Mentőszolgálat: nem történt diszkrimináció Csenyétén

„Visszautasítom, hogy diszkrimináltunk volna. Sosem foglalkozunk azzal, hogy milyen származású, melyik felekezethez, vallási vagy egyéb többséghez, kisebbséghez tartozik a beteg, egyetlen dolgot látunk magunk előtt, hogy minél hamarabb segítséget tudjunk nyújtani a bajbajutottnak” – szögezi le a Mandinernek nyilatkozva Csató Gábor, az Országos Mentőszolgálat főigazgatója a hétvégi csenyétei ügy kapcsán.

Mint ismert, a borsodi faluban a polgármester állítása szerint a mentősök a rendőrök nélkül nem mentek be a cigányok közé, a várakozás ideje alatt pedig meghalt a beteg.

„Ami Csenyétén folyik, az mindennek a teteje, nem érkezett ki a mentő, meghalt egy ember. Nem mehetett ki a mentő, azért, mert lenézik az embereket, mert cigány”

– mondja Kiss István, Csenyéte polgármestere egy, a közösségi oldalon nyilvánosságra hozott videóban.

Fenyegették a mentőket

Bárhol történik is baj az országban, a 104-et és a 112-őt tárcsázó bajbajutottak hívásait a központi tevékenységirányítók fogadják. Ők kérdezik ki, hol a helyszín, mi történt pontosan. Abban az esetben, ha valamilyen egészségügyi probléma is felmerül, a tevékenységirányítók élő vonalban kapcsolják az Országos Mentőszolgálat helyi mentésirányítását. Ez természetesen a csenyétei eset kapcsán is megtörtént, a diszpécserek a miskolci mentésirányítást kapcsolták – emeli ki Csató Gábor. A főigazgató elmondása szerint gyorsan a településhez ért a legközelebbi mentőegység,

azonban az eset bejelentésekor, az élőhangos telefonbeszélgetés során olyan fenyegetések hangzottak el, amiből azt lehetett feltételezni, hogy nem támogató, segítő környezet fogja várni a kiérkezőket, hanem bizony ki lehetnek téve akár fizikai atrocitásoknak is

– hangsúlyozza a mentőszolgálat főigazgatója.

Helyesen cselekedtek

Ez volt az oka, hogy a helyszínre tartó mentőegységet – Csató Gábor szerint nagyon helyesen – a többszöri telefonhívások során elhangzó fenyegetésre figyelmeztette a mentésirányító, aki azt kérte az egységtől, ne közelítse meg a helyszínt, amíg nem biztonságos. A főigazgató végighallgatta a borsodi településről érkező hívást, mint mondja, olyan verbális fenyegetés hangzott el, ami szerinte is megalapozta, hogy a mentőegység veszélyben érezhesse magát, bajtársai tehát helyesen jártak el, hogy megvárták a helyszínre érkező rendőröket.

„Veszélyes helyszín esetén nem csak Magyarországon, máshol is az a legfontosabb, hogy az ellátóegység biztonsága szavatolt legyen. Tűzeset helyszínére sem megyünk be, amíg a mentők biztonsága nem szavatolt”

– szögezi le a főigazgató. Hozzátéve megemlíti, csak egészséges mentő tud életet menteni, a riasztott mentőegységnek később még máshol is segítséget kell tudni nyújtani, ha pedig testi, lelki sérelem éri őket, vagy esetleg a mentőautóban kár keletkezik, akkor nem fognak tudni segíteni.

Magas színvonalú ellátás

Mint mondja, néhány évvel ezelőtt Krasznokvajdán – tizenöt kilométerre Csenyététől – éppen az itt élők érdekében létesítettek egy mentőállomást, tehát az az állítás, miszerint a helyiek nem férnek hozzá az egészségügyi ellátáshoz, nem igaz. A krasznokvajdai mentőegység ráadásul ugyanolyan felszereltségű, mint bármelyik fővárosi mentőgépkocsi.

„Sehol a világon nincs még egy ilyen mentőszolgálat, mint a magyar, hogy egy államilag finanszírozott szervezet fedje le a teljes országot, egységes protokollokkal, egységes kocsiparkkal”

– mondja.

A saját épségük és a mentés biztonsága is fontos

Évente 100-150 olyan eset fordul elő Magyarországon, ahol a mentődolgozókat komolyabb agresszió, támadás éri. „Bár az elmúlt időszakban némileg csökkent a mentősök elleni támadások száma, sajnos még vannak hasonló esetek, amelyek rávilágítanak arra, hogy ott kell legyen bennünk a piros lámpa, ha baj van, a saját testi épségünk és a mentés biztonsága is rendkívül fontos” – emelte ki a lapnak Csató Gábor.

Vannak olyan esetek, amikor a mentők egy adott helyszínre kiérve fel vannak készülve egy esetleges támadásra. Nem ritka, hogy drog vagy alkohol befolyásoltsága alatt lévők vagy pszichiátriai betegek fordulnak a segítők ellen. „Tudjuk, hogy ez nem a személyünknek szól, hanem az adott kórállapot váltja ki, így fel vagyunk készülve erre” – mondja a főigazgató. Sajnos vannak olyan esetek is, amikor a mentők nem számítanak támadásra, amikor a legjobb szándékuk, legnagyobb szakmaiságuk ellenére is – akár gyászreakcióból – pont a segítőket hibáztatják, rosszabb esetben megtámadják.

Történt már hasonló a településen

A Csenyétén január 25-én történt halálesettel kapcsolatban a hétfői napon a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Rendőr-főkapitányság halált okozó, foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés vétsége elkövetésének gyanúja miatt nyomozást rendelt el.

Nem mellesleg tavaly is Csenyététől volt hangos a sajtó. Akkor egy mentőautót rongáltak meg helyiek azt követően, hogy a mentőknek – bár időben a helyszínre érkeztek, és mindent megtettek a szakma szabályai szerint – a beteget nem sikerült megmenteniük. A Borsod-Abaúj-Zemplén megyei település korábban egy verekedésbe fulladt étel- és ruhaosztást követően került a lapok érdeklődésének középpontjába.