Román-magyar centenáriumi nyilatkozatot fogadtak el Kolozsváron

Hatodik alkalommal szervezte meg, ezúttal Kolozsváron, a nemrégiben átadott Vallásszabadság Házában, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács és a Reconstructio Egyesület az immár hagyományosnak számító román–magyar konferenciát.

A Centenáriumaink. Hogyan tovább a román–magyar kapcsolatokban? elnevezésű tanácskozásról az Erdély Online közölt beszámolót.

A konferencia résztvevői áttekintették a román–magyar kapcsolatok aktuális kérdéseit, közös nyilatkozatot fogadtak el, valamint felhívást intéztek Románia parlamentjéhez.

Szabó László unitárius lelkész házigazdaként köszöntötte a konferencia résztvevőit, majd Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke, európai parlamenti képviselő szólt a megjelentekhez.

Köszöntő beszédében Tőkés elmondta: jelenkori,

párbeszédben igencsak szegényes viszonyaink, továbbá a románok „Nagy Egyesülésének” ellenséges hangvételű centenáriumi diskurzusa közepette különösképpen nagyra értékelhető a román–magyar párbeszédnek az a konferenciasorozata, melynek rendezvényére – az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács és társszervezetei jóvoltából – immár hatodik alkalommal kerül sor.

A konferencián későbbi részében elfogadott közös román–magyar nyilatkozat kapcsán az EMNT elnöke elmondta: „Az előkészítő munka eredményre vezetett, és a szövegszerkesztők céltudatos erőfeszítéseinek köszönhetően most egy konszenzuson alapuló, tartalmas dokumentumot tehetünk le az asztalra. Sőt, mi több, az egyszeri állásfoglalás minimális igényét meghaladva, egy egész román–magyar kerekasztalt sikerült megszerveznünk a nyilatkozatba foglalt közös álláspontunk és alapelveink megvitatása céljából. Nem egyszer nyomasztó kisebbségtudattal párosuló kisebbségi állapotunkban – magyar részről – külön is köszönetet mondok román elvbarátainknak, köztük is Gabriel Andreescu professzor úrnak, akik a minket körülvevő általános visszautasítással szemben példamutató nyitottságot tanúsítanak irántunk, és empátiával teljes közösséget vállalnak velünk.”

Transzilvánia eredetileg a vallási türelem földjének számít

Tőkés László, kitérve a konferencia helyszínére, hozzátette: „Ez a hely, ahol ma összegyűltünk, egy másik fontos történelmi eseményt idéz. A Vallásszabadság Házát annak emlékére – és kutatására – hozta létre az Unitárius Egyház, hogy 450 évvel ezelőtt, 1568. január 13-án Erdély földjén, Tordán hirdették meg törvény útján a világon első ízben a vallásszabadságot, hosszú évszázadokkal megelőzve ezáltal a mai, modern értelmében általánosan elfogadott lelkiismereti és vallásszabadságot. Azóta számít Transzilvánia a vallási türelem földjének.

Temesvár szelleme méltán tekinthető rokonnak az erdélyi toleranciával. A hely szelleme és a Románia történelmi örökségét gazdagító erdélyi szellemi örökségünk kötelez bennünket! És jelenlegi tanácskozásunk összefüggésében ugyanide vág a Temesvári kiáltvány 4. pontja, mely a tolerancia és a kölcsönös tisztelet szellemében utasította vissza 1990 márciusában a nacionalizmust, és szállt síkra mindazon nemzeti közösségek – köztük a románok és a magyarok – békés együttélése mellett, amelyeknek fiai egyként életüket áldozták a szabadságért.”

A politikus felidézte: idén májusban az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács és a Székely Nemzeti Tanács nevében – Izsák Balázzsal, a Székely Nemzeti Tanács elnökével közösen – levélben keresték meg Klaus Iohannis államelnököt, valamint Cǎlin Popescu-Tǎriceanu és Liviu Dragnea házelnököket az intézményes román–magyar párbeszéd elkezdésének, egy reprezentatív román–magyar kerekasztal felállításának a régi-új kezdeményezésével.

Az utóbbiak válaszra sem méltatták a folyamodványt, az államelnök viszont diplomatikusan udvarias válaszában olyanképpen tért ki az indítvány elől, hogy közben fontosnak tartotta közölni, hogy az etnikai alapú autonómia semmi esetre sem támogatható.

„A szóban forgó eset is híven szemlélteti, hogy az elmúlt 29 esztendőben nemhogy kisebbségi magyar ügyeink megnyugtató rendezéséig, de még ezek puszta felvetéséig és megbeszéléséig sem sikerült érdemben eljutnunk. Ennek láttán minimális kívánságunk és követelésünk, hogy egyáltalán szóba álljanak velünk. Ennek reményében folytatjuk párbeszédre irányuló állhatatos erőfeszítéseinket, bízva benne, hogy mostani tanácskozásunk nem pótcselekvés, hanem további előrelépést jelent magyarságunk ügyének és helyzetének, illetve a román–magyar kapcsolatoknak a rendezése irányába”

– zárta köszöntőjét Tőkés László.

Sándor Krisztina, az EMNT ügyvezető elnöke üdvözölte a megjelent – román és magyar – közéleti személyiségeket, kutatókat és a konferencia résztvevőit, kiemelve, hogy a gyakori, magyarellenes hangulatkeltések miatt külön öröm, hogy a konferencia román meghívottjai elfogadták meghívásukat.

„Vendégeink jelenlétükkel is hozzájárulnak közös ügyeink megtárgyalásához, s szervezőként abbéli szándékomnak adhatok hangot, hogy e hat évvel ezelőtt megkezdett folyamatot és programsorozatot bővíteni és folytatni fogjuk. Csak így, a párbeszéd útján találhatunk megoldást közös problémáinkra” – hangsúlyozta az EMNT ügyvezető elnöke.

