Magyarország kiveszi a részét Kirgizisztán fejlesztéséből

A közép-ázsiai országok egyre komolyabb gazdasági fejlődésen mennek keresztül, ezért a magyar gazdaságnak kifejezetten érdeke, hogy kivegye a részét és hasznát ebből a fejlődésből – jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kedden a kirgiz fővárosban a közmédiának nyilatkozva.

A miniszter kifejtette: a közép-ázsiai országok komoly turisztikai fejlesztéseket hajtanak végre, komoly vonzerőt jelentenek a turistáknak, és szívesen küldik saját állampolgáraikat is Európába. Magyarország ezért nyitott itt egy 65 millió dolláros hitelkeretet a magyar-kirgiz vállalatközi együttműködés fejlesztésére, és aláírt egy turisztikai megállapodást is – tette hozzá. Szeretnénk, ha minél több közép-ázsiai turista ismerkedne meg Magyarország nevezetességeivel, hiszen ez Magyarország számára komoly bevételt és presztízsnövekedést jelent – mondta.

Jelenleg 25 kirgiz fiatal tanul magyar állami ösztöndíjjal a magyarországi felsőoktatásban. Megállapodtunk abban, hogy jövő szeptembertől 75-re emeljük ezt a számot – fejtette ki Szijjártó Péter.

Önmagán túlmutat ez az együttműködés Kirgizisztánnal, tekintettel arra, hogy az ország tagja az Eurázsiai Gazdasági Uniónak, és most, amikor egy kereskedelmi háború bontakozik ki a világban, a Európai Uniónak egyértelműen az lenne az érdeke, hogy szorosabbra fűzze együttműködést ezzel az eurázsiai tömbbel – jegyezte meg.

Tárgyalások folynak az EU és Kirgizisztán között az 1999-es együttműködési megállapodás megújításról. Ezt támogatjuk, mint ahogy azt is, hogy az EU növelje az eddigi 184 millió eurós támogatását. Ugyanis minél stabilabb ez az ország, ez a térség, annál inkább megálljt tud parancsolni azon szélsőséges eszmék terjedésének, amelyek a terrorizmus alapját képezik, és Európai biztonságát fenyegetik – tette hozzá.

A TASZSZ orosz hírügynökség jelentése szerint Szooronbaj Dzsejenbekov kirgiz elnök az észak-kirgizisztáni Csolpon-Atában Orbán Viktor magyar miniszterelnökkel tartott tárgyalásokat követően bejelentette, hogy Magyarország és Kirgizisztán közös, kereskedelmi-gazdasági együttműködési bizottságot hoz létre. Szavai szerint a bizottság létrehozása új lehetőségeket nyújt a két ország üzleti köreinek a közös projektek megvalósításához.

A kirgiz államfő hozzátette, hogy megállapodtak a két ország közötti politikai párbeszéd fejlesztésében és a parlamentközi együttműködésben. Megegyeztek abban, hogy aktívabbá kell tenni az együttműködést a gazdaság területén. Dzsejenbekov az energiagazdálkodást, a turizmust, a mezőgazdaságot, a feldolgozóipart és a textilipart említette lehetséges ágazatként.

A kirgiz államfő jelezte, hogy a biskeki vezetés kész együttműködni a budapesti kabinettel a nemzetközi szervezetekben. Törekedni fogunk arra, hogy támogassuk a párbeszédet az európai biztonságról az ENSZ-ben és más nemzetközi szervezetekben – hangsúlyozta Szooronbaj Dzsejenbekov.

A hírügynökségi jelentés szerint Orbán Viktor a tárgyalások után azt mondta, hogy aláírták a szükséges megállapodásokat, jók a gazdasági együttműködés feltételei. Most a két ország vállalkozóin a sor – jelentette ki, hozzátéve, hogy Magyarország partnereket keres a gyógyszertani, a vízgazdálkodási, a mezőgazdasági és az IT-technológiai szférában.