Németországban kancellárjelölti vitát tartanak

Vasárnap tartják Németországban a szeptember 24-i szövetségi parlamenti (Bundestag-) választás kampányának legfontosabbnak tartott eseményét, a kancellárjelöltek televíziós vitáját.

Németországban csak a tisztség elnyerésére esélyes két néppárt, a jobbközép CDU/CSU és a szociáldemokrata (SPD) állít kancellárjelöltet, így a vasárnap esti vitában a CDU/CSU részéről a negyedik ciklusára készülő kormányfő, Angela Merkel, az SPD részéről pedig Martin Schulz pártelnök-kancellárjelölt, az Európai Parlament korábbi elnöke vesz részt.

A műsor formátuma változatlan 2005 óta, amikor Merkel először indult a kancellári tisztségért. A két országos köztelevízióban (ARD, ZDF) és a két legnagyobb országos kereskedelmi tévében (RTL, SAT1) élőben közvetített rendezvényen a két jelölt egymás mellett, egy-egy pulpitus mögött áll, velük szemben pedig helyet foglal minden csatornától egy-egy műsorvezető, akik felváltva kérdéseket tesznek fel nekik.

Sorsolással döntik el, hogy ki kapja az első kérdést, és ki szólalhat meg utoljára. Minden országos választási kampányban csak egy vitát rendeznek. Közönség nincs a stúdióban.

Az esti főműsoridőben sugárzott, a bevezetővel együtt 95 perces műsor nézettsége mindig kiemelkedő, rendre csak a férfi labdarúgó válogatott mérkőzései vonzanak ennél több nézőt. A formátumot mégis elavultnak tartja sok kommunikációs szakértő, kampánytanácsadó, politikus és televíziós szakember. A TV-párbaj (TV-Duell) című műsor idei számáról folytatott egyeztetéseken kezdeményeztek is újításokat. A többi között szó volt arról, hogy amerikai mintára hívjanak meg nézőket a stúdióba, és legyen ismét két kancellárjelölti vita, mint 2002-ben, amikor a hivatalban lévő SPD-s kancellár, Gerhard Schröder és a választást végül elvesztő CDU/CSU-s kihívója, Edmund Stoiber kétszer is megmérkőzött a kamerák előtt.

Angela Merkel képviselői azonban a tárgyalásokon elutasították a javaslatokat, és világossá tették, hogy a kancellár csak akkor vesz rész a vitán, ha minden marad a régiben. Peter Frey, a ZDF főszerkesztője szombaton a Deutschlandfunk országos közrádiónak elmondta, hogy a kancellár álláspontját talán túlzás lenne zsarolásnak nevezni, mert a négy csatorna vezetői akár úgy is dönthettek volna, hogy Merkel feltételeivel nem rendeznek vitát. Ezt komolyan mérlegelték is, de végül arra jutottak, hogy mégiscsak jobb, ha legalább egy kancellárjelölti vita van a kampányban.

A legutóbbi felmérések alapján a CDU/CSU a szavazatok 37-40 százalékát gyűjtené össze, ha most vasárnap lenne a Bundestag-választás. Az SPD mintegy 15 százalékponttal lemaradva, 22-23 százalék körül áll. Az SPD szerint azonban még nem „lefutott” a választás, a párt a bizonytalan szavazók megszólításával felzárkózhat az utolsó három héten. Reményeik szerint ennek a felzárkózásnak az első lépése lesz a kancellárjelölti vita, amelyre sajtóértesülések szerint Martin Schulz hetek óta készül Gerhard Schröder egykori szóvivőjének, a félig magyar származású Béla Anda kommunikációs tanácsadónak – a legnagyobb példányszámú német lap, a Bild korábbi főszerkesztő-helyettesének – vezetésével.

Martin Schulz dolgát nagyban nehezíti, hogy pártja Merkel kancellárságának 12 évéből nyolcat kormányon töltött, így az utóbbi négyet is, a CDU/CSU kisebbik koalíciós partnereként, ezért nemigen támadhatja a Merkel-kormány politikáját.

Az SPD-s jelölt ezért arra készül, hogy a választókat foglalkoztató ügyek közül három olyat helyez a középpontba, amelyben pártjának törekvései nagyban eltérnek a CDU/CSU irányvonalától. Ilyen téma a nyugdíjrendszer, amely az SPD szerint átalakításra szorul, a CDU/CSU szerint viszont 2030-ig nincs reformkényszer. A másik téma a szövetségi állami berendezkedés miatt széttagolt, és nemzetközi összevetésben egyre kevésbé jól teljesítő oktatási rendszer, amelyet az SPD a Merkel-vezette pártszövetség elképzeléseihez képest jóval nagyobb beruházásokkal és mélyrehatóbb szabályozási átalakítással korszerűsítene.

A harmadik ügy a védelempolitika, amelyben az SPD a CDU/CSU-val ellentétben elutasítja a kiadások növelését a NATO-tagországok által elvárt szintre, a hazai össztermék (GDP) 2 százalékának megfelelő összegre. Schulz várhatóan azzal érvel majd, hogy elfogadhatatlan lenne évi 30 milliárd euróval növelni a védelmi kiadásokat csak azért, hogy Németország teljesítse a szerinte populista és kiszámíthatatlan amerikai elnök, Donald Trump kívánságát. Merkel ebben az ügyben nehéz helyzetbe kerülhet, mert a németek jellemzően ellenzik a fegyverkezést, és azért is, mert kormányfői tisztségéből adódóan kevésbé bírálhatja Washingtont.

Merkel leginkább veszíthet a vitával. Sajtóértesülések szerint környezetében megelégednének azzal, ha az összecsapás nem rontaná a megítélését, és még azt is sikerként könyvelnék el, ha a vita után az SPD támogatottsága csak kismértékben emelkedne. A legfontosabbnak azt tartják, hogy a szociáldemokraták népszerűség-növekedése ne legyen tartós.

A legtöbb választási szakértő úgy látja, hogy az SPD legfeljebb a párttól korábban elfordult választók körében szerezhet új támogatókat, és így néhány százalékponttal növelheti táborát, ha Martin Schulz jól szerepel, de a CDU/CSU-t már nem tudja megelőzni szeptember 24-ig.

A felmérések szerint a választók többsége arra számít, hogy Merkel szerepel majd jobban. A kutatások azt is kimutatták, hogy a kancellárjelölti vita 6,8 millió választó döntését befolyásolhatja, ami a 61,5 millió választópolgár 11 százaléka.

A választók 48 százaléka azt mondja, hogy meg akarja nézni Merkel és Schulz vitáját, ami ugyan csak „szándéknyilatkozatot” jelent, de a vasárnap 20.15-kor kezdődő műsor nézettsége így is jelentősen meghaladhatja a 2013-ban – Angela Merkel és az akkori SPD-s jelölt, Peer Steinbrück részvételével – tartott előző vita 18 milliós nézettségét.