2018.06.13. 19:09
Varga Mihály: a biztonságos növekedés áll a jövő évi büdzsé középpontjában
A jövő évi költségvetés középpontjában a biztonságos növekedés áll - hangsúlyozta A pénzügyminiszter szerdán a Parlamentben, mielőtt Kövér Lászlónak, az Országgyűlés elnökének átnyújtotta a törvény tervezetét. Megjegyezte, a büdzsé négy fő célterülete az ország biztonságának megőrzése, a gazdasági növekedés fenntartása, a családok támogatása és a teljes foglalkoztatottság elérése.
Budapest, 2018. június 13. Varga Mihály pénzügyminiszter beszél, mielõtt átadja a 2019-es, a biztonságos növekedés költségvetésérõl szóló törvényjavaslatot az Országház Gobelin termében 2018. június 13-án. MTI Fotó: Kovács Tamás
A költségvetésről a Parlamentben tartott sajtótájékoztatón a pénzügyminiszter kiemelte: a jövő évi költségvetés 4,1 százalékos gazdasági növekedéssel, 1,8 százalékos GDP-arányos hiánnyal és 2,7 százalékos inflációval számol. Rámutatott: Magyarország az elmúlt években tartós növekedési pályára állt, felelős költségvetési gazdálkodást folytat, évek óta csökken az államadósság aránya a bruttó hazai termékhez képest. Hangsúlyozta, folytatódik az államadósság mérséklődése, „bízunk benne, hogy a ciklus végére mértéke 60 százalék alá csökkenhet”.
2019-ben mind az általános tartalék összegét, mind a hiánycél teljesítéséhez kötött biztonsági tartalék összegét másfélszeresére emeli a kormány – jelentette ki a pénzügyminiszter. A jövő évi költségvetés tervezetében 350 milliárd körül van a tartalékok mértéke – tette hozzá. Jelezte: a világgazdaságban olyan folyamatok zajlanak, amelyek kedvezőtlenül érinthetik Magyarországot is.
Maradnak az adócsökkentések
Jövőre is marad az egykulcsos, 15 százalékos személyi jövedelemadó, amely az egyik legalacsonyabb az Európai Unióban – mondta Varga Mihály.
Az elmúlt évek célzott áfacsökkentéseit is megtartja a kormány jövőre, vagyis a tej, tojás, sertés- és csirkehús, hal és egyéb alapvető élelmiszerek továbbra is az 5 százalékos áfakörbe tartoznak majd – ismertette.
Jövőre folytatódik az elmúlt években megszokott adócsökkentés iránya. A kormány azzal számol, hogy a reálkeresetek az idén is jelentősen nőnek, erre tekintettel 2019-ben további 2 százalékponttal, 19,5 százalékról 17,5 százalékra csökken a szociális hozzájárulási adó mértéke a 2016-ban megkötött hatéves bérmegállapodás alapján. Ezzel 100 milliárd forint marad a vállalkozóknál – hangsúlyozta a miniszter.
Marad a csok is
Varga Mihály kiemelte: a jövő évi költségvetésben 4000 milliárd forintot különítettek el a fejlesztések finanszírozására, így például a Pest megyei beruházásokra, az Irinyi terv és az Ipar 4.0 projektjeire, a digitális infrastruktúra fejlesztésére, az egészségügy és az oktatás területén zajló beruházásokra.
A pénzügyminiszter a családok támogatását nevezte a jövő évi költségvetés egyik legfontosabb elemének, kiemelve, hogy a kormány folytatja a családi otthonteremtés támogatását, a csokra jövőre 242 milliárd forintot fordítanak.
Megmarad a gyes és a gyed-extra is, és 20 ezer forintra emelkedik a kétgyermekes családok adókedvezménye gyermekenként, összesen 40 ezer forintra, amely mintegy 350 ezer családot érinthet. A 2016-ban megindult folyamat, hogy 5-5 ezer forinttal bővítsék az adókedvezmény összegét, tehát jövőre is teljesülni fog – mondta.
Nemcsak a gyermekvállalást, de a gyermeknevelést is támogatja a kormány, ide tartozik például a bölcsődei férőhelyek számának növelése a miniszter szavai szerint.
Több jut az egészségügyre és az oktatásra is
A pénzügyminiszter rámutatott: minden szakterületnek legalább annyi vagy több forrás jut a jövő évi költségvetésben, mint az ideiben. Ismertette, hogy egészségügyre 101 milliárddal, oktatásra 15 milliárddal, kultúrára 68 milliárddal, a közbiztonságra pedig 156 milliárd forinttal több jut jövőre.
Megemlítette azt is, hogy tartalékot képeznek a köztisztviselői kar béremelésére, amelynek pontos mértékéről várhatóan ősszel döntenek, most folynak az egyeztetések.
A nyugdíjak a kormány vállalásának megfelelően megőrzik reálértéküket – mondta Varga Mihály hozzátéve, hogy mivel jövőre 2,7 százalékos inflációval számolnak, így a nyugdíjakat is ilyen mértékben emelik. Amennyiben a gazdasági növekedés 3,5 százalék felett lesz, amire a pénzügyminiszter szerint jó esély van, a nyugdíjasoknak prémiumot fizet a kormány, ahogy azt tavaly is megtette. Újságírói kérdésre elmondta: 2011 és 2017 között a nyugdíjak reálértéke 10 százalékkal nőtt.
Rámutatott: jelentős könnyítést jelent majd a nyugdíjasok foglalkoztatásában, hogy az öregségi nyugdíj mellett dolgozók jövedelme után nem kell szociális hozzájárulási adót és járulékokat fizetni. A nők pedig továbbra is nyugdíjba vonulhatnak 40 év jogosultsági viszonnyal – tette hozzá.
Varga Mihály jelezte, hogy valamennyi, erre a ciklusra vonatkozó uniós pályázatot már kiírtak, a hangsúly a források felhasználásán lesz jövőre.
Borítóképünkön Varga Mihály pénzügyminiszter beszél, mielőtt átadja a 2019-es, a biztonságos növekedés költségvetéséről szóló törvényjavaslatot az Országház Gobelin termében 2018. június 13-án.
MTI Fotó: Kovács Tamás