fogadtak el, az emberi tényező azonban nem jelenik meg elég látványosan.
Tüntetések, gazdasági világválság, koronavírus-járvány és újabb hidegháború – felsorolni is nehéz, csak idén milyen súlyos globális konfliktusokra került sor. A nemzetközi helyzet gyors változása valamennyi államot új kihívások elé állítja, ezért is különösen érdekes a magyar kormány által április végén közzétett, új nemzeti biztonsági stratégia. Legutóbb 2012-ben fogadott el ilyen dokumentumot a kormány, a mostani stratégia legalább a következő tíz évre meghatározza Magyarország biztonságfelfogását, külpolitikai orientációját.
A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Védelmi Kutatóintézete a napokban közölt elemzést a dokumentumról, az egyik szerző, Csiki Varga Tamás a Magyar Nemzetnek elmondta: összességében egy reális világképet tükröző, a korábbi stratégiáknál kiegyensúlyozottabb dokumentum született.
„Megjelennek például eddig hiányzó elemek, amelyek biztonsági szempontból megkerülhetetlenek” – folytatta Csiki Varga Tamás. Rögzíti például a dokumentum, hogy Magyarország méretét tekintve kis ország, nagyhatalmak szorításában van, és sok területen magas a függősége ezektől a nagyhatalmaktól.
„Ebből is érezhető, hogy a dokumentum nem a szokásos politikai lózungok gyűjteménye” – folytatta. Erre utal az is, hogy
a nemzetközi trendeket felismerve az ellenállóképesség növelését célozza a stratégia.
A válságokra adott gyors intézményi reakció fejlesztése minden társadalmi alrendszerben, a honvédelmi, a belügyi és titkosszolgálati, vagy gazdasági területeken egyaránt elsőbbséget élvez.
A nemzetközi környezet változása Magyarország kapcsolati rendszerében, mindenekelőtt a szövetségesek rangsorában is érzékelhető. Némileg visszaesett ugyanis az Egyesült Államok, miközben mások szerepe felértékelődött: a szövetségesi prioritás élén a visegrádi országok állnak, a második helyen Németország, a harmadikon Lengyelország. Negyedik az Egyesült Államok, amelyet Olaszország, Franciaország és Törökország követ.
„Haditechnikai fejlesztések, a Zrínyi 2026 program miatt jobban kötődünk Németországhoz” – mondta Csiki Varga Tamás. A szakértő szerint Varsó dobogós helyével pedig a közép-európai „véd- és dacszövetség” kap nagyobb hangsúlyt. „Olaszország a Magyar Honvédséggel közösen felállított európai uniós harccsoport, valamint a migráció miatt kapott kiemelt szerepet” – folytatta. Törökország szintén a bevándorlás miatt hangsúlyos. Hozzátette: Franciaország beemelésével a Párizs által támogatott közös uniós védelempolitika jelentőségét hangsúlyozza a dokumentum.
Érdekes Oroszország és Kína szerepe is, a két keleti nagyhatalom ugyanis inkább fenyegetésként, semmint barátként jelenik meg. „Nem konfrontatív, hanem itt is reálpolitikai értékelés történik” – mondja Csiki Varga Tamás. Moszkva esetében a dokumentum a 2014-ben, a Krím félszigeten elkövetett agresszióra tesz utalást, Pekingnek pedig a kibertérben jelentett fenyegetés, valamint a kritikus infrastruktúra, mindenekelőtt az 5G távközlési rendszer kiépítésében jelentett veszély nevesítése eshet rosszul.
A dokumentum hiányosságait firtató kérdésre a szakértő a humán-dimenziót említette.
„A népességpolitika csak két rövid pontot kapott a dokumentumban, miközben ez egy komplex terület” – fogalmazott. Ugyancsak hiányos szerinte az egészségügy területe, különösen, ami a betegségek megelőzését, az egészségtudatosságot, egészséges életmódra nevelést célozná. Csiki Varga Tamás nagyobb terjedelmet szentelt volna a klímaváltozás kérdéskörére is.