Kelemen Hunor: a szavazatainkat kérik, a problémáinkat nem

November 10-én zajlott a romániai államfőválasztás első fordulója, melyen a szavazatok 38 százalékát Románia jelenlegi elnöke, Klaus Johannis szerezte meg, a második helyen a nemrég megbuktatott miniszterelnök, Viorica Dancila végzett. A november 24-i második fordulóban kettejük közül került ki Románia államfője.

A választás első fordulójában egyetlen magyar jelöltként Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség elnöke indult, aki szerint az erdélyi magyar közösség erejét mutatja, hogy most több szavazatot kapott, mint az elmúlt két államfőválasztáson.

Kelemen Hunor részt vett a múlt héten Budapesten tartott Magyar Állandó Értekezleten, amelyen az erdélyi magyarság jövőjét, nemzeti identitását meghatározó állásfoglalások is születtek. Az elnök az M1 csatorna kulturális műsorának, a Kárpát Expressznek adott interjút.

„Az Erdéllyel kapcsolatos kérdéseknél fölmerültek azok a problémák, azok az ügyek, amelyek nekünk a mindennapi politizálásban jelen vannak az életünkben, szinte azt mondhatnám, hogy egyes kérdések évek óta, mások hónapok óta.

A leghangsúlyosabban az Úz-völgyét említeném, hisz az áprilisi, májusi temetőgyalázás óta nem történt olyan előrelépés, amit én a megoldás felé vezető útnak látnék. El kell tudnunk jutni oda, hogy a törvénytelenül fölállított kereszteket elviszik, és visszaállítják az eredeti állapotokat.

A Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem kapcsán a zárónyilatkozatban is van mondat, van állásfoglalás, és az anyanyelvhasználat meg a nemzeti szimbólumok használata kapcsán fölmerülő problémákat is említi a zárónyilatkozat” – fogalmazott Kelemen Hunor.

„A 30 esztendős tapasztalatunk az, hogy a magyar közösség ügyeit a román pártok, román politikusok nem vállalják föl programszerűen”

- tette hozzá.

„Nem mondanak semmi olyat, nem hirdetnek olyan programot, amelyek intézményes garanciákat tartalmaznának arra, hogy megőrizhessük az identitásunkat. Ezért mindig kell magyar jelöltnek lennie a választásokon, bármilyen választásról van szó”

- hangsúlyozta az RMDSZ elnöke.

Kelemen Hunor szerint a két esélyes államfőjelölt az erdélyi magyarság kapcsán ugyanazt mondta el, amit 30 éve mondanak:

„a szavazatainkat kérik, a problémáinkat nem kérik, arról nem beszélnek”.

Kérdésre válaszolva elmondta,

azt, hogy a magyarországi Momentum mozgalom nevű párt ellene kampányolt „nagyon buta döntésnek, nagyon otromba mozdulatnak” tartja.

„Azt mondtam néhány nappal ezelőtt, hogy úgy éreztem magam Kolozsváron, mintha egyszerre Horn Gyula meg Kádár János szembejönne. Amikor Kádár a hatvanas években Romániába látogatott, azt mondta, azt üzente az erdélyi magyaroknak, hogy legyünk románok, és akkor jó lesz, Horn meg az alapszerződéskor a közösséget nem kérdezte meg arről, hogy mit gondol, de gyorsan aláírt a románokkal” – mondta.

„Most ugyanez történt: az üzente ez a fiatalember, hogy legyünk jó románok, mert akkor jó lesz”

- magyarázta Kelemen Hunor.

Arról is beszélt, hogy

az erdélyi magyarok jövőképe világos: szülőföldön maradni, versenyképes, 21. századi körülmények között növekedni, fejlődni tudó magyar közösségként megmaradni.

„A jövőképünkhöz az is hozzátartozik, hogy ne lehessen nélkülünk komoly döntéseket, fontos döntéseket meghozni a román politikában, vagy legalábbis legyen szükség arra, hogy megkérdezzenek bennünket, és a véleményünket figyelembe vegyék. Komplex a kihívás a politika részére, és ahhoz, hogy az arányos képviseletet meg tudjuk őrizni, nagyon bölcsnek, összeszedettnek kell lenni, és az összefogásnak a lehetőségét meg kell teremteni, ahogy 2014-ben és 2016-ban megteremtettük.”

Borítókép: Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke