Handó Tünde: a magyar bírók Európa élvonalába tartoznak

Az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke szerint Magyarországon a bíróknak olyan környezetben kell dolgozniuk, ahol folyamatos támadásnak és befolyásolási kísérletnek vannak kitéve, ám a külső nehézségek ellenére a teljesítményük alapján Európa élvonalába tartoznak. Handó Tünde a hétfői Magyar Időknek nyilatkozva a hatalmi ágak együttműködését legalább olyan fontosnak nevezte, mint a függetlenségüket.

Kifejtette:

bizonyos körökben egyre inkább teret nyer az a nézet, hogy a bíróknak egyfajta ellenzéket kell képezniük a törvényhozással és a végrehajtó hatalommal szemben, miközben nem esik szó arról, hogy a klasszikus hatalmi ágak – a törvényhozó, a végrehajtó és a bírói hatalom – olyan hármast alkotnak, amelyek egyszerre nemcsak egymás kontrollját, de partnereit is jelentik.

Jelezte, hogy a bírói véleménynyilvánítás körét jogszabályok határozzák meg. Felhívta a figyelmet, hogy hazánkban a bírók nem nyilatkozhatnak saját ügyeikről, nem lehetnek politikai pártoknak tagjai, míg más országokban ez nincs kizárva. Sőt egyes helyeken – régi, nagy, demokratikusnak mondott országokban – esetenként még el is várják egy kinevezés során, hogy legyen párttagsága az illetőnek – jegyezte meg.

Különféle nemzetközi szervek megnyilvánulásaira, illetve az uniós nyomásra utalva Handó Tünde tűrhetetlennek nevezte, hogy a bíróságokat politikai lobbisták eszközül használják fel a Magyarország elleni játszmákban.

Ezeket a hangokat a helyes önkép megtalálása csendesítheti el – mondta. Úgy fogalmazott: „a munkánk alapja nem lehet más, mint a pártatlanság és az ügyfélközpontúság, és kerülni kell mindent, ami ezt megkérdőjelezheti”. Hozzátette: „fontos az is, hogy sose veszítsük szem elől múltunkat, hagyományainkat”.

Az elnök büszkeséggel szólt arról, hogy a magyar bíróságok teljesítménye Európa élvonalába tartozik. Ezt az Európai Bizottság felmérései is évről évre visszaigazolják.

Elmondta, hogy az igazságügyi eredménytábla szerint a közigazgatási perek intézése valamennyi ítélkezési szinten itt a leggyorsabb, az ügyhátralék közigazgatási ügyszakban a második legalacsonyabb az unióban, de a civilisztikai ügyszak tekintetében is a negyedik legkisebb a folyamatban lévő ügyek száma a 28 tagállam közül.

Tavaly a perek kilencven százaléka egy éven belül befejeződött, a két éven túl húzódó perek száma pedig 2012 óta mintegy negyven százalékkal csökkent. A gyorsaság mellett az ítélkezés színvonala is javult: tavaly például a civilisztikai ügyek kilencven százaléka már első fokon jogerőre emelkedett.

Beszámolt arról, hogy az új eljárási kódexek hatására gyorsult az ügymenet. Például az új büntetőeljárásról szóló törvény július 1-jén lépett hatályba, és az azt követő négy hónapban érkezett ügyek 44 százalékát már befejezték a bíróságok.

Ugyanebben az időszakban 893 peres ügyet fejeztek be előkészítő ülésen, és a határozatok 75 százaléka jogerőre emelkedett.

Elmondása szerint az elmúlt években nagy gondot fordítottak egyebek között az informatikai eszközök megújítására, valamint csatlakoztak a távmeghallgatási rendszerhez. Eddig hetvenkét tárgyalótermet szereltek fel eszközökkel, és több mint száz telepítését tervezik jövőre.

A rendszernek hála sokkal kevésbé fordul elő, hogy tárgyalásokat kelljen elhalasztani, az ügyfeleknek is kényelmesebb és olcsóbb; ugyanakkor biztonságos is, hiszen a vádlottakat a büntetés-végrehajtási intézetben is meg tudják hallgatni – mondta az OBH elnöke.

Elnöksége idejére Handó Tünde további nagy fejlesztéseket is tervez, ezek közül az e-akta bevezetését emelte ki, amelynek az a célja, hogy egy-egy ügy valamennyi irata digitálisan, tehát tértől és időtől függetlenül elérhetővé váljék.