Kormányinfó

2019.07.18. 15:44

Gulyás Gergely: a jobboldal támogatásával nyerte el tisztségét az EB új elnöke

A jobboldaliak többsége megszavazta Ursula von der Leyent, a baloldaliak többsége elutasította, így a jobbközép és a jobboldal támogatásával lett az Európai Bizottság elnöke – jelentette ki Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter csütörtöki budapesti sajtótájékoztatóján.

Budapest, 2019. július 18. Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezetõ miniszter a Kormányinfó sajtótájékoztatón a Miniszterelnöki Kabinetiroda Garibaldi utcai sajtótermében 2019. július 18-án. MTI/Balogh Zoltán

Forrás: MTI

Fotó: Balogh Zoltán

A tárcavezető kiemelte: Ursula von der Leyen a magyar kormány és a V4 támogatása nélkül nem lehetett volna az Európai Bizottság elnökjelöltje, a kormánypárti európai parlamenti (EP-) képviselők szavazata nélkül pedig nem lehetett volna az uniós testület elnöke.

Az új elnök alkalmas lehet a szerződések őrének szerepére

Azt mondta: az EP sokkal széttöredezettebb, mint eddig, több politikai közösségre oszlik, mint korábban, nehezebb többséget elérni, ezért különösen nagy teljesítmény, hogy sikerült a képviselők többségének a támogatását megszerezni. A 13 kormánypárti szavazatra matematikailag is szükség volt az eredményhez – fűzte hozzá. Közölte:

„Van bizalmunk a megválasztott jelölt irányába, ez megelőlegezett bizalom.”

Gulyás Gergely megjegyezte: az új Európai Bizottságnak és elnökének komoly feladatai lesznek, amelyekhez nehézségek közepette kell hozzálátniuk. Európa nincs jó állapotban, a most távozó bizottsági elnök, Jean-Claude Juncker legnagyobb erénye, hogy „kellően sok hibát” hagyott hátra, hogy tanulni lehessen belőlük – fogalmazott. Ilyennek nevezte a migrációs helyzet kezelését, azt, hogy a hatékony határvédelem támogatói közé csak a migrációs nyomás kialakulása után állt be, továbbá hogy máig nem térítették meg a határvédelem magyar költségeit. Azt is a hibák között sorolta, hogy a Brexit, a brit kilépés feltételei még mindig bizonytalanok.

A miniszter hangsúlyozta: bebizonyosodott az is, hogy a Spiztenkandidat-rendszer nem életképes, egy csúcsjelölt sem tudta az uniós állam- és kormányfők többségének támogatását megszerezni, akit viszont ők jelöltek, az lett végül a bizottság elnöke. Sem Frans Timmermans, sem Manfred Weber nem lett bizottsági elnök, Webertől „a támogatást kérésére megvontuk”, Timmermans támogatásától pedig mindig is tartózkodtunk – emlékeztetett.

Közölte: így nem olyan elnöke lett a bizottságnak, aki bármely tagállamot korábban megtámadott volna, és aki politikai múltja miatt a koordinációs szerepre, a szerződések őrének szerepére alkalmatlan lenne.

Kérdésre az EP-bizottságok tisztviselőiről tartott szavazásokról Gulyás Gergely elmondta: a nemzeti érdekeket kell képviselni a nemzetközi szervezetekben is, de a baloldali ellenzék tekintetében nemzeti érdekképviseletről beszélni nem lehet. Pedig ha valaki a magyar választóktól kap mandátumot, a magyar érdekeket kell képviselnie – vélekedett.

Kitért rá: a kérdésben van egy megegyezés a frakciók között, a különböző politikai erők megállapodnak egymással. Ha egy kommunista, liberális vagy zöld jelöltet „mi nem tartanánk alkalmasnak” bizottsági tisztségek betöltésére, akkor is „tartjuk magunkat a kompromisszumokhoz” – közölte.

Közös küzdelem az európai értékekért

Arra a kérdésre, hogy mi a kormány álláspontja Ursula von der Leyen kijelentéséről, miszerint küzdeni fog az európai értékekért, a miniszter úgy fogalmazott:

„együtt tudunk küzdeni azok ellen, akik az európai értékeket gyengíteni szeretnék”, és ezt a nyilatkozatot „a közös küzdelemre való felhívásnak tekintjük”. Mindez igaz a valóban fontos jogállamisági elvekre, például a nemzeti kisebbségeket megillető jogokra

- tette hozzá.

