Alkalmasnak találta a gazdasági bizottság a jegybank új alelnökjelöltjét

Kedden meghallgatta Virág Barnabást, a Magyar Nemzeti Bank alelnökjelöltjét az Országgyűlés gazdasági bizottsága. Az eseményről beszámoló Magyar Nemzet szerint az alelnökjelölt a meghallgatáson elsősorban magyar gazdaság előtt álló feladatokról beszélt a jelenlegi rendkívüli helyzetben. A szakember nagyon lényegesnek tartja, hogy milyen állapotban van egy gazdaság, amikor eléri egy válsághelyzet. Ez a magyar gazdaság esetében igen kedvezően alakult, egy felzárkózási pályán, gyors növekedésben lévő gazdaságról volt szó, ráadásul mindez makrogazdasági egyensúllyal. A jegybank monetáris politikájának legfőbb célja az infláció kezelése: 2017 óta a cél közelében van az adat – tette hozzá.

Hozzátette:

a jelenlegi válsághelyzetben felértékelődtek a gazdaságpolitikai döntések, minden eddiginél fontosabb a kormány és a jegybank politikájának összehangolása.

A jegybank célzott lépésekkel stabilizálta a pénzügyi helyzetet, és további lépésekkel elősegíti a növekedés újraindulását. Ennek a továbbiakban is kiemelt szerepe lesz Virág Barnabás szerint, így a második félévtől forrástöbblet alakulhat ki a vállalkozásoknál.

A jövőről szólva Virág Barnabás azt mondta, a járvány vélhetően nemcsak néhány negyedévről fog szólni, hanem hatásaival akár többéves távon is számolni kell a jegybanknak. A pénzügyi rendszer stabilitása különleges figyelmet igényel, emellett az infláció is igen változékony lehet (az olajárak hol összeomlanak, hol felszaladnak, az élelmiszerárak is változékonyak), mindazonáltal az alapvető inflációs trendben lassulás várható, amit a ma reggeli adat is mutat.

Középtávon is fel kell készülni arra, hogy a növekedési többlet fenntartásához is új normákra lesz szükség a gazdaságpolitikában,

miután az eddigiekhez képest más területek fejlődhetnek gyorsabban (például digitalizáció előretörése, zöldmegoldások). A monetáris politika célja továbbra is az árstabilitás megőrzése lesz, emellett a kormányzat adósságkezelésének támogatása.

Virág Barnabás a bizottság tagjainak kérdéseire válaszolva elmondta, hogy

az EU-forrásoknak fontos szerepük volt a beruházások finanszírozásában, de ez megegyezett a környező országok hasonló folyamataival.

Lényeges kérdés lesz, hogy a működőtőke-vonzó képességét megtartja-e a magyar gazdaság, ráadásul ezen belül kiemelt, hogy a jövő technológiája érkezzen.

Arra a kérdésre, hogy túlfűtött volt-e a gazdaság, Virág Barna azt válaszolta, hogy abból a szempontból semmiképpen, hogy nem nőtt a költségvetési hiány, a folyó fizetési mérleg egyensúlyban van, miközben a beruházási ráta magas volt. Erős keresletnövekedés volt a gazdaságban, melyhez alkalmazkodott a kínálati oldal, és elértük a kvázi teljes foglalkoztatottságot.