Adatvédelem

2017.10.20. 13:25

40 milliós bírságot kaptak a magyarországi szcientológusok

A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) súlyos adatkezelési jogsértéseket fedezett fel a Magyarországi Szcientológia Egyház és a központi szervezet tevékenységében.

Budapest, 2017. október 20. Péterfalvi Attila, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) elnöke sajtótájékoztatón ismerteti a Magyarországi Szcientológia Vallási Egyesület és Központi Szervezet adatkezelésével kapcsolatban lefolytatott hatósági eljárás eredményét a hatóság budapesti központjában 2017. október 20-án. A NAIH jogellenes adatkezelés miatt 20-20 millió forint adatkezelési bírságot szabott ki a szcientológiai egyházra és központi szervezetére. MTI Fotó: Bruzák Noémi

Fotó: Bruzák Noémi

Jogellenes adatkezelés miatt 20-20 millió forint adatkezelési bírságot szabott ki a Magyarországi Szcientológia Egyházra és az egyház központi szervezetére a NAIH – jelentette be a hatóság elnöke a szervezet vizsgálatának eredményét ismertető pénteki, budapesti sajtótájékoztatóján.

Péterfalvi Attila elmondta: megállapították, hogy az egyház és központi szervezete megszegte

  • előzetes tájékoztatási kötelezettségét,
  • a célhoz kötött adatkezelés
  • és a tisztességes adatkezelés elvét,
  • valamint az adatbiztonság követelményeit is.
  • Emellett

  • jogalap nélkül kezelték az adatokat,
  • illetve nem adtak a hívőknek megfelelő tájékoztatást az adatkezelésről,
  • és jogellenesen továbbítottak személyes adatokat harmadik országba, ahol védelmük nem volt biztosított.
  • Hasonló súlyú jogsértéssel még nem találkozott a hatóság .

    A NAIH elnöke felidézte: hivatalból vizsgálták az egyház és központi szervezete adatkezelését, miután több panaszbeadványt is kaptak, amelyek alapján valószínűsíthető volt a jogellenes adatkezelés. A hatóság tavaly december 7-én és 22-én tartott előzetes értesítés nélkül helyszíni szemlét: 137 dossziét és adathordozókat foglaltak le, majd további szemléket is tartottak.

    A lefoglalt dossziék között

  • voltak úgynevezett PC-dossziék, amelyek a hívők életéről szóló információkat tartalmaztak;
  • voltak etikai dossziék, amelyekben az egyház által elvárt elveknek nem megfelelő cselekményekről gyűjtöttek jelentéseket, és amelyek az egyház belső igazságszolgáltatásának iratait tartalmazták;
  • voltak a hívőkkel kapcsolatos levelezést, valamint a munkatársakkal kötött megállapodásokat, interjúkat és teszteket tartalmazó dossziék.
  • A NAIH vizsgálata megállapította: a szolgáltatások megkezdését megelőzően az egyház nem nyújt megfelelő tájékoztatást, nem jelöli meg egyértelműen az adatkezelő személyét, szűkszavú az adatkezelés célját illetően, a dossziék pedig rengeteg személyes, különleges adatot tartalmaznak, ezek kezeléséhez azonban pontosabban és követhetőbben kell megjelölni az adatkezelés célját.

    Megállapították,

    a tájékoztatás hiányával olyan „információs erőfölény” alakul ki az egyház oldalán, amely rendkívüli módon sérti a harmadik személyek személyes adatainak védelméhez és magánéletük tiszteletben tartásához fűződő jogát.

    A NAIH elnöke felhívta a figyelmet arra, hogy a célhoz kötött adatkezelési elv az egyik legfontosabb garancia és alapelv a személyes adatok védelme vonatkozásában, ezt pedig a cél nélküli „adatgyűjtéssel” minden bizonnyal megsértette az egyház és központi szervezete.

    A munkatársi dossziékkal kapcsolatban azt állapították meg, hogy

    a munkatársaknak nagy mennyiségű személyes adatot kell megosztaniuk magukról, az életút-kérdőívben például szexuális, baráti kapcsolataikról kell nyilatkozni, és fel is hívják őket arra, hogy legyenek annyira részletesek ennek kitöltésekor, amennyire csak tudnak.

    A NAIH elnöke elmondta: a különleges adatok – mint az egészségügyi adatok, pénzügyi tartozásra, politikai véleményre vonatokozó adatok – nem fogadhatók el alkalmasságra vonatkozó adatnak, így azok felvétele jogszabálysértő.

    Az etikai dossziékkal és a levelezési dossziékkal kapcsolatban is hasonló visszásságokat állapított meg a hatóság.

    A hatóság sajtótájékoztatója a meghirdetettnél jóval később kezdődött, ugyanis az újságírók között helyet foglalt Miklovicz Attila, az egyház szóvivője, Lange László, az Ember és szabadság, a magyarországi szcientológia lapja képviseletében, valamint az egyház ügyvédje. Ők – miután nem tudták bemutatni a sajtótájékoztatóra történő regisztrációjuk visszaigazolását – a szervezők felszólítására elhagyták a termet.

    Előtte Miklovicz Attila arról beszélt, a hatóság megpróbálja „elpusztítani a szcientológia egyházat”. Mint mondta, azért jöttek el a sajtótájékoztatóra, hogy megkérdezhessék a NAIH elnökét, igaz-e, hogy néhány évvel ezelőtt részt vett egy szcientológiaellenes rendezvényen, ahol fel is szólalt, és ha igen, akkor nem érzi-e elfogultnak magát. Kifogásolták azt is, hogy nem volt módjuk érdemi védekezésre az eljárás során. Jelezte: a sajtótájékoztató ideje alatt demonstrációt tartanak a NAIH épülete előtt.

    Péterfalvi Attila az elfogultságát firtató kérdésre elmondta, már adatvédelmi biztosként is foglalkozott a kérdéssel, és úgy vélte, azzal, hogy személyes tevékenysége során szerzett tapasztalatokról mond értékelést, semmilyen vonatkozásban nem tekinthető elfogultságnak.

    Azzal kapcsolatban, hogy a Nemzeti Nyomozó Iroda szerdán az egyház székházában tartott házkutatást, azt mondta, nincs információja a rendőrségi akció megindításáról, így azt nem is kommentálja.

    Elmondta: a bírság kiszabásakor figyelembe vették az érintettek számát is,

    a PC-dossziékban és az etikai dossziékban mintegy 2200 ember neve szerepelt, a levelezési dossziéban 76 300-é.

    A hatóság határozatával szemben az egyház bírósághoz fordulhat, kérve a közigazgatási határozat felülvizsgálatát.

    Borítóképünkön Péterfalvi Attila, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) elnöke a sajtótájékoztatón. Forrás: MTI / Bruzák Noémi

    Hírlevél feliratkozás
    Ne maradjon le a kemma.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!