Trump már nagyon kivonulna Szíriából

A mintegy egyórás nemzetközi sajtóértekezleten a két politikus elsősorban az iráni atomszerződés jövőjéről, a szíriai helyzetről, az amerikai védővámok okozta kereskedelmi vitáról beszélt, illetve Donald Trump kitért Észak-Koreára és az észak-koreai vezetővel tartandó csúcstalálkozójára is.

Az amerikai elnök az Egyesült Államok „legrégebbi és legjobb szövetségesének” nevezte Franciaországot,

valamint leszögezte: Párizs „kulcsfontosságú partner” mind Észak-Korea, mind Irán és Szíria ügyében, bár megjegyezte, hogy véleményük az iráni atomalku és Szíria jövője megítélésében eltér.

Emmanuel Macron ezt meg is erősítette ezt, amikor így fogalmazott: „nem titok”, hogy ő és Trump másként ítélik meg az Iránnal kötött többhatalmi megállapodást. De – és ezt elemzők új fejleményként értékelték – leszögezte, hogy „szeretnénk kidolgozni egy új megállapodást Iránnal”.

Macron kifejtette, hogy ő – mint fogalmazott – már hónapok óta ismételgeti, hogy az Iránnal kötött megállapodás ugyan „nem elégséges”, de legalább 2025-ig lehetővé tett némi ellenőrzést az iráni atomprogram fölött. „Mostantól egy Iránnal kötendő új megállapodáson kívánunk dolgozni” – jelentette be.

Donald Trump a sajtóértekezleten is megismételte azt, amit már többször – és a nap folyamán is – mondott: az atomalku „nevetséges és katasztrofális”, amelyet „soha nem is lett volna szabad megkötni”. Az elnök megismételte, hogy a közel-keleti fejlemények hátterében – szerinte – mindenütt felsejlik Irán tevékenysége.

Leszögezte azt is:

ha fenyegeti Amerikát, Irán „olyan nagy árat fog fizetni ezért, mint amit még kevés ország fizetett”.

Az amerikai elnök Franciaországot „kulcsfontosságú partnernak” nevezte az Észak-Koreára kifejtett nemzetközi nyomásgyakorlásban is. „Az Egyesült Államok és Franciaország együttműködik a nukleáris fegyverek elterjedésének megakadályozásában, s mi hálásak vagyunk Franciaországnak azért a kulcsfontosságú szerepért, amelyet az Észak-Koreára kifejtett nyomásgyakorlásban játszott” – fogalmazott Trump.

Elmondta: a jövendő megbékélés, harmónia, a Koreai-félsziget és lényegében az egész világ biztonsága érdekében rövidesen találkozik Kim Dzsong Un észak-koreai vezetővel. Fontosnak tartotta aláhúzni, hogy a csúcstalálkozó fejében Washington a háttérben semmiféle engedményt nem tett Phenjannak. Mint fogalmazott: „a békére törekvés közepette nem fogjuk ismét elkövetni a korábbi amerikai kormányzatok hibáit. Folytatjuk a maximális nyomásgyakorlást”. Újságírói kérdésre válaszolva azt mondta:

„nyitott és tisztességes” tárgyalásokra számít az észak-koreai vezetővel.

Szíriáról szólva az amerikai elnök elmondta: személy szerint ugyan minél előbb „szeretne kijönni Szíriából”, hazahozni az amerikai katonákat, akik szerinte „nagyszerű munkát végeztek”, de egyetértett Emmanuel Macronnal abban, hogy kivonulással „nem akarunk teret adni Iránnak a Földközi-tenger medencéjében”.

A sajtóértekezlet végén Donald Trump azon meggyőződésének adott hangot, hogy az Egyesült Államok „zavarba ejtően sokat” költött a Közel-Keleten, miközben otthon, vagyis az Egyesült Államok határain belül kellett volna inkább hidak, utak, alagutak, iskolák építésére költeni.

„Hétezer milliárdot költöttünk el a Közel-Keleten és semmit nem kaptunk érte sőt, a semminél is kevesebbet”

- fogalmazott.

A sajtóértekezlet előtt Donald Trump és Emmanuel Macron mintegy egy órán keresztül tárgyalt egymással a Fehér Házban. Az iráni atomalku és a szíriai helyzet mellett megtárgyalták az acél-, és alumíniumtermékekre kivetett amerikai védővámok miatti kereskedelmi konfliktust is. Trump a vitát „komplikáltnak” nevezte, mivel Franciaország az Európai Unió tagja, és az Unió szerinte elfogadhatatlan kereskedelmi korlátokat állított. Kifejtette, hogy szívesebben tárgyalja meg a kereskedelmi kérdéseket kétoldalú megbeszéléseken, közvetlenül Franciaországgal. Szóba került a Kínával folytatott kereskedelmi vita is, ennek megoldására az amerikai elnök „jó esélyt” látott, és bejelentette, hogy Steve Mnuchin pénzügyminiszter néhány napon belül Kínába utazik.