Trócsányi: az EU-ban is szükség van a kölcsönös tiszteletre és a kommunikációra

A tárcavezető hozzátette: arra is szükség van, hogy a felek egyenlő partnerekként érvényesülhessenek, elkerülve a „maradandó sérüléseket”. Ez ugyanis elengedhetetlen az integráció ápolásához, fejlődéséhez és egy globálisan egyre erősödő EU-hoz – jelentette ki.

A miniszter ezt a finom, de határozott női érintés allegóriájával, az identitás integrációt formáló gyengéd érintésével jellemezte. Úgy fogalmazott, „kéz a kézben jár” az identitás és az integráció, de a kézfogásban benne van az esetleges válsághelyzetek lehetősége is, a Brexit egy ilyen „európai szerelmi történet vége”. A hit- és értékválságok lehetősége befolyásolhat „bármilyen európai love story-t”, mert azok a társadalmat a szakadék széléig viszik, ahol megkérdőjeleződnek értékek, hitek – mondta.

A cél: növelni Európa globális szerepét

Trócsányi László az előadások kapcsán arról beszélt, hogy

az európai értékek egyfajta életelixírnek tekinthetők, amelyek táplálják a közösség növekedését, az elixír kulcsa pedig a kölcsönös tisztelet és a folyamatos kommunikáció.

Szavai szerint az a cél, hogy növeljük Európa globális szerepét, de ez csak akkor érhető el, ha odafigyelünk egymásra. Ami viszont azt feltételezi, hogy mindenki egyenlő félként vesz részt a kapcsolatban, egyenlőek az esélyek, és mindenkit meghallgatunk. Jelezte: fontosnak tartja, hogy a felmerülő vitás helyzetek ne legyenek átpolitizálva, maradjanak szakmaiak.

A házasság értelmezése nem az EU feladata

A miniszter elismerte a luxemburgi székhelyű Európai Unió Bíróságának nőket és a női jogokat érintő esetjogát, amely véleménye szerint az elmúlt 40 évben a jogvédelem eszköztárának szélesítésével elősegítette a női egyenjogúságot.

Az Európai Unió Bírósága azonban nem vállalkozhat például a házasság vagy a család intézményének értelmezésére, mert ezek szabályozása a tagállamok felelőssége

- mondta a miniszter, aki szerint a kérdés az, hogy a házasságot és a családot mint jogok összességét tekintjük-e, vagy intézményi védelmükre helyezzük-e a hangsúlyt. Jogokat természetesen a jogalkotó elismerhet az egyes intézmények védelmében, de e jogokhoz felelősségnek is társulnia kell – tette hozzá.

Trócsányi László hangsúlyozta: az integrációnak növekednie kell, és ahhoz, hogy növekedhessen, ápolni kell. Lehetőséget kell biztosítani az identitás szelíd érintésére az integráció arcán – fogalmazott.

Német alkotmánybírósági elnök: beszélni kell az értékekről

Andreas Voßkuhle, a Német Szövetségi Alkotmánybíróság elnöke előadásában rámutatott: azért kell az értékekről beszélni, mert azok eltérő felfogása megjelent az egyes tagállamokban, például a jogállamiság és a bíróságok helyzete kapcsán.

Rámutatott arra is, hogy az európai jogrend a kölcsönös bizalmon alapul, és ahol ez hiányzik, ott működési zavarok léphetnek fel. Az egyes tagállamok számára nem lehet közömbös más tagállamok bíróságainak állapota.

Formális integráció érdemi értékközösség nélkül nincs, a közös értékek rögzítése több, mint egyszerű kijelentés, egy normatív alapot is jelent az unió számára, azonban a hagyományos konszenzuskereső mechanizmusok egyes jelek szerint manapság nem nagyon működnek – fejtette ki.

Populista politikai mozgalmakra célozva a német alkotmánybíróság elnöke arról is beszélt, hogy a jogállamot ideológiai gyanúba keverik, az igazságszolgáltatást politizálni akarják, a jogállamot szembe állítják a demokráciával.

Fontos a hatalmi ágak megosztása, nagyon figyelni kell a bíróságok függetlenségére, más hatalmi ágak beavatkozására – figyelmeztetett Andreas Voßkuhle.

A konferenciát az Alkotmánybíróság szervezte. Ausztria, Csehország, Hollandia, Lettország, Luxemburg, Németország, Olaszország, Svájc és Szlovénia alkotmánybíróságai elnöki, illetve elnökhelyettesi szinten képviselteti magát, de részt vesznek a konferencián alkotmányjogászok, közigazgatásban dolgozó szakemberek és a tudomány képviselői is.