Kövér László szerint hazánk halhatatlan, amíg nemzedékei hisznek benne

Kövér László a város újraalapításának 300. évfordulóját ünneplő emlékév hivatalos megnyitóján kiemelte: hármas ünnep a 300. évforduló, az újjászületés magyar, szlovák és európai ünnepe.

Magyar ünnep, mert újabb bizonyítéka annak: a történelem ura soha nem engedi, hogy a világ romboló urainak akarata beteljesedjék rajtunk – mondta a házelnök.

Emlékeztetett: a világhatalomra törő, a keresztény Európát fenyegető oszmán birodalmat a középkori magyar állam önmaga feláldozása árán tudta csak megállítani. A magyarok 1526-ban, majd az azt követő másfél évszázadban történelmük során először, de nem utoljára fizettek tragikus árat a Nyugat számára prosperitást és jólétet hozó biztonságért – tette hozzá.

Azt mondta: a magyarság által fizetett véráldozatba több száz magyar településhez hasonlóan Kiskőrös sorsa is belefoglaltatott, 1529. április 8-án ugyanis a korábban több ezer éven át lakott település megsemmisült. Csaknem kétszáz esztendő múlva azonban Kiskőrös újjászületett, a történelmi végzet nem teljesedhetett be rajta – tette hozzá.

Kövér László hangsúlyozta: szlovák honfitársaink ünnepe is a mai, mert Kiskőrös a szlovák emberek életerejéből, munkaáldozatából született újjá. Az Országgyűlés elnöke szerint a helyi szlovák közösség – hasonlóan a Szlovákiában élő felvidéki magyar közösséghez – bebizonyította, hogy minden történelmi csapás, igazságtalanság vagy méltánytalanság ellenére értékteremtő hittel és munkával igenis lehet egyidejűleg hűségesnek maradni a szlovák anyanyelvhez és kultúrához, a szlovák anyanemzethez és Magyarországhoz – mondta a házelnök.

Ugyanakkor európai ünnep is a mai – folytatta Kövér László -, mivel Kiskőrös azt példázza, hogy az európaiak mindig csak önmagukból meríthetnek erőt. Úgy fogalmazott:

„Csak a keresztény gyökerű kultúránk, csak a családjaink, csak az európai országok, nemzetek és emberek egymás iránti tanúsított jó szándéka tud bennünket megtartani európai szülőföldünkön a 21. században is.”

A házelnök szerint a jövő azonban nemcsak esélyeket, hanem veszélyeket is hordoz az európai demokráciára, jólétre és biztonságra. Hangsúlyozta:

„Az ember szabadságára és méltóságára alapozó civilizációnkat, szellemi otthonunkat, Európát és benne közös szülőföldünket, a Kárpát-medencét csak közösen védhetjük meg, és csak akkor, ha nem ismételjük meg a múlt hibáit.”

Nemzeti kiengesztelődésre van szükség

Magyarország készen áll arra, hogy új fejezetet nyisson a Kárpát-medencei és közép-európai szomszédságpolitikában, hogy a nemzeteket szétválasztó, olykor egyenesen szembefordító, a történelmi múltból táplálkozó bizalmatlanság helyébe bizalom lépjen – tette hozzá.

Azt mondta: nincs versenyképes Európa és Európai Unió erős európai nemzeti államok nélkül, mint ahogy nincs európai identitás valós önismeretre épülő, erős öntudatú európai nemzeti közösségek nélkül, de európai demokrácia sem létezhet az európai nemzetek akaratának tiszteletben tartása nélkül.

Kövér László kitért arra is, hogy a nemzeti kizárólagosságra törekvés helyébe lépő nemzeti kiengesztelődés politikájával Kelet-Közép-Európa országai önmagukat és együttműködésüket is megerősíthetik, és ezzel képesek az egész Európai Unió megújulását is elősegíteni.

Egymás támaszaivá kell válnunk

Andrej Danko, a szlovák parlament elnöke közölte, hogy Magyarország ma sok tekintetben példaként szolgálhat az Európai Unió többi tagállamának.

A nyelvészek, a történészek és a korszerűen gondolkodó politikusok is egyetértenek abban, hogy a magyar és szlovák nemzet évszázadokon át egymás kulturális és társadalmi életét gazdagította, hozzájárulva az európai térség fejlődéséhez – mondta.

Elődeik a mai Magyarország területére, „erre a gyönyörű vidékre” azzal a szándékkal jöttek, hogy segítsék a magyar népet, hogy a magyar telepesekkel együtt építsék fel az új Kiskőröst. A 17. század végén ért véget az oszmán birodalom elnyomása, így a magyarok és a szlovákok újra szabadon lélegezhettek a közös ősi hazájukban – tette hozzá.

Magyarország történelme részben Szlovákia történelme is, a közös gyökereket és történelmi összetartozást pedig a nagy magyar költő, Petőfi Sándor is erősíti – mondta.

Kiemelte: a szlovákok nagyra értékelik, hogy Magyarország az elmúlt években nagy figyelmet szentelt a szlovák közösség támogatásának és fennmaradásának.

Meglátása szerint olyan időket élünk, amikor sokkal erősebb együttműködésre van szükség, ezért a szlovákoknak és a magyaroknak a 21. században is, az Európai Unióban is „össze kell tartaniuk”. Ígéretet tett arra, hogy mindent megtesz a két nemzet régi időkbe nyúló barátságának megmaradásáért, mivel azt szeretnék, hogy a két nemzet kölcsönösen egymás támaszává válhasson.

A tricentenárium alkalmából meghirdetett „Kiskőrös 300” emlékév megnyitóját követően a két házelnök felavatta a szlovák városalapítók emlékére állított domborművet az evangélikus templomnál.