Mile Lajos, Magyarország kolozsvári főkonzulja elmondta: bizakodásra ad okot, hogy a román–magyar konferenciákat rendszeressé tudták tenni a szervezők, hiszen az ilyen és az ehhez hasonló rendezvények vezethetik el társadalmunkat a kívánt normalitás állapotához. „A konferencián felvetett kérdések mind komoly aktualitással bírnak, a román–magyar kapcsolatok tükrében pedig két területre érdemes külön is odafigyelnünk: a gazdaságra és a kultúrára.

Jól tudjuk, vannak olyan területek, melyeken nem fogunk egyetérteni a román féllel, de ha sikerül tisztáznunk, melyek ezek, s képesek vagyunk a higgadt párbeszédre, az kölcsönös tiszteleten alapuló normalitást teremthet. Az indulatok gyűrűjében nincs esély a problémák megoldására. Folyamatosan hangsúlyoznunk kell: egymásra vagyunk utalva gazdasági téren, kultúráink pedig kölcsönösen gazdagítják egymást”

– hangsúlyozta a főkonzul.

Közös, román–magyar centenáriumi nyilatkozatot fogadtak el

A kolozsvári konferencia elején közös, román–magyar centenáriumi nyilatkozatot fogadtak el, melyhez aláírásukkal csatlakozott a megjelent előadók többsége, valamint további neves, közéleti személyiségek is.

A nyilatkozat aláírói név szerint: dr. Gabriel Andreescu, emberjogi aktivista, politológus, Tőkés László, az EMNT elnöke, európai parlamenti képviselő, dr. Lucian Nastasă-Kovacs, a művészettörténész, a kolozsvári Szépművészeti Múzeum igazgatója, Szilágy Zsolt, az Erdélyi Magyar Néppárt elnöke, Marius Tabacu, a Filarmonica Transilvania igazgatója, dr. Bodó Barna politológus, egyetemi tanár, dr. Cristian Sandache, történész, egyetemi tanár, Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Néppárt ügyvezető elnöke, Radu Răileanu, az Active Watch programkoordinátora, dr. Bakk Miklós, politológus, egyetemi tanár, Sabin Gherman, újságíró, televíziós szerkesztő, dr. Dávid László, egyetemi tanár, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem rektora, Ramona Băluțescu, író, újságíró, Péntek János, nyelvész, egyetemi tanár, Liviu Antonesei, egyetemi tanár, Florin Mihalcea, újságíró, a Temesvár Társaság elnöke, Kolumbán Gábor, a Civitas Alapítvány elnöke, Mircea Toma, újságíró, emberjogi aktivista, dr. Molnár Gusztáv, filozófus, politológus, dr. Ovidiu Pecican, író, történész, dr. Szilágyi Ferenc, egyetemi tanár, Cristian Pîrvulescu, politológus, egyetemi tanár és Kincses Előd ügyvéd.

A nyilatkozat kapcsán Sándor Krisztina elmondta: először a tavalyi évben, Nagyváradon megtartott konferencián merült fel e dokumentum ötlete, s több hónapos közös munka eredményeként született meg az elfogadott szöveg. „A mostani dokumentum az 1989-ben Budapesten elfogadott, hasonló nyilatkozat szellemiségét idézi, s elejét veheti az év végére várható nacionalista hangulatkeltésnek. További személyek csatlakozását várjuk aláíróként” – jelentette ki az EMNT ügyvezető elnöke.

Felhívást intéztek Románia parlamentjéhez

A konferencián Sándor Krisztina elmondta: Gabriel Andreescu és Tőkés László kezdeményezésére felhívást fogalmaztak meg, melyet eljuttatnak Románia parlamentjéhez, s melyben kérik, január 13-át nyilvánítsák a Vallásszabadság Napjának, ezzel is emlékezve és emlékeztetve a 450 évvel ezelőtti tordai eseményekre.

„Miután a magyar Országgyűlés már megtette ezt, most a Románia parlamentjén a sor. Joggal lehetünk büszkék a történelmi elődök bölcs döntésére, a vallásszabadság pedig olyan egyetemes érték, mely hűen tükrözi az erdélyi szellemiséget” – jelentette ki az EMNT ügyvezető elnöke.

A dokumentum megfogalmazói kijelentették:

„Európa történelmében ez a jogszabály emelte elsőként törvényerőre a vallási toleranciát és a lelkiismereti szabadságot. Élve az alkalommal az unitárius, a református, valamint a német és a magyar evangélikus egyház azzal a kéréssel fordult a bukaresti, a budapesti, és az európai parlamenthez, hogy fogadjanak el egy-egy határozatot, amellyel január 13-át a Vallásszabadság Napjának nyilvánítják.

A felsorolt egyházak püspökei tordai találkozójuk alkalmával emlékeztettek arra, hogy a felekezetközi villongások közt őrlődő Európában az erdélyi országgyűlés 1568. évi határozata a hitbeli szabadság és sokszínűség diadalát jelentette az erőszakos kizárólagosság fölött. Az erőszak évszázadában Erdély a más országokban elnyomott és onnan elüldözött hívek menedéke lett.”

A felhívás szövegét a konferencia résztvevői aláírásukkal látták el.

A soron következő román–magyar konferenciát 2019-ben Temesváron szervezik meg.

Borítókép:

Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke, európai parlamenti képviselő szól a megjelentekhez Kolozsváron a Vallásszabadság Házában, a Centenáriumaink. Hogyan tovább a román–magyar kapcsolatokban? elnevezésű tanácskozás megnyitó beszéde közben.

Forrás: Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács sajtóirodája