Azzal kapcsolatban, hogy az ENSZ jelentéstevője szerdán felszólította a kormányt, hogy a migrációs helyzet miatti válsághelyzet meghosszabbítását gondolja át, Gulyás Gergely közölte: amikor lejár a válsághelyzet időszaka, a továbbiakról a Belügyminisztérium tesz javaslatot, amelyet a kormány megfontol. Mindenkitől szívesen fogadunk tanácsot, de fenntartásokkal kell kezelni az ENSZ jelentését, hiszen ismert a világszervezet álláspontja a migráció kérdésében – emlékeztetett.

A biztonságot, a jövőt és a növekedést szolgálja a jövő évi büdzsé

Az Országgyűlés által múlt héten elfogadott büdzséről a tárcavezető közölte, a családokra 224 milliárd, az egészségügyre 184 milliárd, a nyugdíjakra 136 milliárd, az oktatásra 60 milliárd és a biztonságra 174 milliárd forinttal költ többet jövőre az ország.

Hozzátette: a 2020-as büdzsé – amelynek része a gazdaságvédelmi és családvédelmi akcióterv is – a legszigorúbb hiányszámot tartalmazza a rendszerváltozás óta, emellett stabil növekedéssel számolnak, a négy százalékos növekedés megvalósítható. Egy kérdésre hozzátette: jövőre hat százalék feletti reálbéremelkedés esetén ismét két százalékkal csökkenhet a szociális hozzájárulási adó, és ha jövőre marad a költségvetési tartalékból, akkor azt gazdaságélénkítésre fordítják.

Értékelése szerint a költségvetéshez benyújtott baloldali módosító javaslatok a többi között növelték volna az személyi jövedelemadót, vagy 250 milliárd forintot szedtek volna be karbonadóból. Az adócsökkentés költségvetése a kormánypárti többségnek köszönhető – rögzítette.

Eddig 2400-an igényeltek babaváró támogatást

A hónap közepéig, július 15-ig 2400-an igényeltek babaváró támogatást – mondta Gulyás Gergely a sajtótájékoztatón. Ismertetése szerint a nagycsaládok autóvásárlási támogatására 5700 kérelmet nyújtottak be, míg a jelzáloghitel elengedését július 10-ig 703-an kérték. Közölte, a július 1-jén indult programok iránt továbbra is jelentős az érdeklődés.

Külföldről nem lehet majd szennyvíziszapot behozni

A magyar kormány a környezetvédelem oldalán áll és „más szennyeséből” sem kér, ezért úgy döntött, a magyar szennyvíziszap bőven elegendő a magyar termőföldnek, ezért nincs szükség külföldről szennyvíziszap behozatalára, így a jövőben nem fogják engedélyezni azt – közölte a kancelláriaminiszter, hozzátéve: az ezzel kapcsolatos engedélyek felülvizsgálatát megkezdik.

A miniszter közlése szerint a tilalomra az áruk szabad áramlásának uniós alapelve miatt nincs lehetőség, de a magyar hatóságok az engedélyek kiadásakor szabhatnak olyan feltételeket, amelyek lehetetlenné teszik a szennyvíziszap behozatalát.

Indoklásként elmondta, a szennyvíziszapnak a környezetre a szükségesnél nagyobb mértékben káros hatása is lehet, ráadásul olyan szaggal jár, amelyet a magyar választópolgárok nem kívánnak elviselni.

Kérdésre közölte, a hatóságok folyamatosan vizsgálják, hogy az eddigi behozatal az engedélyek szerint történt-e.

Nincsenek ellenünkre a klímacélok

Gulyás Gergely szerint a 2030-as klímacélkitűzések teljesítése esetében Magyarország az egyik legjobban teljesítő ország az EU-ban. 2030-ra elérjük, hogy a magyar gazdaság 90 százaléka kibocsátásmentes legyen – hangoztatta.

Nincs ellenünkre, hogy klímacélokat tűzzünk ki 2050-re, de ahhoz hatástanulmányok, cselekvési tervek és költségvetési terv kell az EU részéről, ehhez kell igazítani az unió következő költségvetését is – mondta.

Kitért arra, az olyan elképesztő rezsiáremelkedések, amelyek Németországban az atomenergia kivezetését követően történtek, Közép-Európában a politikai stabilitás elvesztésével járnának, ha ezeknek az intézkedéseknek a bevezetése megfelelő gazdasági számítások nélkül történne.

Borítókép: Gulyás Gergely miniszter a július 18-i sajtótájékoztatón

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a kemma.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!