Illegális szerzetes

2018.02.24. 16:57

Hargitai Anna Magna megváltós nővér kapta idén a Hit pajzsa díjat

A kommunizmus áldozatainak emléknapja alkalmából évente odaítélt elismerést Mádl Dalma, Mádl Ferenc korábbi köztársasági elnök özvegye adta át szombaton Budapesten.

Budapest, 2018. február 24. Mádl Dalma, Mádl Ferenc korábbi köztársasági elnök özvegye (j) átadja a Parma fidei - Hit pajzsa díjat Hargitai Anna Magna megváltós nővérnek (b2) a kommunizmus áldozatainak emléknapja alkalmából tartott ünnepségen a Szent Margit Gimnázium dísztermében 2018. február 24-én.

Forrás: MTI Fotó

Fotó: Soós Lajos

Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke köszöntőjében hangsúlyozta: a bolsevik és a náci diktatúra közös vonása, hogy a hatalom megszerzéséért és megtartásáért hasznosnak és célravezetőnek tartja az embertelen tetteket és az erkölcstelenséget.

A 20. századi diktatúrák közül a kommunizmus bizonyult a leghosszabb életűnek. Az 1917 novemberében Oroszországban, majd 1945 után már a világ sok országában berendezkedő elnyomó rendszer összeomlásáig megőrizte demokrácia-, ember- és keresztényellenességét – mondta.

Úgy fogalmazott: a „pusztító rendszer” Oroszország után maga alá gyűrte fél Európát, majd megjelent az ázsiai, amerikai és az afrikai kontinensen is. A különböző országok kommunista rendszerei alapvetően azonosak voltak. Minden kommunista államban voltak „rendszeres és tervezett tömeggyilkosságok” – mondta.

Lezsák Sándor kifejtette: közös volt a kényszermunkatáborok intézménye is, Recsktől és a Hortobágytól kezdve a Duna-delta vidékén keresztül Észak-Koreáig és Vietnamig terjedtek a táborok, amelyekben hasonlóak voltak a kínzási módszerek„. A lakosság csoportokra osztása és egyes csoportok megsemmisítése szintén minden kommunista rendszerben megtalálható.

Hozzátette: a bolsevik és a náci ideológia egyik közös vonása, hogy a nép ellenségeinek megsemmisítésre ítélt csoportjához a származásuk alapján soroltak embereket.

Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke beszédet mond a kommunizmus áldozatainak emléknapja alkalmából tartott ünnepségen a Szent Margit Gimnázium dísztermében
MTI Fotó: Soós Lajos

Bolberitz Pál egyetemi tanár, a díj első kitüntetettje Hargitai Anna Magnát méltatva elmondta:

a most kilencvenéves szerzetesnő élete nem volt könnyű, hiszen a kommunizmus idején, a szerzetesrendek feloszlatása után ”illegális szerzetesként„ élt, dolgozott gyárban, fűrésztelepen és ásott lövészárkot is.

Hargitai Anna Magna 1948-ban érettségizett Szentgotthárdon, majd felvételét kérte az Isteni Megváltóról Nevezett Nővérek soproni rendházába. Innen hurcolták el – még novíciaként – a szerzetesrendek feloszlatásakor. Vizsgálati fogságba, majd a fóti internálótáborba került.

Mádl Dalma átadja a Parma fidei – Hit pajzsa díjat Hargitai Anna Magna megváltós nővérnek. Forrás: MTI Fotó: | Fotós: Soós Lajos

Hargitai Anna Magna később fizikai munkát végzett, majd technikusi képesítést szerzett, és a Könnyűipari Minisztériumban dolgozott. Rendtársaival mindvégig tartotta kapcsolatot, sőt, titokban hittanórákat is tartott. A rendszerváltás és szerzetesrendek újraindulása után a Szent Margit Gimnázium rendi igazgatóhelyettese lett.

A Parma fidei – Hit pajzsa díjat 2002-ben alapította Horváth Béla, volt kisgazda politikus és a 2008-ban elhunyt Gyurkovics Tibor író. Olyan papoknak, szerzeteseknek ítélik oda minden évben, akik a kommunista diktatúra alatt is hűségesek maradtak hitükhöz. Az elismeréssel járó vörösréz pajzs Madarassy István ötvösművész munkája.

A díjátadó ünnepségen részt vett mások mellett Soltész Miklós egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkár és Spányi Antal székesfehérvári megyés püspök.

Borítókép: Mádl Dalma átadja a Parma fidei – Hit pajzsa díjat Hargitai Anna Magna megváltós nővérnek

Forrás: MTI/Soós Lajos

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a kemma.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!